A kormány az akkumulátoros autók eladásának növeléséért lobbizik az EU-ban

Getting your Trinity Audio player ready...

2024 első félévében az eladott új járművek egyharmada elektromos volt világszerte. Egy ideje azonban az akkumulátoros autók iránti kereslet csökkenő tendenciát mutat, míg a hibrid és tölthető hibrid modellek eladásai fokozatosan nőttek. Az elektromos járművek piacának átalakulása komoly negatív hatással van a magyar gazdaságra is az akkugyárak és beszállítóik miatt. A kormány emiatt egy új EU-stratégia kidolgozását javasolja az akkumulátoros autók eladásának növelése érdekében, és nagy hangsúlyt fektetne az akkumulátor-újrahasznosítás fejlesztésére is.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter júliusban jelentette be, hogy „Magyarország 11 pontos javaslatcsomagot terjesztett az uniós Versenyképességi Tanács elé az elektromos autózásra való átállás felgyorsítása érdekében”. A 11 pontban szerepel a töltőinfrastruktúra-fejlesztése, az akkumulátoros új autók vásárláshoz adott 4500 eurós (kb. 1,8 millió forint) és az otthoni töltőállomás kiépítésére adott 900-1500 eurós (360-360 ezer forint) támogatás is.

2024 első félévében az eladott új járművek egyharmada elektromos volt, derül ki a PwC legújabb negyedéves kutatásából. A kutatásban 21 ország piacát vizsgálják, köztük az elektromos járműeladások (EV-k) alapján élen járó öt legnagyobb nyugat-európai országot (Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország), valamint az Amerikai Egyesült Államokat és Kínát.

A hibridek a legnépszerűbbek

Az EV-k iránti érdeklődés viszont enyhén megváltozott az elmúlt két és fél évben a vizsgált 21 országban. Míg 2022-ben az új jármű eladásoknak még  14,3 százaléka akkumulátoros elektromos jármű volt (BEV), addig ez a fajta 2024 első félévében már csak az eladások 13,3 százalékát tette ki.

Jelentősen megnőtt viszont az érdeklődés a hibrid (HEV) és a tölthető hibrid (PHEV) elektromos autók iránt: az előbbi aránya közel 4 százalékot, az utóbbié közel 3 százalékot nőtt az eladott autókon belül.

 

Ugyan az eladott EV-k száma az elmúlt években fokozatosan nőtt, az akkumulátor alapú autók iránti érdeklődés alábbhagyott. 2021 elején még 107 százalékos volt a BEV-ek eladási aránya az előző év azonos időszakához képest, ám ez két és fél év alatt 9,2 százalékra csökkent. Vagyis továbbra is több BEV kerül eladásra, mint egy évvel ezelőtt, de a különbség jelentősen alacsonyabb, mint néhány éve volt.

A HEV/PHEV-ek iránti igény enyhén megnőtt (10-10 százalék a vizsgált időszak eleje és vége között), és a kettő közül a tölthető hibridek iránti érdeklődés a tartósabb: 61 százalékkal több volt a PHEV-eladás az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest, és ez a trend nem mutat még lassulást – a BEV-eladásokkal ellentétben.

 

Persze a látványosabb százalékos növekedést részben az okozza, hogy ebből a típusú, tölthető hibrid elektromos autóból jelentősen kevesebbet adnak el, mint sima hibridből vagy akkumulátorosból. Így az alacsonyabb eladások számának növekedő üteme nagyobb arányt eredményez már kisebb változás esetén is.

Kínában az akkumulátoros autók fogynak legjobban

Ugyan nagyon kis különbséggel, de továbbra is az akkumulátoros elektromos autók iránt volt a legnagyobb kereslet a három típus közül: 2024 második negyedévében az eladások 40 százalékát ilyen autók tették ki az EV-k közül.

 

Ez az első hely viszont leginkább a kínai EV-piacnak köszönhető. Kínában az újonnan eladott elektromos autók jelentős aránya akkumulátoros volt, és ugyan a tölthető hibrid eladások stabilan emelkednek, még továbbra is egy 400 ezres különbséggel zárult 2024 második negyedéve.

A nyugat-európai piacon a hibridek kiemelkedően népszerűbbek, az újonnan eladott elektromos autók közel kétharmada ilyen volt.

A vizsgált országok közül jelentős kivétel Norvégia, ahol közel 32 ezer BEV-et adtak el 2024 második negyedévében, ami 85 százalékos arányt jelent. A norvégoknál a világon a legmagasabb az ezer főre jutó elektromos autók aránya, és augusztusban itt volt a legnagyobb (94 százalékos) az új eladott elektromos autók aránya az összes eladáson belül. A magas norvég kereslet mögött az elektromos autók utáni jelentős adókedvezmények állnak. A norvégok célja, hogy jövőre már csak kibocsátásmentes járművek kerüljenek eladásra az országban.

