A magyar gazdaság jelentős részben támaszkodik a fővárosra: Budapest hazánk GDP-jének bő egyharmadát adja. Ez nem szokatlan, de nem is teljesen általános jelenség Európában. Lettország fővárosa az ország GDP-jének felét, Németország fővárosa az ország GDP-jének csupán a huszadát adja. Interaktív diagramon szemléltetjük, hogyan teljesítenek az Unió régiói és az uniós országok fővárosai gazdaságilag, a bruttó hazai termék szempontjából.
Az Eurostat legfrissebb, 2022-es adatai szerint Lettországban koncentrálódik a GDP a legnagyobb mértékben a fővárosba, de a lista második és negyedik helyén is balti államok állnak. A harmadik helyezett pedig Írország, ahova az utóbbi években rengeteg hatalmas amerikai cég (pl. Apple, Meta, Google) költöztette a székhelyét vagy egyéb tevékenységét a kedvező adózás miatt.
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP) egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. A GDP az adott helyen adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke, magyarán gazdasági teljesítményt mér.
Köztudott és sokszor hangoztatott állítás, hogy Magyarország gazdasága szélsőségesen fővároscentrikus: Budapest gazdasági ereje aránytalanul nagy az ország többi régiójához képest. A legfrissebb – 2022-es – Eurostaton található regionális adatok alapján ez igaz:
Magyarország GDP-jének több mint egyharmada, egész pontosan 36,7 százaléka koncentrálódott Budapesten.
Ehhez képest Magyarország többi megyéje a gazdasági teljesítmény apró részét termelte csak ki: ez megyénként változik, de 1 és 6 százalék között mozog mindegyik esetében, Pest megyét kivéve. Ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket az országos átlag százalékában vizsgáljuk, kitűnik, hogy Budapest GDP-je az országos átlag több mint kétszerese, egész pontosan 208,1 százaléka volt 2022-ben.
Az országos regionális lista második helyén Fejér megye áll, az országos átlagot alig megelőzve, 102,7 százalékon. Szorosan utána Győr-Moson-Sopron megye következik, amely 2,5 százalékkal van feljebb az országos átlagnál.
Tehát Budapest kimagaslóan magas egy főre jutó GDP-je annyira kibillenti az országos átlagot, hogy az ország fővárost leszámítva leggazdagabb régiói úgy a legerősebbek, hogy csupán pár százalékkal előzik meg az országos átlagot.
A lista utolsó helyén Nógrád megye áll, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint fele (45,4 százaléka) az országos átlagnak. Nógrád ezzel majdnem 13 százalékkal marad le a GDP alapján második legszegényebbnek mondható Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől.
Azonban, ha az EU összes fővárosának GDP-jét megvizsgáljuk az ország százalékos viszonylatában, kitűnik, hogy bár Magyarország az ilyen típusú arányosság szempontjából nem szerepel a legjobban a kontinensen, ez mégsem egy szélsőséges, vagy teljesen egyedülálló eset Európában.
Az Unión belül Lettországban koncentrálódik az adott ország GDP-je a legnagyobb mértékben a főváros határai közé: Riga Lettország GDP-jének több mint a felét, 52,9 százalékát adja. Riga nélkül Lettország gazdasági ereje a felére csökkenne. Ez a nagy mértékű centralizáltság és a mély regionális különbségek az országon belül a háztartások átlagos havi jövedelmében is meglátszik: a legszegényebb lett régióban – Latgaleben – a háztartások bevétele majdnem a fele egy átlagos rigai családénak.
Érdekes módon a lista első helyeit a Baltikum kis országai dominálják: a második és negyedik helyen is Lettország szomszédai állnak. Tallin az Európában egyedülálló tempóban fejlődő és digitalizálódó Észtország GDP-jének szintén a közel felét (48,2 százalékát) teszi ki, míg Litvánia GDP-je 43,1 százalékkal csökkenne a fővárosa, Vilnius nélkül.
Ezeket az aránytalanságokat részben (de nem teljesen) magyarázhatja a balti országok mérete, lakosságuk alacsony száma, amelyen belül a fővárosban élők aránya nagyon jelentős: Rigában él Lettország harmada, és Észtországban is szinte ugyanez az arány.
A balti államok sorát megszakítva, a lista harmadik helyén helyezkedik el Írország. Ennek azonban viszonylag könnyen körülhatárolható, speciális okai vannak. A rendkívül kedvező adókörülmények, például a nagyon alacsony társasági adókulcsok miatt az utóbbi években rengeteg hatalmas amerikai cég költöztette a székhelyét, vagy egyéb – akár virtuális – üzleti tevékenységét Írországba. Itt van például az Apple európai székhelye, de a Google, Meta és Pfizer is fontos óriáscégek, amelyek részben Írországban tevékenykednek, ezzel jelentősen felfújva a szigetország GDP-jét.
Ám csalóka kizárólag a bruttó hazai termék számadatát nézni, hiszen ez a gazdasági hatás nem egyenletesen oszlik el, hanem egyes régiókra korlátozódik. Például az ír főváros, Dublin a GDP 45,9 százalékáért felel. Ez igen nagy arány, de így sem ez Írország gazdaságilag legjelentősebb területe. A sziget délnyugati régiójában (The South-West) van a legmagasabb egy főre jutó GDP az egész Európai Unióban. Még Luxemburgot is megelőzte 2021-ben, ha az úgynevezett NUTS-3 régiókat vesszük figyelembe, amely egy EU által statisztikai céllal létrehozott területi egységekre való felosztása az Unió országainak.
