Nyolc diagram a világ nyolcmilliárd lakosáról

Az ENSZ számítása szerint 2022. november 15-én a világ népessége elérte a nyolcmilliárd főt. Az újabb mérföldkövet 11 évvel a hétmilliárd fő után értük el, így ez az eddigi legrövidebb idő, ami alatt egymilliárddal nőtt a föld lakossága. Nyolc diagramon mutatjuk be, hogyan jutottunk idáig és mi várható a következő 80 évben.

„2022. november 15-én a Föld lakossága várhatóan eléri a nyolcmilliárd főt, az emberi fejlődés újabb mérföldkövét. Ez a példa nélküli növekedés annak köszönhető, hogy az emberi életkor fokozatosan nő az orvosi ellátás, a táplálkozás, a személyes higiénia és az orvostudomány fejlődése miatt. Mindemellett hozzájárul a néhány országban tapasztalt továbbra is magas fokú és tartós termékenység is.” – olvasható az ENSZ A 8 milliárd napja című weboldalán.

Az újabb mérföldkő elérésében jelentős szerepe volt annak, hogy jobbak az életkörülmények, sokak számára elérhető az egészségügyi szolgáltatás, a megfelelő étel, a tiszta víz, és az általános higiénia is javult. Emellett az emberek kisebb része él mélyszegénységben, mint a korábbi generációk idejében. A várható élettartam évek óta nő: 2019-ben 72,8 év volt, míg 20 évvel előtte, 1990-ben majdnem 9 évvel kevesebb. Ez várhatóan tovább fog nőni, és 2050-re akár 77,2 év is lehet. A mediánéletkor jelenleg 30,2 év, míg 1974-ben, amikor a Föld népessége fele volt a mainak, a legtöbb ember 20,6 éves koráig élt.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nyolc diagramon mutatjuk be, hogyan értük el a legújabb mérföldkövet és mi vár az emberiségre a századfordulóig.

510 főtől közel 1,5 milliárdig terjed a világ országainak lakossága

Az ENSZ kétévente teszi közzé a népességelőrejelzési jelentését és adatbázisát, amiben a világ népességének lehetséges jövőbeli alakulását mutatják be. 2022. július 11-én, a népesedés világnapján, a koronavírus-járvány miatt egy év halasztással jelent meg a legfrissebb, huszonhetedik kiadás.

Az ENSZ jelentésben 237 ország vagy régió szerepel, viszont az adatbázisban szereplő adatok a 2022 júliusi állapotot tükrözik. A World Population Review számlálóján követhető a világ országai lakosságának valós idejű változása – ami a cikk írásakor 7,97 milliárd volt –, viszont hárommal kevesebb, 234 ország vagy régió szerepel a listájukban.

A World Population Review valósidejű adatai szerint mindössze két országban magasabb a népesség egymilliárdnál: Kínában (1,42 milliárd fő) és Indiában (1,41 milliárd fő). Ezt követi 12 ország, ahol százmilliónál is többen laknak. A világ harmadik legnépesebb országa az Egyesült Államok 338 millió lakossal. 80 országban 10 és 100 millió közötti a lakosság, 66 országban 1 és 10 millió közötti, 74 országban pedig 1 milliónál kevesebben élnek. A legkevesebb lélekszámú ország a Vatikán, ahol 510 fő él.

A világ fele hét országban él

A 237 ország közül a világ népességének több mint fele (51,6 százalék/4,11 milliárd fő) a hét legnépesebb országban él: Kínában, Indiában, az Egyesült Államokban, Indonéziában, Pakisztánban, Nigériában és Brazíliában.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2023-ban India lehet a világ legnépesebb országa, vagyis leelőzheti Kínát.

Nagyjából 200 év alatt megnyolcszorozódott a Föld népessége

A Föld népessége évezredekig alacsony volt és lassan nőtt: időszámításunk előtt 10 000 és 1700 között évi 0,04 százalék volt a népességnövekedés üteme. Az első milliárdot 1804-ben értük el, majd a következő milliárdok eléréséhez fokozatosan egyre kevesebb időre volt szükség.

Az ENSZ korábbi számításai szerint a Föld lakossága 2100-ra akár a 11 milliárdot is elérhette volna. Az idei jelentés szerint ezt a mérföldkövet már nem fogjuk elérni, 2086-ban fog a népesség 10,4 milliárd főben csúcsosodni, majd fokozatosan elkezdődik a népességcsökkenés.

11 év alatt jött össze az újabb milliárd

Ugyan az első milliárdot elérni az emberiség kezdetétől egészen 1804-ig tartott, a második milliárd már csak 124 évbe telt. A harmadikat 33, a negyediket 14, az ötödiket 13, a hatodikat és hetediket pedig 12 év alatt értük el. A jelenlegi, nyolcadik milliárdhoz pedig még ennél is kevesebb, csupán 11 év elég volt.

Az előrejelzések szerint a népességnövekedés a jövőben már lassabb lesz, főleg amiatt, mert a nők kevesebb gyermeket vállalnak, mint korábban.

Amíg 1950-ben a nők átlagosan 4,86 gyermeket vállaltak (1963-ban pedig 5,32 volt ez az érték), 2022-re ez a szám 2,31-re csökkent. A termékenységi ráta 2,1 gyermekig elegendő a népesség reprodukálásához (replacement level), vagyis ekkor annyi az új születések száma, amivel a korábbi generáció pótolható. Az ENSZ szerint a világ 60 százaléka olyan országban él, ahol a ráta ennél kevesebb.

