1949 óta nem született olyan kevés gyerek hazánkban, mint idén februárban

Évek óta egyre drasztikusabban fogy Magyarország népessége. Bár a Fidesz családtámogatási rendszere valamelyest lassíthatta ezt a folyamatot, mégsem tudott átfogó és fenntartható megoldást nyújtani erre a problémára. A KSH februári adatai alapján soha nem született még ilyen kevés gyerek hazánkban, mint most.

Idén februárban született a legkevesebb gyermek Magyarországon 1949 óta, vagyis amióta létezik ilyen statisztika — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal péntek délelőtt közzétett jelentéséből. Már a januári adat is negatív rekordot döntött, de februárra még alacsonyabbra sikerült a születésszám: összesen 5653 gyermek jött világra, ami 714-gyel kevesebb, mint januárban és 565-tel maradt el 2024 februárjához képest. A termékenységi ráta így a januári 1,35-ről 1,34-re változott, és a tavaly februári 1,39-hez képest is csökkent. 

Fogy a magyar

2025 februárjában 10 934 fő vesztette életét Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy hónap alatt 5281 fővel csökkent a hazai népesség. Ez annyi, mintha egyetlen hónap alatt elnéptelenedett volna Mikepércs, és a tavaly februári 4797 fős csökkenéshez képest ezzel 10 százalékkal nőtt a népességfogyás üteme.

A rendszerváltás óta kisebb emelkedésekkel és stagnálásokkal, de egyértelműen csökken a születések száma Magyarországon. Míg 1990-ben 125 ezer baba született hazánkban, 2024-ben csak 77 ezer, ami az eddigi negatív rekord. Ahhoz, hogy egy társadalom reprodukálja magát, a termékenységi rátának meg kell haladnia a kettőt, vagyis egy nőnek élete során (legalább) 2 gyermeket kell(ene) szülnie.

A KSH szerint utoljára ilyen Magyarországon 1979-ben, a Ratkó-unokák világrajövetelének legutolsó időszakában volt. A rendszerváltás után viszont ez a szám is zuhanórepülésbe kezdett. 2010 óta, a Fidesz-kormány idején emelkedett számottevően egy darabig, de 2022 óta ismét csökkenőben van, holott évente több ezer milliárd forint közpénz megy el családtámogatásokra.

A családbarát kormány

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta a családok védelmével és a különböző gyermekvállalást ösztönző — szociálisan egyébként kifejezetten a gazdagoknak kedvező — támogatásokkal kampányol, az elmúlt években mégis jelentősen csökkent a születésszám. A mostanában egyik leggyakrabban hangoztatott kormánypárti eredménymutogatás az, hogy ha nem lett volna 2010-ben „családbarát fordulat”, akkor 150 – 200 ezer gyerek nem született volna meg.

Ezt Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, korábbi családokért felelős államtitkár arra a meglehetősen könnyelmű statisztikai számításra alapozza, hogy amennyiben megmaradt volna a 2011-ben mért 1,23-as termékenységi ráta végig 2024-ig, akkor összesen 178 ezer gyermek nem született volna meg. A Fidesz úgy véli, az kizárólag az ő családpolitikájuk eredménye, hogy kormányzásuk alatt növekedett a termékenységi ráta — ami a 2021-es csúcson 1,61 volt.

Magyarországon a rendszerváltás után jelentősen bezuhant a termékenységi arányszám, ami a mélypontot 2011-ben érte el. Ez az az 1,23-as szám, amelyhez a Fidesz a saját eredményeit méri. De ahogy a Telex a születésszámokkal foglalkozó cikkében is kiemeli: statisztikai szempontból nem túl szerencsés a 2008-as gazdasági világválságot követő legsúlyosabb recessziós éveket venni mintának. Hiszen – nem meglepő módon – a családokat a gyermekvállalásban az egyik legnagyobb mértékben az anyagi biztonság befolyásolja. A termékenységi ráta tehát 2011 után az általános gazdasági konjunktúra miatt valószínűleg magától is nőtt volna, noha lehetséges, hogy nem ennyire.

A COVID előtti időszakban ugyanis magas volt a foglalkoztatottság, alacsony az infláció és növekedtek a reálbérek, amelyek mind ösztönzőek lehetnek a gyermekvállalásra, de közvetlenül sok közük nincsen a családpolitikához. Persze ezeket az eredményeket is lehetne egy kis kormánypárti jóindulattal mind a Fidesz javára írni, csak hát egész Európában órási növekedés zajlott ebben az időszakban. A Telex Romániát emeli ki, ahol jelentős családpolitikai intézkedések nélkül, ám jókora gazdasági növekedés mellett tíz év alatt 1,47-ről 1,81-re emelkedett a termékenységi ráta.