Azonban ha országonként vizsgáljuk a GDP méretét, Luxemburg még mindig az első helyen áll. Ahogy az interaktív diagramon is látni lehet, az egy főre jutó bruttó hazai termék Írország délnyugati régiójában az EU-átlaghoz (ami ez esetben a 100 százalékos érték) viszonyítva 487 százalék, tehát majdnem az ötszöröse az uniós átlagnak.
Részben éppen ezért Írország és nagyvárosai jelenleg európai szinten is kiemelkedően súlyos lakhatási krízissel küzdenek, hiszen bár a szigetország GDP-je nagyon magas az európai átlaghoz képest, a szociális lakhatásba fektetett pénz mennyisége bőven a gazdagabb uniós országok átlaga alatt maradt.
Írország, ha az egész ország átlagát tekintjük, még Németországot is megelőzi GDP-ben, mégis, Németországban ez a gazdasági mutató sokkal arányosabban oszlik el. A főváros, Berlin a GDP csupán 4,6 százalékát teszi ki, ezzel pedig Németországban a legkisebb a főváros gazdasági súlyának aránya az ország egészéhez képest az EU-ban.
A térképen jól látható, hogy rengeteg mélyvörös, tehát kiemelkedően magas egy főre jutó GDP-vel rendelkező város és régió van Németországban, és nem csak egy szűk területre koncentrálódik a gazdasági erő. Wolfsburg egy főre jutó GDP-je például a legmagasabb az egész Unióban, az EU átlag 488 százaléka. Ennek oka, hogy a város relatíve kicsi, csak 124 ezren lakják, itt van azonban a Volkswagen cégcsoport székhelye, amely az egyik legnagyobb autógyártó cég a világon, és olyan márkák tartoznak hozzá, mint az Audi vagy a Porsche.
Budapest egy főre jutó GDP-je az EU átlagában 101 százalék,
tehát a magyar főváros bruttó hazai terméke szinte pontosan megegyezik az EU átlagával. Viszont például a GDP-ben legrosszabbul teljesítő magyar régió, Nógrád megye az EU-átlag csupán 22 százalékát éri el, tehát körülbelül az uniós átlag ötöde. A Budapest utáni második legerősebb régió, Fejér megye az EU-átlag felét, pontosan 51 százalékát hozza.
A GDP-ben legrosszabbul álló régió Bulgáriában van, Haskovo tartománya: itt az EU-átlag 15 százaléka a terület bruttó hazai terméke.
Az interaktív diagram szemlélteti továbbá a GDP egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt értékét is az uniós átlag százalékában. Ez nem a nominális, euróban mért, hanem a relatív árszintet mutatja, egy ország vagy régió relatív gazdasági erejét és fejlettségét tudja pontosabban szemléltetni, figyelembe véve a különbségeket például a helyi valuta árfolyamában is.
Ha a relatív árszintet nézzük, Budapest még jobban kiugrik országos viszonylatban, az uniós átlagot jócskán megelőzve, annak 155 százalékát elérve.
Vásárlóerő-paritás szempontjából vizsgálva valamelyest csökkennek a különbségek és szakadékok az Unió régiói között, de a nagy képen ez sem változtat sokat. Ugyanazok az országok és városok maradnak gazdaságilag legerősebbek és leggyengébbek, csak kisebb százalékos különbséggel.
Luxemburg például nominális értéken az uniós GDP átlagának 346 százalékát termeli ki, viszont ha a relatív árszintet, a helyi vásárlóerőt is figyelembe vesszük, akkor ez az arány már csak 266 százalék, ami így is kiugró és jelentős. Délnyugat-Írország és Wolfsburg EU-s átlaghoz viszonyított GDP százaléka is csökken, de így is ez a két terület marad a gazdaságilag legjelentősebb régió, illetve város az Unióban.
Nógrád megye és a bolgár Haskovo tartománya is pont 13-13 százalékkal magasabb gazdasági erőt mutat vásárlóerő-paritáson számolva, mint nominális értéken. Azonban Magyarország legszegényebb régiójának, Nógrád megyének a GDP-je még így, a helyi árszintet figyelembe véve is csupán az uniós átlag harmada.
Háberman Dávid – Szabó Krisztián
Címlapkép: Átlátszó-montázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Példák a kínai oltás elleni narratíva magyar sajtóban való megjelenésére: interjú a kutatóorvossal, aki szerint hatékony és biztonságos a kínai vakcina.
Nem valószínű, hogy Kína rövid időn belül lerohanja Tajvant, de a lakosság ma nincs felkészülve egy esetleges támadásra, mondták az Átlátszónak a polgári védelemmel foglalkozó tajvani civil szervezet képviselői.
Bemutatjuk, hogy a nagyobb egyetemek kollégiumai milyen árakkal várják a hallgatókat, és milyen egyéb lehetőségek vannak a lakhatás terén.
A kijivi kormány a civileket is arra biztatja, hogy szereljenek össze drónokat. Bár ez nem egyszerű, de van, akinek mégis sikerül.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!