Itt a bírósági kereset, ezekért indítottunk pert a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen

Tavaly nyáron kaptunk értesítést a Szuverenitásvédelmi Hivataltól, hogy átfogó vizsgálatot indított az Átlátszó ellen. A vizsgálat végén a Hivatal olyan megállapításokat tett és terjesztett, amelyek mindenféle valóságalapot nélkülöznek, ezért más jogorvoslati lehetőség hiányában, a témában született alkotmánybírósági döntést is figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy személyiségi jogi pert indítunk a jó hírnevünk védelmében.

Tavaly június 25-én levelet kapott az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivataltól. Ebben az állt, hogy egyedi, átfogó jellegű vizsgálatot indítanak ellenünk. Mindezt azzal indokolták, hogy a hivatal „a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak”.

Álláspontjuk szerint „az Átlátszó a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelynek éves költségvetésében a külföldi támogatások aránya jelentős.” A Hivatal tavaly több más szervezetet is vizsgált, többek között a Transparency International Magyarországot, a GÖD-ÉRT Egyesületet és az Ökotárs Alapítványt is.

2023 végén fogadta el az Országgyűlés fideszes többsége a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt, mely lehetővé tette a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. A hivatal legitimációját azzal indokolták, hogy „Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető befolyásszerzési kísérletek történnek, amelyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni az országban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.” A hivatal autonóm államigazgatási szerv, mely ebben az évben 6 milliárd forint közpénzből gazdálkodik, elnöke Lánczi Tamás, aki tavaly bruttó havi 5 millió forintot keresett. A Hivatal Kutatóintézetét Horváth József vezeti, aki III/III-as múlttal is dicsekedhet. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései alapvető jogokat sértenek, így a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az ügyben.

A Hivatal megkeresésére adott válaszunkban jogi érveléssel cáfoltuk, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne az általuk feltett kérdésekre. Úgy véljük, hogy a vizsgálat indokaként megjelölt „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, mi pedig nem folytatunk ilyen tevékenységet.

Éppen ezért a Hivatal számára csak olyan információkkal szolgáltunk, amelyek bárki számára elérhetőek, többek között az éves jelentéseinkben.

Nem küldték meg a jelentés-tervezetet az Átlátszónak

A Hivatal a közreműködésünk nélkül is megírta a „vizsgálati jelentését”, melyet anélkül tett közzé (ellentétesen a jogszabállyal), hogy azt előzetesen nekünk is megküldte volna. „Ez a mulasztás arra vezetett, hogy a felperes a jelen keresettel érintett valótlan állításokról is csak a jelentésből és a jelen per tárgyát képező felperesi közlésekből értesült, a valótlan tartalom előzetes korrekcióját kérni az ezt biztosító törvényi szabály ellenére nem volt módja” – áll a keresetünkben.

A Transparency International Magyarország beadványa nyomán az Alkotmánybíróság egyebek mellett azt állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyében, hogy „a vizsgált szervezet a Hivatal megállapításaira észrevételt tehet, a Hivatal pedig az észrevételre határidőben, írásban köteles válaszolni. A Hivatal továbbá köteles megindokolni, hogy a figyelembe nem vett észrevételeket miért nem fogadta el. Ennek esetleges elmulasztása esetén – feltéve, hogy a személyiségi jogvédelme tekintetében kereshetőségének egyéb feltételei is fennállnak – a vizsgált szervezet, jó hírnevének védelme érdekében, bírósághoz fordulhat.”

A hivatalos jelentésben számos valótlan állítás szerepel az Átlátszóról, ráadásul a jelentés alapján készített bizarr videókat az állami szerv a közösségi médiában több alkalommal is megosztotta, hirdette.

Álláspontunk szerint a valótlan tényállítások megfogalmazásával és terjesztésével a Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, ezért az Alkotmánybíróság útmutatása szerinti személyiségi jogi pert indítottunk ellene. Keresetünkben pontokba szedve feltüntettük, milyen valótlanságok szerepelnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében.

Nem kémkedünk és nem hamisítunk híreket

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében megfogalmazott állítások ezen köre azt közvetíti, hogy az Átlátszó tagja volna egy, az Amerikai Egyesült Államok (illetve annak „mélyállama”) által fenntartott, „nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózatnak”, amely a célország – vagyis Magyarország -, illetve szuverenitása kárára, amerikai megrendelésre és érdekek mentén, egy idegen állam titkosszolgálati fegyvereként fejti ki tevékenységét, amely nem más, mint „hírszerzés és dezinformáció”.

