Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.
Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, arról érdeklődve, hány hivatalos személyt mint elkövetőt érintő bűncselekmény történt 1990 óta. Ám a vádhatóság csak két, a 2010-2022 közötti évekre vonatkozó táblázatos adatsort küldött, hozzátéve: „Ezen időszakon túli adatok megadása nem áll módunkban.” Így a rendszerváltás utáni két évtized, valamint a NER-korszak mutatóit nem tudjuk összevetni, ráadásul az ezt követő időszak két szakaszának adatai sem vethetők össze.
Ugyanis a két táblázat közül az egyik „2010-2018/I. félév között a vádemeléssel érintett regisztrált elkövetők számát tartalmazza, foglalkozás és bűncselekmény szerinti bontásban”. Viszont „ebben az időszakban egy elkövetőnek csak egy, jellemző bűncselekménye került rögzítésre a statisztikában, tehát minden elkövető egyszer jelenik meg a táblázatban” – szól az ügyészség válasza.
A másik táblázat „a 2018/II. félév – 2022 között a vádemeléssel érintett regisztrált elkövetők számát tartalmazza, foglalkozás és bűncselekmény szerinti bontásban”. Ugyanakkor itt már „az elkövető valamennyi bűncselekménye rögzítésre került, így egy elkövető többször is szerepelhet a táblázatban, emiatt az 1/1. táblázat és az 1/2. táblázat adatai nem összevethetők” – mutat rá az ügyészség.
Már csak azért sem, mivel 2018 júniusáig nem volt külön vádhatósági statisztika a foglalkozás körében elkövetett bűncselekményekről, viszont „2018. II. félévtől az ügyészségi statisztika az elkövető foglalkozásával összefüggésben történő elkövetésre is gyűjt, így az 1/2. táblázatnál külön bontásban szerepel a foglalkozással nem, illetve azzal összefüggő elkövetés” – válaszolta az ügyészség.
2022-ben 6, ügyész által elkövetett bűncselekmény történt. Ezek közül foglalkozásával összefüggésben elkövetett cselekmények (szám szerint 5) között van hivatali vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés, illetve befolyással üzérkedés is. Tavalyelőtt bűnpártolás 4, hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekmény 5 esetben merült fel a rendőröknél. 2022 ebből a szempontból jó év volt, ugyanis
2021-ben 36 hivatali vesztegetés történt a rendőrségen az ügyészség szerint, ami rekordgyanús szám.
2022-ben rendőröket érintően 148 bűncselekmény történt, ebből 110-et követtek el rendőrök a foglalkozásuk gyakorlásával összefüggésben. A legutóbbi publikus statisztikai évben, 2022-ben történt még egy bíró által elkövetett hivatali vesztegetés is, de az nem a foglalkozásával összefüggésben.
„A bírósági tevékenységet érintő kérdései kapcsán (hány esetben született felmentő, elmarasztaló, bűnösséget kimondó ítélet) az Országos Bírósági Hivatal megkeresését javaslom” – írta válaszában az ügyészség, de az OBH válaszából sem tudtunk meg többet, mert mint kiderült: „az Országos Bírósági Hivatal nem gyűjt adatot arra vonatkozóan, hogy a bűncselekményt a vádlott mely állami szerv foglalkoztatottjaként követte el”.
A rendőrség és a titkosszolgálat belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is feltettük kérdéseinket. Az általuk küldött táblázatból kiderül: a legtöbb, rendőrségi állományhoz tartozó személyt (194-et) a 2011. január 1. óta vezetett statisztika szerint 2015-ben jelentett fel az NVSZ.
2023-ban 56 rendőr ellen történt feljelentés. 2024-ben időarányosan nőtt a gyanú szerint rossz útra tért zsaruk száma: idén március 31-ig 25 feljelentés történt, s ha marad a növekedési trend, akkor ez a szám az év végére 100 körül is lehet.
Bűncselekményen rajtakapott titkosszolga jóval kevesebb van: utoljára 2022-ben jelentettek fel egy személyt. 2012 rekordév volt: 10 titkosszolgálati dolgozó bukott meg. Viszont ebből a statisztikából pontosan nem derül ki, milyen bűncselekmények miatt lettek az illetők feljelentve, bár az NVSZ a válaszában leírja:
„jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés bűncselekmény elkövetése miatt” történtek a feljelentések.
Az 1990-es éveket tekintve még inkább sötétben tapogatózunk: a 2000-ben működő olajbizottsághoz 00753/2000. iktatószámon a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a Nemzeti Védelmi Szolgálat jogelődje) által megküldték az Összefoglaló jelentések 1992-1999. években című, szigorúan titkos minősítésű dokumentumot.
Megkérdeztük Pintér Sándortól: ezek az iratok ma is titkosítva, minősítve vannak-e? Mivel nem jött válasz a belügyminisztertől, feltételezhető, hogy ezen (jó eséllyel a rendőri korrupcióra vonatkozó adatokat is tartalmazó) iratok kutatásához a tárca nem akar hozzájárulni.
Szöveg: Papp László Tamás – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: A volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015. március 3-án. (Fotó: MTI/Marjai János)
Több forrásunk is azt állítja: Portik Tamásnak, illetve a szervezett bűnözésnek jóval komolyabb rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai lehettek a hazai szerveknél, mint az USA-ban, illetve az FBI-nál.
Dezső Andrással és Papp László Tamással beszélgettünk Portik Tamásról az Átlátszó Mutyimondó podcastban.
A nyugdíjazásáig a Döglött Ügyek Osztályát, vagyis a Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztályt vezető Kovács Lajos ezredes a Fenyő-ügyben hallgatta meg Portik Tamást.
Az OCCRP nemzetközi újságírócsapatának egészségügyi korrupcióval foglalkozó cikksorozata – második rész.
