700 ezernél is több magyar él külföldön, 2020 óta egyre többen vándorolnak ki

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának adatai alapján 2020-ban 700 ezernél is több magyar élt Magyarországon kívül. A legtöbben, 220 ezren Németországban laknak. A kivándorlási kedv az elmúlt pár évben újból felerősödött, amit csak a határon túlon született magyarok hazánkba költözése tudott pozitívan ellensúlyozni. A közel 600 ezer Magyarországon élő külföldi jelentős többsége valójában külföldön született magyar, a legtöbben Romániából érkeztek hazánkba. Infografikák a magyar népvándorlásról.

Évek óta fokozatosan nő a külföldön élő magyarok száma, és számuk nem valószínű, hogy csökkenni fog. A kivándorlási kedv az elmúlt pár évben újból erőre kapott, bár megközelítőleg ugyanannyi volt az évente hazaköltözők száma is, mint ahányan elhagyták az országot. Az Our World in Data által összegzett ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján közelebbről megnéztük a magyar vándorlás alakulását.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ENSZ 1990 óta öt évente készít becslést a világ 232 országában és térségeiben lezajló ki- és bevándorlási folyamatokról. Az adatbázis az Our World in Data migrációs aloldalán feldolgozott, interaktív formátumban elérhető.

Az adatok szerint már 1990-ben közel 400 ezer magyar élt életvitelszerűen Magyarországon kívül, és 336 ezer külföldi élt hazánkban. Mindkét szám fokozatosan felduzzadt 2020-ra, amikor már 714 ezer volt a külföldön élő magyarok száma, akik a világ 64 országában éltek, és 584 ezer a Magyarországon élő külföldiek száma, akik a világ 186 országából érkeztek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ennél frissebb adatot is közzétesz, ugyan azt kevésbé részletezi, hogy mely országokba költöztek magyarok és honnan érkeztek hazánkba a letelepedők. Az viszont kiderül a KSH-s adatokból a 2020 utáni folyamatokról, hogy egy évekig tartó csökkenő tendencia után újból megnőtt a kivándorlási kedv:

míg 2020-ban 19 322-en költöztek el az országból, 2021-ben 21 730-an, 2022-ben pedig már 28 825-en, ami nagyjából a 2016-os évi számot közelíti meg.

A hazavándorló magyarok száma tudja ezt a tendenciát valamennyire enyhíteni: a hazaköltözők száma évek óta stabilan 23 ezer között mozog. Ami miatt viszont abszolút pozitívba billen a népvándorlási trend, az a külföldön született bevándorló magyarok száma.

Célországok szerint a magyarok legfőbb úti célja Németország, ahol a munkalehetőségek és a magasabb fizetés az elsődleges vonzó tényező. Az ENSZ 2020-as adatai alapján ezt követi az Egyesült Királyság 82 ezer fővel – bár ahogyan a Portfolio az év elején megírta, ez a szám a Brexit okozta adminisztrációs szükséglet miatt kiderült, hogy valójában 170 ezernél is több volt 2022-ben.

A szomszédos Ausztria nemcsak a letelepedés, hanem közelsége miatt a munkavállalás szempontjából is vonzó a magyarok számára. A Szabad Európa összeállításából derül ki a legfrissebb, 2023-as adat, miszerint közel 100 ezer magyar él Ausztriában (azon belül is Bécsben). Ennél is többen, 126 ezren vannak azok a határmentén élő magyarok, akik munkavállalás miatt ingáznak a két ország között.

A kivándorlás egy olyan folyamat, ami csak tovább csökkenti az amúgy is fogyó tendenciájú magyar lakosságot. A 700 ezernél is több külföldön élő honfitársunk nagy számnak tűnhet, viszont közel sem nálunk a legnagyobb a külföldön élők aránya az Európai Unióban.

A Magyarországon tapasztalt  7,3 százalékos kivándorlási arány az Unión belül átlag alatti aránynak számít.

Lakosságarányt tekintve az EU-n belül élen jár Horvátország, ahol a lakosság egynegyede (25%) nem hazájában él. A több mint egymillió horvát egyharmada – a magyarokhoz hasonlóan – Németországban él. Jelentősen magas a kivándorlók aránya Bulgáriában (24,1%), Litvániában (23,3%), Romániában (20,5%), Portugáliában (20,2%) és Lettországban (20%). Az EU legkevésbé vándor népe a svéd (3,1%), akiket a spanyolok (3,2%) és a franciák (3,6%) követnek.

A kivándorlást a bevándorlás tudja valamelyest kiegyenlíteni, hazánk tekintetében a két érték meg is közelíti egymást. 2020-ban 584 ezer olyan lakosa volt Magyarországnak, akik nem itt születtek. Amíg az elvándorlás inkább nyugati irányú volt, addig a bevándorlók főleg kelet felől érkeztek hazánkba, legtöbben Romániából.

Ugyan az ENSZ 214 ezer romániai születésűt tart nyilván, akik Magyarországon élnek, a valóságban ezen embereknek jelentős része magyar származású. Kincses Áron 2019-es tanulmányából kiderül, hogy 2017-ben a Romániából érkezők 88 százaléka (182 ezer fő) valójában Romániában született magyar volt. Hasonló arány igaz a bevándorló külföldiek egészére is:

2017-ben az 521 ezer hazánkban élő külföldi születésű 71 százaléka, tehát 370 ezer fő valójában külföldi születésű magyar volt.

A KSH adatai alapján (mint ahogy fentebb mutattuk) évente közel 10 ezer külföldi születésű magyar érkezik Magyarországra, és az ő érkezésük miatt billen pozitív irányba a vándorlási mérleg 2016 óta.

Szabó Krisztián