Részletek a keresetünkből:

„Nyilvánvalóan abszurdum közérdekű, az Infotv. szerint fogalmilag nyilvános és bárki által megismerhető adatok alkotmányos jogként gyakorolható igénylését és terjesztését titkos, konspirált információszerzésnek – vagyis hírszerzésnek, ezáltal pedig kémkedésnek – beállítani, azonban az alperes éppen ezt teszi. A jelentésből hivatkozott, ezt logikailag »alátámasztó« érvelés, azaz hogy az átlátszós adatigénylések a külföldi titkosszolgálat által már megszerzett adatok forrásának elfedését szolgálnák, egészen döbbenetes társadalom- és államszemléletet tükröz, amit már a Kádár-korszak utolsó éveiben is maga mögött hagyott a pártállami politikai iskolák tananyagából az állami tisztviselők többsége. Másrészt pedig – a KiMitTud nyilvános adatigénylési felületén könnyen ellenőrizhető módon – a felperesi újságírók valójában belpolitikai szempontból aktuálisan releváns országos vagy helyi ügyekhez kapcsoló adatigényléseket adnak be, ezek esetében elvétve találni csak olyat, amelyek akár csak elvi szinten is más állam számára infomációértékkel bíró adatokra vonatkoznának. Nem mellesleg: azon információk, amelyek információs értékkel bírhatnának egy ellenséges szándékkal fellépő állam (vagy mélyállam) számára, közérdekű adatigényléssel meg sem szerezhetők, mivel vagy minősített adatot képeznek (mely esetben terjesztésük is bűncselekmény) vagy egyébként esnek nyilvánosságkorlátozás alá például üzleti titokként, döntéselőkészítő adatként vagy ágazati törvények nyilvánosságkorlátozó szabályai alapján.”

„Az alperes valótlanul állította, hogy a felperesi szervezet tevékenysége dezinformáció. A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes nem folytat sem tudatos, sem gondatlan hírhamisítást, még a félrevezető hírek közlése is rendkívül távol áll tőle – mindez a felperes által üzemeltetett szerkesztőség sajtó-helyreigazítási per statisztikái alapján objektíve igazolható. A felperes által üzemeltetett szerkesztőség 2020 januárjától 2024 júniusáig 4602 cikket publikált, ebben a periódusban pedig mindössze két cikkel kapcsolatban kötelezték sajtóhelyreigazításra, személyiségi jogi pert nem vesztett a kiadója, így felróható jogsértést egyetlen alkalommal sem állapított meg ezen időszakban magyar bíróság. Ilyen peres adatok mellett semmilyen ténybeli alapja nincs, hogy a felperes által üzemeltetett szerkesztőség (nemhogy szándékosan, hanem egyáltalán) félrevezetné a közvéleményt vagy híreket hamisítana – tevékenysége tehát nem lehet dezinformáció.”

Nem teremtettünk ürügyet Brüsszelnek

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében megfogalmazott állítások ezen köre azt közvetíti, hogy az Átlátszó „dezinformációs kampánya ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot.”

Részlet a keresetünkből:

„Az alperes valótlanul állította, hogy a felperes dezinformációs kampánya ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot. A valóság ezzel szemben az, hogy a felperesi szervezet egyrészt az előző pontban bemutatottaknak megfelelően semmilyen dezinformációs tevékenységet, így kampányt sem folytat, az nemlétezése okán sem »Brüsszelnek«, sem senki másnak nem szolgálhat ürügyül semmilyen zsaroláshoz. […] Az alperesnek e tényállítása bizonyításához – miszerint az ezen eljárásokban hozott döntésekhez, Magyarország egyes uniós forrásainak zárolásához felperes kampányszerű hírhamisítása biztosított muníciót – az eljárások dokumentációjában kellene rámutatnia, mely pontokon hivatkozott bárki a felperesre, vagy általa közölt, utóbb hamisnak bizonyult hírekre.”

Nem adtunk titkos részjelentést a Sargentini-jelentéshez

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében megfogalmazott állítások ezen köre azt közvetíti, hogy az Átlátszó titkolózik, „nem hajlandó nyilvánosságra hozni a Sargentini-jelentéshez biztosított részjelentéseit”, az Átlátszó által „a Sargentini-jelentéshez csatolt állítások és vádak a magyar nyilvánosság által nem megismerhetők, tartalmukat az Átlátszó eltitkolja.”

