A magyar nyugdíj a harmadik legalacsonyabb Európában, nem könnyű belőle rezsit fizetni

A háztartások 2022. augusztus elsejétől kezdődően a megszabott átlagfogyasztás felett rezsicsökkentés nélküli árat fizetnek, amely a gáz esetében hétszeres, az áram esetében pedig kétszeres árnövekedést jelent. Mindez a nyugdíjasoknak a folyamatosan emelkedő árak mellett jóval súlyosabb anyagi terhet jelenthet. Megnéztük, hogy a magyar nyugdíjból más országokhoz képest mennyire megfizethető az európai szinten olcsónak számító magyar rezsi. 

Október 5-én döntött a kormány egy újabb nyugdíjemelésről, melynek köszönhetően a nyugdíj összege novembertől 14 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. Értékállóbb azonban nem lett, mivel a 21,1 százalékos októberi inflációval együtt a reálértéke valójában csökkent, vagyis a jelenlegi összeg kevesebbet ér a tavalyinál.

Hiába emelik a nyugdíjat, az infláció miatt folyamatosan csökken az értéke | atlatszo.hu

Október 5-én döntött a kormány egy újabb nyugdíjemelésről, amelyet novemberben már folyósítanak is. A nyugdíjösszeg idén várhatóan 13,4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, de ezzel szinte egy időben jelent meg a KSH legfrissebb tájékoztatója, miszerint már 20,1 százaléknál jár az infláció. Az évi többszöri nyugdíjemelés ellenére sem válik könnyebbé a helyzet a nyugdíjasok számára.

A nyugdíjasok csoportját ráadásul súlyosabban is érinti az árak növekedése, mivel a nyugdíjas fogyasztóiár-index alapján nem 20,1 százalékos, hanem 21,9 százalékos inflációt érzékelnek. A nyugdíjasok esetében a nyugdíjas fogyasztóiár-index ad valós képet a helyzetükről, mivel az nem tartalmaz olyan termékeket, amelyek nem köthetők a nyugdíjasok átlagos fogyasztásához (például a gyermeknevelési termékek).

87%

Év végéig még

13 776 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Korábban megnéztük, hogy más európai országokhoz képest a fizetésünkből hány kilowattóra villamos energia, illetve földgáz megvásárlására vagyunk képesek. Az eredmények azt mutatták, hogy ha az energiaárakat összevetjük a bérekkel, akkor máris kevésbé állunk olyan jól, mint ahogy a kormány hangoztatja.

A magyar fizetések szinte a legrosszabbak az EU-ban, így még az olcsó rezsi is drága | atlatszo.hu

Nem meglepő módon a magyar fizetésből kevésbé tudjuk megfizetni az energiaárakat, mint más európai állampolgárok. A mediánbérünk a harmadik legalacsonyabb Európában, nagyjából évi 6600 euró, miközben az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa, évi 18 372 euró.

Ennek a cikkünknek folytatásaként kiszámoltuk, hogy miként érintheti a magyar nyugdíjasokat az energiaárak emelkedése, illetve más európai országokhoz viszonyítva mennyire megfizethető számukra a rezsi.

Nem közöl az állam településszintű adatokat

Szerettük volna kideríteni, hogy az egyes településeken mekkora összeget kapnak a nyugdíjra jogosultak, ezért közérdekű adatigénylést adtunk le a Központi Statisztikai Hivatalnak, valamint a Magyar Államkincstárnak a KiMitTud felületén.

A KSH az adatigénylésünkre azt a választ adta, hogy a településszintű adatok adatvédelmi okok miatt nem hozzáférhetők, ehelyett a 2021 januárjára vonatkozó járási adatokat ajánlották fel nekünk.

A Magyar Államkincstár sem volt bőkezűbb ennél, sőt: a 15 napos határidő letelte után a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva további 45 napra hosszabbították meg az adatigénylésünket, így mostanáig sem kaptunk tőlük választ.

Hasonló a helyzet a gázfogyasztás esetében is. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem oszt meg közérdekű adatként információt a települések aktuális fogyasztásáról, így kizárólag a KSH 2020-as adatai érhetők el referenciaként.

A nyugdíj közel negyedét is elvihetik a rezsiköltségek

A KSH tavaly év végi járási statisztikája alapján átlagosan a legmagasabb nyugdíjösszeghez a Budapesten élők jutnak, azon belül is a II. (203 230 Ft) és a XII. (203 889 Ft) kerületi lakosok. Pest megye vonzáskörzetében szintén magasnak számít a havi nyugdíj, átlagosan 160 ezer forint körül alakul.

Emellett látványosan kiemelkednek azok a járások is, amelyek területén megyeszékhelyek találhatók, mint a Veszprémi, Kaposvári, Pécsi, Szegedi, Debreceni vagy Miskolci járás. Ezeken a járásokon akár a havi 150 ezer forintot is megközelíti az átlag.

