2017 januárja a mostaninál is hidegebb volt, mégsem segített be a kormány a rezsibe

Kilenc évvel ezelőtt, 2017 januárjában 885 ezer köbméter gázt használt el a lakosság. Akkor -5,83 Celsius fok volt a januári középhőmérséklet, de semmilyen kormányzati „segítség” nem volt. Most, 2026-ban „mindössze” -1,7 fokos hideg volt januárban, a kormány mégis beavatkozik. Pedig nem először fordul elő, hogy közel 30 százalékkal megugrik a januári fogyasztás. Azt is kiszámoltuk, mennyit ér a „rezsistop”.

„A januári szélsőséges időjárás komoly próba elé állította Magyarországot. (…) A szokatlan hidegben gondoskodtunk a tűzifaellátásról és a mindenki számára elérhető melegedőkről. A szükséges tűzifa és a melegedők az előttünk álló hetekben rendelkezésre állnak majd” – mondta januári videójában Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy folytatta: „de a fagyos idő maga fűtésszámlákat is hozott, és nagy terhet ró a családokra. Mindenki váratlan és jelentős többletkiadásokkal szembesült. Ezért a kormány úgy döntött, hogy januári rezsistopot vezetünk be”.

Az ellenzéki pártok is beszálltak a rezsiötletelésbe: a Tisza a rezsicsökkentett lakossági gázfelhasználás limitjének emelését követelte, a DK pedig Dobrev Klára elnökletével kezdeményezte, hogy a rendkívüli hideg miatt a kedvezményes áron igénybe vehető gáz- és árammennyiséget növeljék, mert szerintük a jelenlegi rendszer „épp akkor nem működik, amikor a leginkább szükség lenne rá”.

Hogy extrém hideg volt-e az idei január, minimum véleményes. Az országos középhőmérsékleteket nézve hidegebb volt, mint az előző években, extremitásról azonban túlzás beszélni. Az tény, hogy 2026 januárja hidegebb volt, mint az elmúlt 5 év januárja, de messze nem volt olyan hideg, mint 2017-ben. Akkor ugyanis -5,83 Celsius volt a januári középhőmérséklet a mostani -1,71-gyel szemben. Ez azért lényeges, mert ha extrém fogyasztásról beszélünk, akkor a 2017. januári adatok lesznek az alapok.

Az igazán hideg január 2017-ben volt a gázfogyasztás alapján is

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Földgázipari társaságok 2025. évi adatai tartalmazzák a lakosságnak eladott gázmennyiséget is. Ezek szerint akkor, 2017 januárjában 885 217 ezer m3 gázt értékesítettek lakossági fogyasztóknak. Hasonlóan sok gáz fogyott 2019 januárjában, amikor az átlaghőmérséklet -0,72 fok volt: akkor 728 335 ezer m3 gázt adtak el a lakosságnak.

Ami ennél is érdekesebb, hogy

2017-ben 29,5 százalékkal, 2019-ben 27,4 százalékkal fogyott több gáz, mint az előző év januárjában, de semmit nem tett a kormány.

Nem volt se kompenzáció, se semmi. A mostani januárra 30 százalékos többletfogyasztást kommunikálnak, ami számításaink szerint helyes is lehet.

Ugyanakkor a 2026 januári – általunk számított – 761 ezer köbméteres gázfogyasztás még mindig a referenciának választott 2017-es alatt van. Ennek az a magyarázata, hogy a 2022-es rezsicsökkentés-csökkentés, vagyis a rezsilimit bevezetése után a lakosság elkezdett takarékoskodni.

A MEKH adattáblájából kigyűjtöttük az adott hónapok több évre visszamenő fogyasztási adatait, és ezek mellé rendeltük ugyanazon hónapok havi középhőmérsékletét. Az adatokra egyváltozós lineáris regressziót futtattunk (fogyasztás ~ hőmérséklet), amely megmutatta, hogy 1 °C hőmérséklet-változás átlagosan mekkora fogyasztáseltéréssel jár együtt. A januári becslésnél a 2017–2025 közötti januári adatokat használtuk, és a 2026. januári hőmérséklettel számoltunk. Az így kapott érték hőmérséklet-alapú, lineáris kapcsolatot feltételező becslés.

