2018 óta 16 milliárd forintot költött kórházi klímákra a kormány, dicsekszik Rétvári

Júliusban megírtuk, hogy a tatabányai kórház üresen álló szárnyában május óta megy a klíma. Cikkünk után Vadai Ágnes DK-s képviselő megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy ez miként lehetséges, hiszen betegekkel teli intézményekben nincs vagy nem működik a légkondi. Rétvári Bence államtitkár a válaszában először baloldalizott, majd közölte, hogy a kórházi klímák bonyolultabbak és drágábbak a háztartásokban használtaknál, de 2018-2024 között 16 milliárd forintot költött rájuk a kormány. Összehasonlításul: plakátkampányokra alkalmanként 10 milliárdot költenek, az augusztus 20-i ünnepségre pedig évi 10-15 milliárd forintot.

Rétvári Bence szerint a baloldal kórházakat zárt be, fizetést csökkentett, leépített, privatizált és vizitdíjat szedett az egészségügyben, a Fidesz viszont a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát is.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Július végén írtuk meg, hogy a tatabányai Szent Borbála Kórház új szárnyában, amelyet nettó 12 milliárd forintért építettek, május óta megy a klíma. Pedig az épület még teljesen üres, a kórházigazgató szerint várhatóan ősszel kezdődik csak meg benne a betegellátás. Mindez már önmagában is érdekes, annak fényében pedig különösen, hogy a nyári hőségriadó idején más intézményekben hűtés nélküli szobákban, 30-40 fokban feküdtek a betegek, és operációk maradtak el a műtők elromlott klímaberendezései miatt.

Cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdéssel fordult az egészségügyért felelős Belügyminisztériumhoz. Egy nagyon egyszerű kérdést tett fel Pintér Sándor miniszternek:

„Egy üresen álló kórházi szárnyban működik a klíma, míg a magyar kórházak jelentős részében nem vagy alig. Hogyan lehetséges ez?”

A kérdésre Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszolt. Azzal kezdte, hogy a baloldali kormányzás idején Vadaiék „kórházakat zártak be, fizetést csökkentettek, leépítettek, privatizáltak és vizitdíjat szedtek az egészségügyben”, a Fidesz ezzel szemben „a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát” is. Felsorolta, hogy az Orbán-kormány felújított „részben vagy egészben 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást, valamint megépített 23 új rendelőintézetet és 41 új mentőállomást”.

Ezután kifejtette, hogy „a kórházi légkezelő berendezések” jóval összetettebbek, mint a háztartási klímák, pótlásukra könnyen beszerezhető eszközök (split vagy mobilklímák) nem jöhetnek szóba, és a „javításuk milliós, cseréjük százmilliós nagyságrendben mérhető”.

Rétvári ezt követően felhívta Vadai Ágnes figyelmét arra, hogy

„2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások” a kórházakban,

és „idén is 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre az azonnali kárelhárításra”. Az államtitkár azt is leírta a DK-s képviselőnek, hogy a nyár folyamán az Uzsoki és a Szent János kórház jelentett be „klímameghibásodás miatti ellátási problémát” a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak. Az pedig azonnal intézkedett: más szolgáltatókat jelölt ki, és kötelezte az Országos Mentőszolgálatot a betegek elhelyezésének koordinálására.

Rétvári Bence szerint ez teljes siker volt. Leírta Vadainak, hogy „a fenti intézkedések hatására beteg nem maradt ellátatlan”, és „minden sürgős ellátást igénylő beteg a legnagyobb kánikulában is ellátásban részesült”.

Az államtitkár ezután kitért arra, hogy milyen előírások vonatkoznak a kórházi légtechnikára, és hogy az intézmények „a tisztifőorvosi módszertani levele alapján, a rendelkezésre álló források keretei között valósítják meg a szükséges fejlesztéseket”. Majd azt írta, hogy a kormány „2010-től kezdődően fokozott figyelmet fordít az egészségügy fejlesztésére”, és megismételte, hogy 2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások a kórházakban.

A 16 milliárd forint elsőre soknak tűnhet, de valójában egyáltalán nem az, pláne nem egy bő hatéves periódusra. Néhány példa, amire megközelítőleg ennyit vagy akár még jóval többet is költ(ött) a kormány:

• a szuverenitásról szóló 2023-as nemzeti konzultáció reklámozása: 11 milliárd Ft
• stadion a szegedi püspöknek: 13 milliárd Ft
• a 2024-es augusztus 20-i állami ünnepség: 15 milliárd forint
• támogatás Lázár János alapítványának a 2022-es választás előtt: 15 milliárd Ft
• három évre szóló tanácsadási szerződés a Századvégnek: 24 milliárd Ft
• magyar űrhajósprogram: 27 milliárd Ft
• külföldi ingatlanok vásárlása: 30 milliárd Ft
• 2017-es vizes vb: 107 milliárd Ft
• 2023-as atlétikai vb: 315 milliárd Ft
• ingatlanvásárlás a miniszterelnök vejétől: 580 milliárd Ft

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Siófoki Kórház-Rendelőintézetben az EgészségAblak mobilalkalmazásról tartott sajtótájékoztatón 2024. július 29-én. Mellette Vitályos Eszter kormányszóvivő. (fotó: MTI/Vasvári Tamás)