Mindenképpen rekorder Európában a magyar 13 százalékos alapkamat és az infláció: az előbbi miatt óriásit ugrott az állami kamatkiadás. A Fidesz egykori államtitkára szerint ennek az az oka, hogy a kormány nehezen jut pénzhez, így annak sem lehet felhőtlenül örülni, ha Varga Mihály pénzügyminiszter államadósság-csökkenésről beszél.
Magas kamat – sok ingyen pénz a betéteseknek, szenvedés a gazdaságnak; talán így a legkönnyebb összefoglalni a mai magyar kamatpolitikát. Ugyanis már januárban a tervezett összeg közel ötszörösét kellett törlesztésre költenie az államnak. Óriási összegekről beszélünk, a kormány az emelkedő kamatok miatt idén 2500 milliárd forintos kamatfizetést, jövőre már 3200 milliárd forintot prognosztizál.
„A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított arányát a vártnál jobban, 76,8%-ról 72,9%-ra javítottuk tavaly” – írta a napokban közösségi oldalán Varga Mihály. A pénzügyminiszter úgy látja, „a veszélyes időkben is folytatjuk az egyensúlyi mutatók javítását, tovább csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal számolunk.”
Ez siker is lehetne, de Becsey Zsolt, a Fidesz korábbi államtitkára szerint mégsem teljesen az. „Az, hogy most GDP-arányosan csökkent az államadósság ráta, az egy jó dolog, 3-4 százalékponttal, de ennek az az oka, hogy a hatalmas infláció miatt most nagyon inflálódik maga a GDP is.
De akkor is ötvenezer milliárd forintról beszélünk.”
Majd úgy folytatta: „ha nagyon jó évünk van, akkor a lakosság a 25-30 százalékát szokta lefinanszírozni az államadósságnak. Az államadósságnak több mint a felét külföldiek finanszírozzák. Ez azt jelenti, hogy annak a kamata, az nem a tied. Azt az ország elveszti. Ha magas a kamat, az nagyon rossz az országnak”.
Az elmúlt évek kamatai és az ezzel járó adósságszolgálat így alakult.
A kamatemelési ciklus egyre nagyobb kiadásokat hozott. Az árfolyam és a kamat között is kapcsolat van. Varga Mihály az elmúlt évek költekezéseiről nem szívesen beszél. Ahogy arról sem, hogy a 2022-ben megindult jegybanki kamatemelési ciklus hogyan hat a költségvetésre. Lehet legyinteni, hogy sehogy, mert az emberek ebből mit sem éreznek, de a valóság ezt már többször felülírta. Becsey Zsolt szerint egyértelmű, hogy miért alakultak így a dolgok. „Nincsenek uniós források, sem az újjáépítési pénzben, sem a normális 7 éves költségvetésben.
Az utolsó másfél-két évben piaci alapon finanszírozza magát a kormány. Magas kamattal és minél hosszabb futamidőre” – magyarázta.
Az adósság átárazódása látszik már a költségvetésben, mint amikor a lakáshitelek törlesztőrészlete az emelkedő kamatok miatt megnő, csak épp itt nincs senki, aki „megvédje” az államot a növekvő kamatoktól.
Az, hogy a kamat mennyire fontos, ahhoz elég az MNB oldaláról elolvasni Kicsák Gergely „Magyarországon csökkennek a leginkább az állami kamatkiadások az EU-ban” című 2016-os írását. Ebben éppen az akkor csökkenő kamatpálya kapcsán jegyezte meg a szerző, hogy „az állam kamatmegtakarítása a korábbi magas hozamokhoz képest becslésünk szerint 2015-ben mintegy 300 milliárd forint volt, 2017-ben pedig több mint 500 milliárd forint lehet az alacsony hazai hozamkörnyezetnek köszönhetően, amelyhez mind a jegybanki kamatcsökkentések, mind az Önfinanszírozási program jelentősen hozzájárultak”.
Ez borult fel 2021-re. Az is beszédes, hogy a magát a családok kormányának nevező Orbán-kabinet hogyan transzferálja a hazai forrásokat az államháztartáson belül. A 2020-2023 közötti időszakban így alakultak a költségvetés egyes kiadásai.
Miközben a rekordinfláció ellenére a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai alap a 2020-as 658 milliárd forintról 2023-ra 754 milliárd forintra nőhet, addig a kamatkiadás 1227 milliárdról 2498 milliárdra.
2024-ben ez már 3200 milliárd forint lesz a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint.
Az alábbi ábrával érzékeltetjük, hogy a 2023-ra tervezett 1271 milliárd forintos növekedés mi mindenre lenne elég.
Ráadásul a MÁK januári számai azt jelzik előre, hogy akár jóval több is lehet a 2500 milliárd forintos kamatfizetés. A költségvetésben januárra 44 milliárd forintot terveztek, ezzel szemben 192,6 milliárd forintot fizettek ki. „Én szerintem ebből a szempontból nem jönnek könnyű idők. Ha az MNB-nél megnéztem a decemberi inflációs jelentést, amit
maga az MNB tett közzé, tehát most nem az aljas globalista bizottságról beszélek, az 16,5 százalékos idei átlag inflációt mond.
Ehhez szinte biztos, hogy magas alapkamat társul, ami további kiadásnövekedést hoz” – véli Becsey Zsolt. Az egykori kormánypárti államtitkár tavaly arról beszélt az Átlátszónak, hogy a gyenge forint, az infláció mind a kormány fiskális politikájához köthető.
A Pénzügyminisztériumnak is elküldtük kérdéseinket a kamatfizetésekről, de nem reagáltak.
Szöveg: Segesvári Csaba — Infografikák: Szabó Krisztián
Ez volt az, amit a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt augusztus 27-re halasztottak, majd leváltották az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit.
A kormányhivatali döntés szerint az utat engedély nélkül építették és helyezték forgalomba, az eredeti állapotokat kell visszaállítani.
Öt hónap várakozás után betekinthettünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kampányokról szóló irataiba.
2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az EU-ban. Eközben súlyos az orvoshiány és kevesebbet költünk ellátásra.