Részlet a keresetünkből:

„Az alperes valótlanul állította, hogy a felperes titkolózik és nem hajlandó nyilvánosságra hozni a Sargentini-jelentéshez biztosított részjelentéseit. A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes a Sargentini-jelentés elkészítésében nem működött közre, ahhoz részjelentéseket nem küldött. A melléklet hivatkozásában az atlatszo.hu csak mint felhasznált forrás jelenik meg, minden bizonnyal az általa feltárt visszaélések publikálása miatt, ahogy ugyanott egyébként megjelenik az ELTE Jogi Kara vagy a Pécsi Egyetem is, ahogy a Princeton Egyetem, de döbbentes módon a magyar külügyminiszter is. A jelentéshez közvetlenül az atlatszo.hu-nak annyi köze volt, hogy az általa kiadott sajtótermék – a jelentés közzététele után, azaz olyan időpontban, amikor a tartalmát már nem befolyásolhatta semmilyen módon – beszámolt róla, és ennek keretében megjelenített egy összefoglalót. Felperes megjegyzi, hogy az alperes által „részjelentésként” hivatkozott anyag valójában egy, a Kormány Sargentini-jelentést megelőzően és ahhoz kapcsolódóan elkészített beszámolójára reflektáló civil jelentésre (F/10 melléklet) utal, amelyet hat magyar civil szervezet készített, és nyilvánosan hozzáférhető (URL: https://helsinki.hu/a-nagy-cafolat-mi-igaz-a-kormany-eu-nakkuldott-allitasaibol/) – ennek megírásában azonban felperes semmilyen módon nem működött közre. Egyebekben rögzítendő, hogy olyan dokumentum közhatalmi szerv előli eltitkolását rója fel felperesnek az alperes, amely dokumentumot soha nem kért tőle, vagyis olyan jelentéssel kapcsolatosan állítja azt alperes, hogy felperes nem hajlandó kiadni, amit a) nem kért tőle senki, b) nem létezik.”

Nem állunk külföldi zsoldban

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében megfogalmazott állítások ezen köre azt közvetíti, hogy az Átlátszó finanszírozása döntően külföldi eredetű. „A legtöbb pénzt az Európai Bizottság mellett idegen államok és Soros György pénzosztó körei biztosítják.”

Részlet a keresetünkből:

„A valóság ezzel szemben az, hogy felperes éves költségvetésének legjelentősebb része magánszemélyek szja 1 százalékos felajánlásaiból és kisadományaiból származik, mint ahogy az a felperes, illetve a vele együttműködő Átlátszónet Alapítvány nyilvánosan elérhető és e perben csatolt beszámolóiban és kiegészítő mellékleteiben is fellelhető. Felperes továbbá rámutat, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.327/2023/6. számú, jogerős ítéletében valótlannak nyilvánította azt a tényállítást, miszerint »(a felperes) külföldi támogatásának mértéke lényegesen meghaladja a belföldit«. Ez tartalmilag azonos az alperes által tett állítás első tagmondatával (»döntően külföldi eredetű«), ugyanakkor a második támadott tagmondat ezen is túllép, hiszen az, hogy »a legtöbb pénzt« az Európai Bizottság, idegen államok és Soros György pénzosztó körei biztosítják, ebben az összefüggésben nem érthető máshogy, mint úgy, hogy ezek valamelyike önmagában is többségi finanszírozója a felperesnek. Ez pedig még abban az esetben is valótlan lenne, ha az alperes jelentésben rögzített levezetése egyes civil szervezetek, az Egyesült Államok és az amerikai mélyállam közti hierarchikus hálózati működési kapcsolatról valós lenne. […] A megalakulása óta a szervezetet támogató másfél tucat különböző intézményi támogató pályázatok és támogatási szerződések alapján ugyanúgy egyes konkrét projekteket támogatott és támogat, mint az más sajtótermékek, illetve a civil szervezetek esetében is gyakorlat.”

Nem töltöttünk fel magyar dokumentumokat amerikai szerverekre

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében megfogalmazott állítások ezen köre azt közvetíti, hogy az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. „Eddig több mint 9000 magyar dokumentumot töltött föl amerikai szerverekre.”