A legalacsonyabb járási átlag a Kisteleki (106 579 Ft), a Mórahalmi (106 809 Ft) és a Baktalórántházai (107 577 Ft) járásra jellemző, melyek az ország déli, valamint keleti részén találhatók.

Az egyes járások villamos energia és gázfogyasztásából kiszámítható, hogy egy-egy háztartásra – az új rezsiszámítási feltételeket is figyelembe véve – nagyjából mekkora éves energiaköltség eshet. Az országban ezek a számok átlagosan évi 150 és 499 ezer forint között alakulhatnak.

A legmagasabb éves rezsiköltségek Pest megye vonzáskörzetében lehetnek jellemzőek: az energiafogyasztási adatok alapján a Budakeszi járásban háztartásonként évi 388 ezer, a Pilisvörösvári járásban közel 500 ezer, az Aszódi járásban 391 ezer, a Gyáli járásban pedig 385 ezer forint átlagosan.

A legalacsonyabb összeg a Nagykanizsai (évi közel 151 ezer forint), Zalaegerszegi (156 ezer forint) és Szegedi járás (158 ezer forint) esetében jött ki.

Mindez alapján számos háztartás esetében akár az egész évi nyugdíj húsz százalékát is kiteheti a rezsi, de ha településszintű adatokhoz is hozzájutnánk, akkor feltehetően jóval nagyobb számok jönnének ki egyes helyeken.

Nyugdíjuk legnagyobb arányát a Pilisvörösvári, Aszódi, Gyáli, Dabasi és Oroszlányi járásokban költheti rezsire a rendelkezésünkre álló adatok szerint a nyugdíjas korosztály. Ezekben a járásokban a 25,6 százalékot is eléri ez a szám.

A magyar nyugdíj a legalacsonyabbak közé tartozik Európában

Az összehasonlíthatóság kedvéért megnéztük, hogy más európai országokban mekkora nyugdíjhoz jut egy állampolgár euróban kifejezve. Az Eurostat az összegek kiszámításakor a 2010-es árakat veszi alapul minden ország esetében, vagyis a jelenlegi forint-euró árfolyammal számolva némileg más eredményekre jutnánk.

A legmagasabb nyugdíjhoz – ugyanúgy mint a mediánbérek esetében is – Luxemburgban jutnak a lakosok, 8643 euróval. Ezt követően Dánia (6271 euró) és Ausztria (5348 euró) is magasan a lista élén áll.

Magyarország hátulról foglalja el a harmadik helyet, csupán 994 euróval, amit Románia (851 euró) és Bulgária (580 euró) követ. Az európai uniós átlag jóval magasabban, 3660 euró körül alakul, ami a magyar nyugdíj majdnem négyszerese.

Nyugdíjjal korrigálva csak középmezőnyben vagyunk

Európai viszonylatban meglehetősen kedvezőnek számít a magyar rezsi: a villamos energia esetében a második legolcsóbb, a földgáz esetében pedig az első. Azonban, ha az energiaárakat az egyes országok euróban kifejezett nyugdíjösszegével korrigáljuk, akkor azt látjuk, hogy

a nyugdíjasok számára már jóval kevésbé megfizethető.

A földgáz esetében csak a tizenkettedik legnagyobb mennyiség (19 610 kWh) jön ki a magyar nyugdíjból, ezzel országunk leginkább a középmezőnybe sorolható.

A legtöbb földgáz a magas nyugdíjakat biztosító Luxemburgban (82 005 kWh), Franciaországban (43 311 kWh) és Írországban (29 694 kWh) jön ki.

Ezzel szemben viszont a legkevésbé megfizethető Bulgáriában (2520 kWh), Észtországban (3565 kWh) és Lettországban (7883 kWh).

Ha a villamos energiát vizsgáljuk, akkor pedig csak a tizenharmadik legtöbb energiát tudják megengedni maguknak a magyar nyugdíjasok a járandóságukból, szám szerint 9353 kilowattórát.

Az európai országok közül hasonlóan Luxemburgban (40 371 kWh), Franciaországban (17 749 kWh) és Máltán (12 480 kWh) tudnak a legtöbb energiát kifizetni nyugdíjukból, míg a legkevesebbet Lettországban (2240 kWh), Észtországban (2298 kWh) és Csehországban (3206 kWh).

Tehát míg a korábbi, mediánbérekkel történő számítással a hetedik, illetve a kilencedik legmegfizethetőbb energiaárakat kaptuk Európában, addig a nyugdíjasok esetében a mediánbérekhez viszonyítva is, illetve más európai országok nyugdíjasaihoz képest is jóval rosszabb a helyzet.

Pete Luca