Ha ez teher a családoknak, akkor kuka az elmúlt évek gazdaságpolitikája

• Orbán Viktor: „a fagyos idő magas fűtésszámlákat is hozott, és nagy terhet ró a családokra. Mindenki váratlan és jelentős többletkiadásokkal szembesült.”
• Gulyás Gergely: „A rendkívüli hideg következményeit nem szabad a magyar családoknak megfizetnie, ezért Lantos Csaba energiaügyi miniszter vezetésével munkacsoport állt fel a kormány által tervezett rezsi-visszatérítés részleteinek kidolgozására”

Vagyis a kormány szerint azért nyúltak bele választások előtt a rezsirendszerbe, mert a magyar családoknak „nagy terhet” jelent a fűtés. Csakhogy, ahogy előbb bemutattuk, a mostaninál több gázt használtak a magyarok 2017-ben és 2019-ben, akkor mégsem történt semmi ilyesmi intézkedés.

Márpedig a hazai energiaárak sajátossága, hogy a Fidesz 2013-ban azokat befagyasztotta, vagyis nem nőttek – 2022-ig. Akkor az újabb kétharmados győzelem után mégis alakítottak a rendszeren, bevezették az átlagfogyasztás fogalmát, ami felett az áram kétszeresébe, a gáz pedig hétszeresébe kerül a rezsicsökkentett árnak.

De vissza a rezsire, ami lassan 13 éve változatlan a lakosság jelentős részének. Ami nem az, az a bér, hiszen a minimálbér 127 500 forintról 322 800 forintra nőtt azóta – ezt, ugye, adóforintokból éjjel-nappal reklámozza a kormány. Az átlagbér pedig ugyanebben az időszakban 300 ezerről 650 ezerre nőtt. Vagyis mivel a rezsi nem nőtt, az embereknek elvileg sokkal több pénze van, mint 2017-ben, amikor ugyanarra a rezsire a hideg miatt sokkal többet költöttek.

Ha igaz, amit Gulyás Gergely és Orbán Viktor mondott – miszerint „a fagyos idő magas fűtésszámlákat is hozott, és nagy terhet ró a családokra. Mindenki váratlan és jelentős többletkiadásokkal szembesült” –, akkor viszont a bérek hiába nőttek, az embereknek még sincs pénzük kifizetni a rezsit. Ez pedig akkor azt is jelentheti, hogy ott tartunk, mint a „rezsicsökkentés” bevezetése előtt, hiába telt el azóta 13 év.

Na, de mennyit jelent a januári számlában a rezsistop?!

A másik lehetőség, hogy a kormány nem mond igazat, és a rezsistop valójában csak egy kampányfogás, semmi más. Nincs köze a hideghez, nincs köze a rezsihez, pusztán hangulatjavító intézkedésként jelentették be.

Bár ez esetben is felmerül a kérdés: mennyi az annyi? Ha az átlag háztartás éves gázfogyasztása 1000 köbméter körül alakul, akkor az az állami gázszolgáltató szerint 111 581 forintba kerül. A januári fogyasztás pedig a teljesből 19-22 százalékot jelent az MVM jelleggörbéje alapján.

Innen már egy egyszerű számítás:

a januári gázszámla eszerint 25 ezer forint lenne, a +30 százalékos fogyasztással pedig 30 ezer (a januári súly 22,49%-ról 27,39%-ra nő). Vagyis a pluszteher 5 ezer forint.

Ha ez – idézve Orbán Viktort – „nagy terhet ró a családokra”, akkor tényleg nagy baj van a gazdaságban. És az is látszik, hogy ez az összeg az, amire az átlagfogyasztó számíthat – kampányévben.

Amennyiben a becsléseink helyesek az október-januári hónapokra vonatkozóan, akkor a 2025–2026-os időszak várhatóan körülbelül 8 százalékkal magasabb fogyasztást mutat majd az előző év azonos részéhez képest.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián, címlapkép: Átlátszó-montázs