Részlet a keresetünkből:

„A valóság ezzel szemben az, hogy az OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project – a világ egyik legnagyobb oknyomozó újságírói szerveződése) Aleph gyűjteménye (URL: https://aleph.occrp.org/pages/about), amelyre a(z amerikai szerverre feltöltött) peresített videó amerikai szerver fordulata is utal, egy olyan kormányzati, illetve egyébként nyílt adatbázisokból származó információkat csoportosító projekt, amelynek célja, hogy a világ oknyomozó újságíróinak a [(z) adott esetben köz]pénz útjáról adatokat szolgáltasson. E gyűjteménybe azonban felperes semmiféle adatot nem tölt fel, arra pedig, hogy az OCCRP milyen adatot és honnan gyűjt be, alakító befolyása nincs. A projekt (mint ahogy maga az alperes jelentése is kimondja) nem magyarspecifikus, csupán van magyar kontingense, amely két forrásból gyűjtött a Magyarországra szűkített keresési találatokban megjelenített adatot: a felperes két honlapjáról (az atlatszo.hu-ról és a KiMitTud közérdekű adatigénylő platformról), illetve az Európai Unió közbeszerzési adatbázisából. Ezeket az adatokat az OCCRP szerezte be és kezeli – felperes abban ugyanúgy nem működött vagy működik közre, és ahhoz ugyanúgy nem nyújtott vagy nyújt semmilyen segítséget, mint ahogy nyilván az uniós közbeszerzési adatbázist kezelő Európai Unió Kiadóhivatala sem. Az átlátszós honlapokról letöltött adatösszesség, amennyire meg tudjuk állapítani a feltöltött adatokból, egy egyszeri, 2016-os automatikus gépi letöltés (data scraping) eredménye lehet. […] Egyebekben lényeges tény, hogy a KiMitTud portálon az adatigénylések ezreit döntően nem a felperes vagy megbízásából eljáró személyek, hanem olyan magyar állampolgárok nyújtják be, akik alapjogukat gyakorolják akkor, amikor közérdekű adatokat igényelnek. A honlapon olyan adatok olvashatók, amelyeket adatgazdák közérdekű adatként önként, vagy jogerős bírósági ítélet alapján közöltek az igénylővel. A közérdekű adatok pedig eleve szabadon terjeszthetőek, ez a természetük, a velük való visszaélés a megismerők részéről per definitionem kizárt.”

Tevékenységünk nem sérti Magyarország szuverenitását

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében megfogalmazott állítások ezen köre azt közvetíti, hogy az Átlátszó „hírszerzési és dezinformációs tevékenysége súlyosan sérti Magyarország szuverenitását.”

Részletek a keresetünkből:

„Az alperes valótlanul állította, hogy a felperes hírszerzési és dezinformációs tevékenysége súlyosan sérti Magyarország szuverenitását. A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes – a fentiekben kifejtetteknek megfelelően (II.2.4.1.) – semmiféle hírszerzési, illetve dezinformációs tevékenységet nem folytat, így e tevékenysége nemlétezése okán Magyarország szuverenitását sem sértheti. A premissza tehát mindennemű valóságalapot nélkülöz – a valótlan tényekre alapított és dehonesztáló, önkényes következtetés pedig, miszerint a felperes tevékenysége súlyosan sértené Magyarország szuverenitását, osztja a valótlan tényállítások sorsát, ugyancsak jogellenesnek minősül.”

„A petitumban sérelmezett alperesi tényállítások azt közvetítik, hogy a felperes

• egy olyan szervezet, amelynek tevékenysége egyrészt a kémkedés bűntettét valósítja meg, másrészt pedig rendszerszintű hírhamisítást folytat,
• e rendszerszintű hírhamisítással muníciót szállít hazája zsarolásához,
• annak ellenére, hogy (névleg) az átláthatóságért küzd, a nyilvánosság elől elrejti valós tevékenységét és pénzügyeit is,
• szisztematikusan visszaél az általa megszerzett adatokkal, azokat idegen államok befolyásszerző hálózatainak szerverein kezeli,
• mindezt idegen zsoldban teszi,
• egyetlen valós célja mindezzel pedig az, hogy Magyarország szuverenitását és függetlenségét aláássa

Ez az alperes által alkotott kép pedig egyértelműen a társadalom megvetését váltja ki a felperes személyét érintően, negatív értékítéletet közvetít, egyben alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére.”

Eltiltást, bocsánatkérést és sérelemdíjat kérünk

A keresetlevélben azt kérjük a bíróságtól, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely bocsánatkérő közlemény formájában adjon jóvátételt és fizessen sérelemdíjat az Átlátszónak. A teljes keresetlevelet innen lehet letölteni (PDF), és arra bátorítanánk az államvédelmi hivatal többi áldozatát is, hogy inspirálódjanak belőle.

Címlapkép: Átlátszó montázs