Növekvő családtámogatások, csökkenő születésszám

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter januári nyilatkozata szerint a magyar kormány 2025-ben összesen 3754 milliárd forintot fordít a családtámogatásokra. Ez az összeg állítása szerint 447 milliárddal több, mint tavaly, és négyszer annyi, mint 2010-ben.

A Fidesz egyik legnagyobb büszkesége a babaváró hitel, amelyet a miniszter elmondása szerint 260 ezer család vett már igénybe, és 220 ezer „babavárós gyermek” született.  A hitelkedvezmény 2019-ben lépett életbe, ezt követően a termékenységi rátában 2020-ban és 2021-ben egy jelentős ugrást is láthattunk. Ám 2022-től kezdve folyamatosan csökkennek a születések, pedig évről évről nőtt a családtámogatásra fordított kiadások összege. Ennek kapcsán a Telex több kutatásra utalva azt írja,  hogy

az ilyen támogatások gyakran csak a gyermekvállalás időpontját hozzák előrébb, de összességében nem születik miattuk több gyerek.

Tehát a 2020-21-es nagy növekedés részben oka lehet az utána következő csökkenésnek is, hiszen számos gyermeket tervező család a kedvező hitel megjelenése miatt egymáshoz közelibb időpontban, előrehozottan vállalt végül gyermeket ahelyett, hogy több évet várt volna köztük.

Viszont ha a Fidesz logikája alapján gondolkodunk, miszerint a termékenységi ráta nagy növekedése kizárólag a kormány intézkedései miatt történt, akkor az elmúlt években tapasztalható csökkenést is a kormányzati családpolitikának kell tulajdonítanunk. Ennél viszont talán eggyel célravezetőbb az általános geopolitikai és gazdasági válságban keresni a zuhanó születésszám okait, hiszen érthető módon kevesebben akarnak gyermeket vállalni egy olyan világban, ahol a szomszédban három éve háború zajlik, és 20 százaléknál magasabb volt az infláció mértéke az elmúlt két évben.

Nem véletlen, hogy ekkora zuhanást a termékenységi rátában legutoljára a 2008-as válságot követően láthattunk. Az elmúlt pár év gazdasági visszaesésében viszont jócskán felmerül a magyar kormány felelőssége, hiszen négy ciklus alatt kiépíthettek volna olyan gazdaságot, amely nem támaszkodik ennyire aránytalanul a német iparra, a távol-keleti akkumulátor-bizniszre, és ahol a „nemzeti burzsoázia” exportképes vállalatokat működtet, vagy ahol nem csúszik le Bulgária szintjére a minimálbér. 

Egyre idősebben házasodik össze egyre kevesebb pár

A születésszám alakulásában természetesen életmódbéli és kulturális változások is közrejátszanak, például az a trend, hogy a nyugati világban egyre kevesebben, egyre kevesebb gyermeket akarnak vállalni — függetlenül bármilyen családpolitikától. Aki pedig szeretne gyermeket, karrier- és egyéb okokból inkább idősebb korára tolja a gyerekvállalást.

Az Eurostat március 21-ei házasságkötésekről és válásokról szóló jelentéséből is számos ilyen tendencia rajzolódik ki. Míg 1990-ben átlagosan 23 évesen kötöttek házasságot a magyarok, ez 2023-ra 31 éves korra tolódott, de még így is eggyel kevesebb, mint az EU-s átlag.

Ezzel párhuzamosan a gyermekvállalás is idősebb korra tolódott:

Magyarországon 1990-ben átlagosan 25 éves korban született meg a nők első gyermeke, míg 2023-ban 30 évesen.

EU-s átlag 1990-re nincsen, ám egyértelműen látszik a posztszocialista régió és a nyugati országok szétválása. Ausztriában például 27, Hollandiában 29 év a gyerekvállaláskor az átlagéletkor, de a hozzánk közeli régióban jóval fiatalabbak a nők az első gyermek születésekor. 2023-ra Nyugaton ez a szám 32 körülire megy fel, míg az EU-s átlag 31.

A Fidesz-kormány alatt a házasságkötések száma megnőtt, a válásoké pedig lecsökkent. Mindez 2014-15 környékén látszott megugrani, akkor jelentették be ugyanis a fiatal házasok adókedvezményét és a CSOK-ot is.

Utóbbihoz, bár nem feltétel a házasság, külön kedvezményeket kapnak a házas igénylők. Az elmúlt években azonban ismét csökkenésnek indult a házasodási kedv, a válások pedig emelkednek. 2023-ban 100 házasságra 33,5 válás jutott hazánkban.

Szöveg: Kiss Soma – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián 

Címlapkép: Pixabay.com