Magyarország kevesebbet költ a daganatos betegekre, mint az uniós átlag

Egy daganatos betegekkel foglalkozó, európai országokról készített jelentés szerint Magyarországon kiemelkedően magas a rákos megbetegedések előfordulása és halálozási aránya. Súlyos problémát jelent a magyar egészségügyben tapasztalható humánerőforrás-hiány, ami miatt az ellátásában területi egyenlőtlenségek alakultak ki. Mindemellett Magyarország jelentősen kevesebbet költ a daganatos betegekre, mint az uniós átlag.

Magyarországon a daganatos megbetegedések előfordulása és halálozási arányszáma messze meghaladja az EU-s országok átlagát. Mi több, 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az egész Európai Unióban. Hasonlóan más uniós országokhoz, a rák miatt elvesztett életévek száma hazánkban 2000 óta csökkenő tendenciát mutat, 2017-ben azonban Magyarországon ez az arányszám még így is az uniós átlagnak közel a duplája volt.

Mindez rámutathat a betegség korábbi életkorban való megjelenésére nálunk, a későbbi stádiumokban történő diagnosztizálásra vagy a kevésbé hatékony kezelésre. Ami biztos, hogy a daganatos betegek ellátásának a minőségét javítani kell Magyarországon – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2023-as rákügyi jelentéséből.

Az OECD a 27 uniós tagállamra szóló rákügyi országprofilját az Európai Bizottsággal együttműködésben készítette el, mely főként az Eurostatnak és az OECD-nek eljuttatott hivatalos nemzeti statisztikákon alapul. Célja, hogy megbízható adatokat szolgáltasson a rákmegelőzésről és kezelésről, valamint, hogy azonosítani lehessen a tendenciákat, a különbségeket és az egyenlőtlenségeket a tagállamok és a régiók között. 

Hazai téren az elmúlt évtizedben javulás tapasztalható a daganatos megbetegedések kezelésében: a legtöbb ráktípus esetében csökkent a mortalitás Magyarországon. A legnagyobb csökkenés a gyomorrák esetében volt – 2011 és 2019 között 28 százalékos volt a javulás. Azonban nemzetközileg a rákos megbetegedések becsült gyakorisága, és az ennek tulajdonítható mortalitás Magyarországon 2019–2020-ban meghaladta az uniós átlagokat.

A százezer főre eső 328 halálesettel Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási arány az EU-ban 2019-ben.

Eközben az uniós arány százezer főre vetítve 247 eset volt. Hazánkban a tüdő-, a vastagbél-, az emlő- és a hasnyálmirigy-rák jelentik a rák okozta elhalálozások fő okát. A betegség előfordulását tekintve 2020-ban Magyarországon százezer lakosra 623 daganatos megbetegedés jutott, míg az EU-átlag 569 fő volt.

A jelentésben ismertetett adatokból kiindulva mind a halálozás, mind a megbetegedés terén a legfrissebb, 2020-as uniós adatokat néztük meg, ami alapján valamivel jobb a helyzet, de így is a sereghajtók között foglalunk helyet.

Az Európai Bizottság adatai azt mutatják, hogy 2020-ban a halálozások terén (330,1 halálozás százezer főre) a 2019-es első helyről már a harmadikra kerültünk, Szlovákia és Lengyelország után. A megbetegedések esetében az ötödikek vagyunk Írország, Dánia, Hollandia és Belgium után.

A rák legjelentősebb kockázati tényezői Magyarországon a túlsúly, az elhízás és a dohányzás, de más uniós országokhoz képest rosszul teljesítünk az alkoholfogyasztás és a légszennyezésnek való kitettség terén is. A HPV elleni átoltottság tekintetében viszont jól teljesítünk.

Változatlanul alacsony az alkohol hazai ára, míg az alkoholfogyasztók aránya növekszik | atlatszo.hu

Az adatgyűjtés segít, hogy egy pontosabb képet kapjunk a hazai alkoholhelyzetről. Összességében elmondható, hogy 2009 óta nő a hazai alkoholfogyasztók aránya, az alkoholárak emellett alig változnak, ami hozzájárulhat a magas alkoholfogyasztási kedvhez. Ugyanez nemzetközileg is igaz, a legfrissebb (2020-as) adatok szerint az alkohol árindexe az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb.

Az emlőrák kora felismerése megegyezik nálunk az uniós átlaggal. A méhnyakrák esetében valamivel meghaladja, és majdnem a felét teszi ki az uniós átlagnak a vastagbélrák esetében. Az egyes szűréseken való részvételben viszont jelentős különbségek figyelhetők meg a jövedelmi szintek szerint.

A rákügyi jelentés szerint a hazai rákellátás fő problémája a humánerőforrás-hiány, különösen vidéken.

A regionális és megyei központokban jelentős a hiány onkológus szakorvosokból. Csak az Országos Onkológiai Intézet rendelkezik elegendő számú, szükséges képesítéssel rendelkező onkológussal, sugárterapeutával, radiológussal és rezidenssel.

Összességében Magyarországon kevesebb az elérhető sugárterápiás berendezés (ezer daganatos esetre 0,7, szemben az 1,2-es uniós átlaggal) és alacsonyabb az orvosok száma (547 orvos ezer daganatos esetre, szemben a 691-es uniós átlaggal), mint más országokban.

Az onkológiai központok humánerőforrás-hiánya miatt a betegek utókövetése a körzeti járóbeteg-ellátáshoz és a háziorvosokhoz került át. Az ellátás ezen területein azonban az emberi erőforrások még markánsabb hiányát súlyosbítja a munkaerő elöregedése. Az egészségügyi rendszer e szegmenseiben dolgozó magyar szakemberek mindemellett kevésbé képzettek az onkológia területén. Ezek a problémák hangsúlyosabbak a vidéki területeken, különösen a legkevésbé fejlett kistérségekben – írja a jelentés.

Az EU-s színvonaltól a rákellátásra szánt költségvetés szintén elválasztja hazánkat. Mint a jelentésből kiderül, 2018-ban Magyarország fejenként 226 eurót költött daganatos betegekre, ami az uniós átlagnak – a 326 eurónak – csupán a 69 százaléka. A daganatos betegségekkel kapcsolatos teljes költést Magyarországon a 2018-as évre 1372 millió euróra becsülték, amiből a kiadások felét, közel 618 millió eurót a daganatos betegek ellátására fordítottak, a rákgyógyszerekkel kapcsolatos kiadások pedig ennek közel kétharmadát tették ki.

Jelenleg Magyarország a Nemzeti Rákellenes Program keretében azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 10 százalékkal csökkenti a daganatos betegségekkel összefüggő halálozást.

Pete Luca