Mozdulatok a labirintusban – gyakorlatok szemellenzőben és pofaszíjjal

dbzold

A kifáradt, leépült, csöppnyi, gazdasági ügyeskedéssel túlélő „helyek” központi elképzelés szerinti hálózatba szervezése fogós feladat. Hogyan is lehet ezt kezelni? A kutatókkal/oktatókkal demokratikus módon megvitatni és felépíteni a többségi meglátásokra alapuló újat, vagy titkosan kezelve, apránként adagolva, sejtelmesen felfelé mutogatva, … Folytatás

Túlélők nyomában – mezőgazdasági kutatóintézetek

dbzold

A mezőgazdasági K+F tulajdonosi megosztása az ötvenes években elkezdődött, majd a nyolcvanas években leállt. Az eredmény egy, a mezőgazdasági tárca és az MTA között megosztott intézményhálózat, amelyre jellemző a tudományterületen belüli részterületek eltérő irányítása, valamint egyre távolodó cél- és értékrendje.

Sikerjelentések, bio- és nanopoliszok, közhasznú kutató káefték

dbzold

Az OMFB 1992. októberében nyílt állami alapítványt hozott létre. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Magyarország legjelentősebb non-profit, piacorientált és önfinanszírozó K+F intézményhálózatának igényével jött létre. Mindehhez hosszútávon kiegyensúlyozottan működő pályázati rendszer és innovációra fogékony vállalkozási háttér szükséges, amely hazánkban … Folytatás

Mi születik a romokon? – Bay Zoltán Intézetek

dbzold

1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a „zártkörű” ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy … Folytatás

A magyar akadémikus életkora és tiszteletdíja

dbzold

A 2013-as választások után az MTA rendes tagjainak átlagéletkora 74 év. Az előző választási ciklushoz képest az akadémikusi átlagéletkor egy évet fiatalodott, vagyis a csökkenés nem számottevő. Nem lenne ez annyira kínos, csak hát az akadémikusi cím kiemelkedő tiszteletdíjjal jár … Folytatás

PhD-től az akadémikusságig – tudományágankénti egyensúlytalanság

dbzold

Az MTA jelenlegi akadémikusi szerkezete képviseleti szempontból (a területen dolgozó minősítettek számát tekintve) mára – nem is kismértékben – eltorzult. Ezt korrigáló tevékenységet, vagyis amely az egyes tudományterületek aránytalan túlterjeszkedését fékezné, a leépülőket segítené, nem láttam a MTA rendszerváltás utáni … Folytatás

Darvas Béla: A hiányzó láncszem és százmilliárdok

dbzold

A hazai alapkutatásban születnek ugyan eredmények, de azok ma többségükben nem érik el a gyakorlatot. Jelzi ezt az alacsony szabadalomszám is, ami jó mérőszám a tudás gyakorlati hasznosításának szándékára. Ehhez a hasznosításhoz jól működő, innovációra fogékony vállalati háttér kellene. Folytatjuk … Folytatás

A tartalomra koncentráló jeligéstől a kétes hírű megapályázatokig

dbzold

A jeligés rendszer ugyanis a „szakmai” beágyazottságot, a kapcsolati tőkét törölte, így megítélésre maradt a pályázat szakmai tartalma. Rendkívüli dolog volt ez egy előjogokhoz szokott, süvegelésre dresszírozott, feudális berendezkedésű tudományos közösségben, ahol az omerta törvénye megnevezetlenül, levegővételszerű automatizmussal működik. Nem is sikerült hosszú távon fenntartani ezt … Folytatás

Bizottságok, hivatalok és ügynökségek – mondd csak, melyik ajtón menjek be?

dbzold

Az OMFB hagyatékának vázolásához is bonyolult, háromrészes írás vezet el. Változó nevű hivatalok, ügynökségek és bizottságok nehezítik majd az átláthatóságot. Olyasféle „Alapról” szólok most – amelyhez „irodákon” keresztül vezet az út –, és amiket minden kormánypárt megszáll, mert osztható pénz … Folytatás