Magas volt a részvétel a mai választáson – ellentmondásos hírek az eredményekről

Először rendezik egy időben az önkormányzati és az európai parlamenti választást. E tény nem csupán azt a kérdést veti föl, hogy miként hat egymásra a két voksolás, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a mostanit összevessük a korábbi választásokkal, és következtessünk arra, hogy milyen tendenciák érvényesülnek. 

Az európai parlamenti és az önkormányzati választásokhoz mérten nagy részvétel mellett tartották meg a mai választást, de az országgyűlésiktől jelentősen elmaradt ez az arány. Tehát azon kutatások, amelyek 70 százalék körüli megjelenést jeleztek, nem váltak valóra.

A területi adatokból fideszes mozgósításra lehetett következtetni, a falvakban lakói jelentek meg legnagyobb arányban, míg Budapest alig múlta fölül az országos átlagot, ahogy a nagyvárosok is viszonylag szerényen teljesítettek. Ugyanakkor a Partizánon közben megjelent a 21. kutatóközpont elmúlt két napban fölvett adatokon alapuló előrejelzése, amely 44 százalékot ad a Fidesznek, 32-öt a Tisza Pártnak, 8-at a DK-nak és 7-et a Mi Hazánknak. A többiek nem kerülnek be.

Amennyiben ez az előrejelzés bizonyul igaznak, és nem az a percepció, ami a korábbi választások alapján a részvételből ennél jelentősebb Fidesz-előnyt tartalmaz, akkor a városi kormánypártiak maradhattak leginkább otthon.

Az ország fele már szavazott, Budapesten alig magasabb a részvétel az országos átlagnál

Délután ötig 50,69 százaléka leadta már a voksát, ezzel a részvétel már bőven meghaladja a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választást is, viszont most már több mint tíz százalékkal elmarad a két évvel ezelőtti országgyűlésitől. Ami érdekes, hogy Budapesten nem haladja meg jelentősen a részvételi arány az átlagot, noha többnyire ez így szokott lenni. Két esztendeje ilyenkor már négy százalékkal volt magasabb az országosénál, öt éve öttel. Most alig eggyel.

A legmagasabb Vasban a részvétel, ami önmagában szintén nem csoda, de ebből esetleg lehet következtetni arra, hogy a fővárosiak közül kik azok, akik most otthon maradtak. Vas ugyanis a legfideszesebb megyék egyike, és ezek szerint itt nem csökkent az aktivitás.

Korábbi összefoglalónk:

Délután háromig már majdnem annyian szavaztak, mint a 2019-es európai parlamenti választáson összesen

Kora délutánig a falvak voltak aktívabbak, most valamelyest kiegyenlítettebb a kép, de kistelepülési szavazók aránya így biztos magasabb lesz, mint öt éve volt.

A 15 órás adatok szerint már meghaladta a 40 százalékot a választáson résztvevők aránya, de már érezhetően elmarad az országgyűlési választás hasonló adataitól.

A városokban kiegyenlített a részvétel, Hódmezővásárhely változatlanul kiugró számokkal rendelkezik, míg relatíve alacsony a választási kedv Pécset, Szegeden vagy Nyíregyházán.

koradélután írtuk:

Magas a részvétel a választásokon, tódulnak szavazni a falvak lakói

A 13 órás adatokból az derül ki, hogy mindkét 2019-es választásnál nagyobb a részvétel, de nem éri el a legutóbbi országgyűlésit, tehát nem lesz akkora, mint amekkorát egyes kutatók jósoltak. A falvak viszont szinte egy emberként mozdultak meg.

Az első délutáni adatközlés szerint így alakul a részvétel a mai választáson:

 

Ahogy korábban is jeleztük, az Átlátszó az eddigi választásokhoz hasonlóan idén is igyekszik mélyebb betekintést nyújtani a választások alakulásába. Napközben követhetik a részvétel alakulását, de ami ennél fontosabb, a pőre adatokon túl azt is megpróbájuk megmutatni, hogy ezek mit jelenthetnek. Tehát összevetjük a korábbi választások hasonló számaival, és bemutatjuk településtípusonkénti és települési bontásban is.

 

Ami még érdekes lehet, hogy területileg mennyiben térnek el a részvétel számai. A településeket vizsgálva az szembetűnő, hogy Hódmezővásárhelyen hatalmas a részvétel, már egy órakor meghaladta a 42 százalékot.

Délelőtti összefoglalónk:

Magas részvétellel indult a 2024-es választás – egyelőre a fideszes mozgósításnak látszódnak a jelei

A korábbi választások tapasztalatai alapján a reggeli adatokból még nem lehet pontosan következtetni a végső részvételre, de az már világosan látszik, hogy az nem lesz alacsony. A szavazóhelyiségekben megjelentek aránya magasabb, mint a 2019-es választásokon, tehát mind az európai parlamentin, mind az önkormányzatin. Ugyanakkor annak nincs nyoma, amit egyes kutatók jeleztek, hogy a részvétel az országgyűlési választásokéra emlékeztethet, mivel a mostani egyértelműen elmarad a 2022-estől. Kivéve a falvakban. Ott magasabb.

A reggeli jelentések szerint így alakult a részvétel a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választáson:

A mostani voksolás különlegességét az adja, hogy a fent említett két választást egy időben tartják, amire korábban még soha nem volt példa. Így viszont össze tudjuk hasonlítani, hogy az ide választás melyik testvérére emlékeztet inkább, azaz a részvételi görbe az uniósat vagy a helyit követi.

 

Ennél is többet tudhatunk azonban meg, ha azt vizsgáljuk, hogy a különböző településfajták miként teljesítenek a a választói öntudat terén, tehát hol mennek el nagyobb arányban szavazni. Öt különböző településtípusba soroltuk a magyarországi helységeket, hogy ez nyomon követhető legyen. (A kategóriákról, azok jelentőségéről itt lehet bővebben olvasni). Ennek az eredmény szempontjából is döntő jelentősége van.

 

A fenti három ábrán az látható, hogy a részvétel most meghaladja mindkét elődjét, tehát a 2019-es európai parlamentit és a 2019-es önkormányzatit. A közvélemény-kutatások közül viszont több azt jelezte, hogy egészen rendkívüli módon sokan érdeklődnek majd a választás iránt, azaz az országgyűlésikhez hasonlóan alakul a részvétel. Nos, ezt az adatok cáfolják, a megjelentek száma elmarad a parlamentiétől, ami így természetes, nemcsak nálunk, de Európa-szerte is. Kivételt ez alól a falvak képeznek, ahol a részvétel meghaladja a 22-est, amiből arra nem lehet következteni, hogy a végén is így lesz, de arra igen, hogy nagyságrendileg nem, fog elmaradni az általános önkormányzati választások átlagától.

Mindez azt jelenti, hogy a zömmel kormánypárti falusi szavazók ott voltak/lesznek az urnáknál. Azt is meg tudjuk mutatni, hogy ez a konkrét településeken mit jelent, és ebből a délutáni órákban már messzemenőbb következtetések is levonhatók.

Arról, hogy a mostani választásnak mi a jelentősége, egyáltalán kik és mire szavazhatnak, mik az előzmények, vagyis választástörténetileg mibe illeszkedik a mostani voksolás, és hogy mit okozhat az elmúlt hónapok turbulenciája, készítettünk egy külön podcastadást is. László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével, valamint Hont Andrással és Szabó Krisztiánnal, az Átlátszó munkatársaival készült felvételt itt hallgathatja, illetve nézheti meg.

 

A választás alakulását különböző ábrákon napközben választási aloldalunkon tudja nyomon követni.

Hont András – Szabó Krisztián