Az új eladásoktól függetlenül Norvégiában is tradicionális fosszilis meghajtású (benzin, dízel) autók vannak többségben használatban (2023-ban az autók 29 százaléka volt csak elektromos). Az arány a teljes világot nézve ennél jelentősen alacsonyabb. Ugyan 2023-ban az újonnan eladott autók 18 százaléka volt elektromos, a jelenleg használatban lévő autók mindössze három százalékát teszik ki az EV-k.

 

Amerikában az elektromos autók bevezetése ennél is lassabb ütemben zajlik. Ott 2023-ban a használatban lévő járművek 2 százaléka, és az új eladások 9,5 százaléka volt elektromos. 2024 első félévében az Amerikában eladott 554 ezer BEV fele Tesla volt, ami a világszinten eladott 831 ezer Tesla egyharmada.

2023-ban még ez a cég volt az akkumulátoros elektromos autók eladási listájának élén, az összes eladott BEV 19,9 százalékáért felelt (1,8 millió autó). Csak BEV-eladásból 17,1 százalékos részesedése volt a kínai BYD-nek, viszont az összes EV-eladást nézve (tehát beleszámítva a tölthető hibrideket is) akkor a BYD állt az első helyen 2,8 millió elektromos autó eladásával.

 

A kínai CATL az akkugyártás vezető cége

A kínai cégek térnyerése nem csak az autóértékesítés terén, de az akkumulátor-gyártás terén is kiemelkedő. Az elmúlt években a legyártott akkumulátorok összkapacitása fokozatosan nőtt, 2023-ban 705 GWh-nyi energia tárolására alkalmas akkumulátort gyártottak világszerte. Ennek több mint fele (54,73 százaléka) Kínában készült.

2024 első félévében már 22,3 százalékkal több akkumulátort gyártottak, mint 2023 első félévében, és ez az arány ugyancsak 54 százalék körüli volt Kína javára.

 

Az akkumulátor-gyártó cégek toplistájának élén hetedik éve a kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Co., Limited) áll.

Világszinten ez a pozíció 2024 első félévében sem volt másképp, viszont a CATL a kínai piac nélkül is a dobogó élére tört, enyhén megelőzve az eddig első helyen álló LG Energy Solution-t.

 

2023 januárjában adták át a németországi Arnstadtban a CATL első európai gyárát, amelynek éves kapacitása 14 GWh lesz. Debrecenben pedig egy ennél jóval nagyobb, évi 100 GWh kapacitású gyár épül, az ott készülő cellamodulokat és akkumulátorokat európai gyártóknak fogja értékesíteni a cég a tervek szerint.

Magyarország a jövőben a kínai és dél-koreai akkumulátorgyártó cégek betelepülése miatt tartós szereplője lehet az akkumulátorgyártásnak: hazánk 2030-ra évi 210 GWh-os kapacitással, melyet négy cég gyárai fognak kitermelni (EVE, CATL, SK On, Samsung SDI), Kína és Amerika után a harmadik helyet foglalhatja majd el a világranglistán.

Változások várhatók a magyar akkumulátor-piacon

Az elektromos autók piacának visszaesése ugyanakkor – értelemszerűen – negatív hatással volt az elmúlt években az akkugyártásra nagymértékben támaszkodó magyar gazdaságra. A KSH adatai szerint az ipari termelés volumene idén júniusban Magyarországon öszességében 3,7 százalékot esett. Az összes visszaeső feldolgozóipari alág közül pedig a villamos berendezés gyártása esett a legnagyobbat, s ezen belül az akkugyártás 31 százalékkal zsugorodott – írta meg a hvg.hu.

A magyar kormány az akkumulátoros autók eladásának (és ezzel a magyar gazdaság) fellendítése érdekében egy egységes EU-stratégia kidolgozását javasolja, és ennek kapcsán a versenyképességi tanács ülésén egy 11 pontos javaslat-csomagot is bemutatott. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a 11 pontot, amelyek között a töltőinfrasturktúra-fejlesztése és az EU-s polgároknak adott 4500 eurós (kb. 1,8 millió forint) vásárlási, és 900-1500 eurós (360-600 ezer forint) otthoni töltőállomás kiépítéséhez járó támogatás is szerepel. – írta júliusban a portfolio.hu.

Annak ellenére, hogy Magyarországon az akkumulátor-gyártás meglehetősen rossz bőrben van, a kormány a használt akkuk feldolgozásának és újrahasznosításának piacára is be akar lépni. Korábban megírtuk, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter tárgyalásokat folytatott dél-koreai cégekkel, és közleményben jelentette be a magyarországi akkumulátor-feldolgozó és újrahasznosító kapacitás kiépítésének szándékát.

Bodnár Zsuzsa – Szabó Krisztián

Címlapkép: Pixabay.com