„Az orosz birodalmi gondolat mindig erősebb volt, mint a nemzetépítés eszméje” – Podcast az ukrajnai háborúról

Az Átlátszó Podcast vendége a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két szakértője volt, akikkel Hont András és Zubor Zalán az ukrajnai háborúról beszélgetett. Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő történész és Deák András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa többek között arról beszélt, mennyire látták előre külföldi elemzők a háború alakulását, és történelmi kontextusban mit jelent a február óta zajló háború.

Amikor február elején Vlagyimir Putyin hadserege lerohanta Ukrajnát, voltak, akik arra számítottak, hogy az ukránok 3 napnál tovább aligha fognak kitartani. Ehhez képest a harcok továbbra is folytatódnak, sőt, mostanra a február óta megszállt területek nagy részéről ki is szorították az oroszokat. Oroszország a tél közeledtével az ukrán civil energia-infrastruktúra bombázásával próbálja a hátországot megtörni, miközben mindkét hadsereg téli offenzívákra készül.

Mitrovits Miklós úgy fogalmazott,

„aki kicsit is ismeri az ukrán történelmet és mentalitást, az tudhatta, hogy az ukránok nem fogják letenni a fegyvert – ameddig van mivel, addig fognak harcolni.”

Szerinte, aki a háború kezdetén valóban arra számított – akár épp az orosz vezetés –, hogy Oroszország pár nap alatt el tudja foglalni egész Ukrajnát, az figyelmen kívül hagyta, hogy 2014 (a Krím-félsziget megszállása és a donbaszi háború kezdete óta) mennyit fejlődött az ukrán hadsereg, részben az azóta kapott nyugati kiképzésnek és katonai eszközöknek köszönhetően.

Mitrovits Miklós szerint reálisan az Oroszország számára kedvező kimenetel a Krím-félsziget és egy, Oroszországot a félszigettel összekötő korridor megtartását lehet egy befagyott konfliktus keretében. Csakhogy stratégiai értelemben Oroszország ezzel sem kerülne erősebb pozícióba, mint a háború előtt volt, hiszen egy kicsi területet csatolna magához, porig rombolt infrastruktúrával. 

Így jelennek meg a magyar nyelvű hírmédiában az orosz dezinformációs propagandagépezet trükkös hazugságai | atlatszo.hu

Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok csak nagyon ritkán gyártanak eredeti tartalmat. Nagyrészt „ nyugati” híroldalak cikkeit használják fel álhíreik elkészítéséhez – egy-két rafinált technika révén azonban teljesen meg tudják változtatni az eredeti cikk mondanivalóját. Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat.

Deák András úgy látja, hogy sérülékeny, de látható ukrán stratégiai fölénnyel folynak a harcok. Az, hogy az oroszok nem tudták elfoglalni Kijevet, kevésbé meglepő. Ez túl ambiciózus terv volt ahhoz képest, hogy mekkora erőkkel indították el a támadást. Az viszont meglepő, hogy nem alakult ki egy katonai patthelyzet, amely az oroszoknak kedvezne, és de facto véglegesítené az ukrán területek annektálását.

Nem látja, hogy az oroszoknak lennének olyan tervei, amivel a stratégiai kezdeményezést vissza tudnák venni. Mint mondta, az energia-infrastruktúra elleni rakétatámadásoknak nincs sok katonai jelentősége, inkább az eszköztelenség jelei.

„Az energetikai létesítményeket könnyű bemérni és nehéz megvédeni. Mérhetetlen szenvedést okoznak ezek a támadások, de kevés példát tudok arra, hogy egy elszánt társadalmat, ami katonailag ellen akar állni, így meg lehetne törni.”

Mitrovits Miklós beszélt arról is: a történelem során (talán a Jelcin-éra kivételével) az orosz birodalmi gondolat mindig erősebb volt, mint a nemzetépítés eszméje, és ez általában nyugati irányú terjeszkedést jelentett, Lengyelország és Közép-Európa felé. Bár, mint mondta, a háború Európának is költségeket okoz, történelmi léptékben nézve ez minimális ahhoz képest, hogy az ukránok támogatásával sikerül akár évtizedekre gátat szabni az orosz birodalmi törekvéseknek.

Hozzátette: a legtöbb nyugati államban még kitart a társadalom Ukrajna támogatása mellett. Mint mondta, amikor az invázió utáni napokban látszott, hogy van ukrán ellenállás, az emberek hősiesen szembe szállnak a világ második legerősebbjének tartott hadseregével, a nyugati társadalmak nagy többsége az ukránok mellett volt, még társadalmi kezdeményezések, például gyűjtések is indultak.

Ebben a helyzetben a kormányoknak politikailag is vállalhatatlan lett volna, hogy ne küldjenek katonai támogatást. Azóta a gazdasági problémák nem okoztak olyan életszínvonal-csökkenést Nyugaton, hogy nyugati politikusok felvállalják, nem támogatják tovább az ukránokat, csak hogy legyen megint olcsó az orosz gáz.

A teljes adás meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Apple Podcasten, Player.fm-en és további helyeken.

Kövess minket Anchor.fm-en, hogy ne maradj le a további adásokról!

SHOW NOTES:

Így jelennek meg a magyar nyelvű hírmédiában az orosz dezinformációs propagandagépezet trükkös hazugságai: https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/07/igy-jelennek-meg-a-magyar-nyelvu-hirmediaban-az-orosz-dezinformacios-propagandagepezet-trukkos-hazugsagai/.

Ukrajna civil energiahálózatát és saját gazdaságát pusztítja Putyin háborúja – heti összefoglalónk az ukrajnai háboróról: https://vilagterkep.atlatszo.hu/2022/11/25/ukrajna-civil-energiahalozatat-es-sajat-gazdasagat-pusztitja-putyin-haboruja-heti-osszefoglalonk-az-ukrajnai-habororol/ 

Nagyorosz álmokról mesél a túl hamar kitett győzelmi jelentés: https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/28/nagyorosz-almokrol-mesel-a-tul-hamar-kitett-gyozelmi-jelentes/

„Nem blöff” – Putyin mozgósít és nukleárisan fenyeget, mit lép a világ és az orosz társadalom? https://vilagterkep.atlatszo.hu/2022/09/23/nem-bloff-putyin-mozgosit-es-nuklearisan-fenyeget-mit-lep-a-vilag-es-az-orosz-tarsadalom/ 

Hont András Facebook-oldala: https://www.facebook.com/hontandras75

Zubor Zalán Facebook-oldala: https://www.facebook.com/ZuborZalanHivatalos

Az Átlátszó Facebook-oldala: www.facebook.com/atlatszo.hu/

Az Átlátszó Instagram-oldala: www.instagram.com/atlatszo/?hl=hu

Az Átlátszó Twitter-oldala: twitter.com/atlatszo

Az Átlátszó YouTube-oldala: www.youtube.com/c/Atlatszovideo

Az Átlátszó Tumbrl-oldala: atlatszo.tumblr.com