Newark, a város, ahol a polgármester üzent hadat a rendőri erőszaknak

A rendőri szemlélet átformálásával, az emberek és a rendőrség közötti bizalom erősítésével próbálják hatékonyabbá tenni a bűnüldözést az amerikai városban.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az egyesült államokbeli Newark városában nagy problémát jelentenek a gyakori bűncselekmények. A 280 ezer fős városban a 100 ezer főre eső erőszakos bűncselekmények száma a duplája az ország átlagának és a gyilkosságok 62 százalékát utcai bandák követik el. Bár az erőszakos cselekmények jelentős része a város utcáinak 20 százalékát kitevő területre összpontosulnak, a problémák az egész várost érintik – 2014-ben 300 lövöldözés volt és 105 embert gyilkoltak meg.

Jelani Cobb újságíró annak próbált utánajárni a PBS Frontline dokumentumfilmjében (Policing the Police), hogy egy olyan városban, ahol a lakosság több mint fele fekete, 34 százaléka pedig spanyol-ajkú, mennyire előítéletesek a rendőrök és hogy hogyan viselkednek az intézkedések során. Cobb egy évig követte figyelemmel a newarki rendőrség és városvezetés munkáját. A helyi polgármester, a nemrég megválasztott Ras Baraka, akivel Cobb még a 80-as években a fekete civiljogi mozgalomban aktivistáskodott, az egész rendszert akarja belülről megreformálni.

Cobb a film elején a newarki rendőrség utcai bandákkal foglalkozó különítményéhez (tagjainak többsége szintén fekete vagy spanyol-ajkú) csatlakozik és részt vesz több éjszakai járőrözésben. A rendőrök elmondják, hogy mi alapján szúrnak ki egyes járókelőket, akiket aztán igazoltatnak is. Az első számú gyanús jel, ha valaki a rendőrautó láttán elkezd futni az ellenkező irányba. Más gyanús jel lehet a testbeszéd vagy a zsebre vágott kéz is.

Egy alkalommal, a film későbbi szakaszában amiatt tepernek le a földre a rendőrök egy fiatal férfit, mert az a rendőrök láttán hátra hőköl. Hiába kéri, hogy ne érjenek hozzá, a rendőrök megbilincselik – állításuk szerint a saját és az ő biztonságuk érdekében. Később kiderül, hogy a férfinál nincs semmi, se engedély nélkül tartott pisztoly, se kábítószer, így elengedik.

Cobb azzal magyarázza a férfi viselkedését egy magasabb beosztású rendőrnek, hogy ha valakit egy sötét utcán körbe vesz 4-5 ember, akkor az ösztönös reakció az, hogy az ember hátrébb lép. Az utóbbi időben rendőrök által lelőtt védtelen afro-amerikaiak esetére visszatekintve nem meglepő, ha egy fekete férfi bizalmatlan a rendőrök irányában. A bizalom megrendülése baj, ebben Cobb és a rendőrök is egyetértenek. A járókelő azt feltételezi a rendőrről, hogy bántani akarja őt, a rendőr pedig azt, hogy a járókelőnél fegyver van és használni akarja, a bizalmatlanság pedig erőszakot szül.

A cél az, hogy miközben elkapják a tényleges bűnözőket, drogkereskedőket és minél több illegális lőfegyvert vonjanak be az utcáról, a rendőrök ne sértsék meg az alkotmányos jogokat. Erre az egyik legjobb módszer az lenne, ha a rendőrök tudnák, kik azok, akikre oda kell figyelniük, ez pedig csak úgy megy, ha a helyi lakosoktól jutnak információhoz. A közösségbe azonban nehéz beépülni, nem megy egyik napról a másikra, és folyamatosan találkozni és beszélgetni kell az emberekkel.

Mindamellett az infrastruktúrát is fejleszteni kell, például létrehozni egy jól működő diszpécserszolgálatot, a rendőri állomány tagjai folyamatos képzést igényelnek, meg kell változtatni azt a szemléletet, amelyben évek óta folytatják a munkájukat. Newark vezetése belátta ezt, és a városi rendőrséghez csatlakozó újoncokat már ebben a szemléletbe képzik.

Azt is felismerték, hogy az emberekkel nem csak beszélni kell, de átláthatóbbá kell tenni számukra a hatóság munkáját. A newarki önkormányzat elfogadta azt a javaslatot, hogy különféle civil szervezetek képviselői felügyeljék a rendőrség működését.

Ezek ugyan biztató jelek, a teljes transzparencia azonban még hátra van. Cobb közérdekűadat-igényléssel kikérte több rendőrségi razzia aktáját, azokét, amelyeken maga is részt vett és amelyekről videófelvételek is készültek. Néhány dokumentumot megkapott, de korántsem a teljes jelentéseket. Mikor emiatt panaszt emelt, a rendőrség előbb azt állította, hogy nincsenek meg a jelentések, majd azt, hogy megvannak, de olyan érzékeny információkat tartalmaznak, amelyek miatt nem lehet azokat kiadni.

A film teljes egészében itt tekinthető meg.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.