A diagramon az látható, hogy mennyi időre volt szükség az egyes milliárdok eléréséhez és mennyi idő kell még a további milliárdokhoz. A jövőbeli évek számát az ENSZ népesség-előrejelzési adatbázisának „legvalószínűbb forgatókönyve” (medium variant) alapján számítottuk ki.

Európa népessége csökkenni, Afrika népessége nőni fog 2050-ig

2022 és 2050 között Kelet-Európa országaiban jelentős népességcsökkenés fog végbemenni, amiben Bulgária, Lettország és Litvánia lesznek az élen. Az Axios szerint Bulgáriában (várható csökkenés: 23,5%) az alacsony születésszám és az alacsony, 1,3-as termékenységi ráta jelentős népességfogyást fog eredményezni a következő évtizedekben. Probléma továbbá, hogy az ország lakosai gazdagabb nyugat-európai országokba költöznek, és a bevándorlók alacsony száma nem tudja pótolni a kiutazók számát.

Magyarország sincs jó helyzetben ezen a téren: 2050-re hazánk lakossága 11,5 százalékkal lesz kevesebb, amivel a tizenhetedik helyen vagyunk a negatív listán.

Afrikában Niger népessége fog leginkább megnőni

Afrikában Niger, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mali, Szomália, a Közép-Afrikai Köztársaság, Csád és Angola lakossága fog legalább megkétszereződni 2050-re. Az afrikai országok feltörekvése a javuló orvosi ellátásnak, az alultápláltság és a csecsemőhalandóság csökkenésének lesz majd köszönhető.

A 60-as évek óta egyre lassabban növekszik a Föld népessége

A népességnövekedésnek két mérőszáma létezik:

• A természetes népességnövekedést a születések és halálozások száma határozza meg, míg
• a népességnövekedési rátába ezen felül beleszámítanak a népességmozgási folyamatok is.

Alább a természetes népességnövekedés változását mutatjuk be. 1963-ban kiugróan magas volt a népességnövekedés, évi 2,3 százalékkal nőtt a világ népessége. Azóta a növekedés foka lelassult: 2022-ben mindössze 0,84 százalék volt ez az érték. Várhatóan 2086-ra a népességnövekedés megáll, és a világ népessége csökkenni kezd. Ennek oka a születések és halálozások számának „megfordulása” lesz, vagyis többen fognak meghalni, mint születni.

2086 után többen fognak meghalni, mint születni

A természetes népességnövekedés tehát a születések és halálozások mérlege. A halálozásokban 1950 óta két látható kiugrás volt. Az egyik 1958 és 1960 között, amikor Kínában a „nagy ugrás” mozgalom miatt kialakult éhínségben nagyjából 30 millióan meghaltak. A második pedig a koronavírus-járványnak tudható be: az ENSZ szerint 15 millióval többen haltak meg a járvány miatt 2020-ban és 2021-ben, mint a korábbi években.

2022-ben 134 millióan születtek, a pandémia előtti évben pedig 58 millióan haltak meg. A jövőben a születések száma a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2043-ig még nőni, utána pedig fokozatosan csökkenni fog, bár a lehetséges szcenáriók szórása (low-high variant) meglehetősen tágra nyitott. A halálozások esetén a különféle forgatókönyvek kevésbé térnek el egymástól. A medián forgatókönyvvel kalkulálva 2086-ban 119 millió körüli lesz a születések és halálesetek száma is, 2086 után pedig több haláleset lesz évente, mint születés, ami népességfogyást fog előidézni.

A népesedés világnapján António Guterres ENSZ-főtitkár röviden összefoglalta az emberiség fejlődésének okait és problémáit. Írása szerint a töretlenül növekvő népesedés okai közé tartozik a megnőtt életkor, a lecsökkent anyai halálozás és gyermekhalandóság, továbbá a betegségek ellen kifejlesztett hatásos védőoltások. Viszont a világ ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 11 évvel ezelőtt, a hétmilliárd napján: a klímaváltozás, az erőszak és a diszkrimináció nem oldódtak meg, sőt, tovább súlyosbodtak.

Az ENSZ-főtitkár szerint az újabb mérföldkő lehetőség az emberiség változatosságának és sikereinek ünneplésére, emellett viszont nem szabad elfelejteni, hogy mindannyian közösen felelősek vagyunk a Földért. A bolygónk láthatóan képes kiszolgálni már nyolcmilliárd ember igényeit is – ennek az árát viszont már évek óta lehet látni.

A fosszilis tüzelőanyagok égetésével és a fenntarthatatlan életmódunkkal jelentősen megváltoztattuk a Föld klímáját, aminek következményeit szélsőséges időjárás, forró és csapadékmentes nyarak, valamint természeti katasztrófák formájában egyre gyakrabban fogjuk megtapasztalni. Az ENSZ hosszútávú előrejelzése reményre is okot adhat, hiszen akár a tízmilliárd főt is elérhetjük a századforduló előtt. Ehhez viszont változtatnunk kell életmódunkon, mielőtt még nagyobb kárt teszünk a Földben és így az emberiség jövőjében is.

Idén már júliusban elhasználtuk a Föld egy évnyi megújuló erőforrásait | atlatszo.hu

A fenntarthatóság nevében öt fő területet neveznek meg, ahol különböző stratégiákkal jelentős javulást lehetne elérni. A bolygó védelmében fontosnak tartják a klasszikus értelemben vett természetvédelmet (a természet védelmét és megőrzését), a helyreállítást (a túlhasznált területek újraerdősítését), a megújuló mezőgazdaságot és halászatot. 350 millió hektár erdő újraerdősítése 8 nappal eltolná a Túlfogyasztás Napjának időpontját.

Szabó Krisztián