Már Paksnál is több energiát adnak a naperőművek, és még több kellene a méregdrága áramimport kiváltására

Míg 2016-ban 164 MW volt a háztartási naperőművek (HMKE) kapacitása, ez 2021-re 1124 MW-ra nőtt – a MAVIR adatai szerint. Az állami villamosenergia-irányító 2016 óta minden évben jelzi, hogy az időjárásfüggő energiatermelés gondot okozhat a hálózatnak. Paks II. a tervek szerint 2400 MW áramot adna, a Magyarország területén telepített háztartási és napelemparki fotovoltaikus kapacitások összteljesítménye idén októberig 3678 MW-ra nőtt.

2022. július 21-én Németh Szilárd bejelentette a lakossági villamosenergia és földgáz új árát: ezek alapján a rezsicsökkentett áramért havi 210 kWh fogyasztásig 36 forintot kell fizetni kilowattóránként, míg havi 144 köbméter gázfogyasztásig 102 forintot kell fizetni köbméterenként – a kormány hatósági árszabályozása sokakat a napelemek felé fordított. Sokan viszont már korábban léptek, 2021. év végén indult az önerő nélküli napelemrendszerek pályázata.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem csak a nyár múlt el, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavai is megkoptak.

• a napelempályázatok nagyon hamar folytatódhatnak, ami ugyancsak uniós forrásból valósul meg (július 30. Kormányinfó)
• a pályázat kiírása óta a napelemek ára feljebb ment, így sokaknak személyes hozzájárulást kell fizetni a százszázalékos támogatottságú pályázatok esetén is. A fogyasztók ugyanakkor a napelemek telepítése és beüzemelése után többet is fognak spórolni a számlákon a későbbiekben (szeptember 29. Kormányinfó)
• több az igény a napelemeknél, mint amit a hálózat be tud fogadni, ezért a szabályokon változtatni kell. Mint kifejtette, azok számára, akik már betáplálják a hálózatba, illetve, akiknek már befogadták az igényét, nem változik a jelenlegi szabályozás, a még elő nem jegyzett igények kapcsán fognak a szabályokon változtatni. Mivel a villamosenergia-rendszer jelenleg nem tudja befogadni a megtermelt energiát, ezért a betáplálás lehetőségét felfüggesztjük. Akik ezt követően telepítenek, azoknak változik a szabály. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a saját háztartásában használhatja fel az energiát (október 13. Kormányinfó)

„Még nem jelent meg a módosítás, de ha lesz – akár a visszatáplálás tiltása, akár más –, akkor nem lehet megvalósítani a projektet” – így kommentálta Gulyás Gergely szavait az Átlátszónak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Azt is elmondta, 43 ezer 600 család pályázhatott, akiknek az elszálló alapanyagárak miatt is fájhat a fejük.

Gulyás Gergely szerint a hálózati kapacitással van gond. A napelemek bruttó beépített teljesítőképessége 2016-ban gyerekcipőben járt, a MAVIR adatsora szerint mindössze 26 MW-ot tett ki. Ez 2019-ig 936 MW-ra, 2022 október elsejére 2290 MW-ra nőtt. Ezek csak az erőművi, 50 kW feletti kapacitások. A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) teljesítménye a 2016-os 164 MW-ról 2022. október elejére 1387,740 MW-ra nőtt. Ebből az látszik, hogy nem a lakossági napelemek robbantak igazán nagyot a piacon.

Azt, hogy a napelemek kihívásokat jelentek a villamoshálózatnak, 2016-ban már leírta a MAVIR. Ahogy azt is, hogy bizony áramra van szükség, nem is kevésre. „2021-ig mintegy 1600 MW-nyi erőmű leállhat, ezért az ezekben megtermelt villamos energiát pótolni kell. Erre több lehetőség is kínálkozik. A két véglet a teljes szükséglet importból való fedezése, valamint a teljes villamos energia függetlenséghez szükséges beépített teljesítőképesség építése. Míg az első lehetőség igen nagy kockázatokkal jár a villamos energia beszerezhetőségét illetően, a második verzió szerint szükséges legalább 3000 MW új erőműpark létesítése valószínűtlen. Viszonylag gyors eredményeket lehet elérni a „megújulós” beruházásokkal. Bár az elmúlt néhány évben az MCsT-ben meghatározott növekedési ütemet nem sikerült elérni – szélerőmű nem épült,  naperőműves beruházásokra is inkább csak a lakossági felhasználók körében volt  példa –, de állami beavatkozással meg van a lehetőség a „megújulós” erőművek BT-jének erőteljes felfutására. Ehhez hosszú távon kiszámítható szabályok és rendeletek megalkotására van szükség.”

2016-ban a MAVIR-nál úgy látták, hogy „elsősorban naperőművek (napelemes megoldások) és biomasszára (fára, szalmára, biogázra) telepített kiserőművek jöhetnek szóba. Az előbbi olcsóbb, az utóbbi viszont nagyobb biztonságot ad, hiszen jobban szabályozható, nagyobb a rendelkezésre állása. Kiegészítésképpen szélerőműves, kis vízerőműves beruházásokkal is lehetne számolni.” Ahogy írták, „a fotovoltaikus egységek időjárástól függő termelése az üzemirányítás szempontjából kritikus problémák forrása lehet. A rendszerbe illesztés kapcsán felmerülő kockázatok megfelelő intézkedésekkel mérsékelhetők, ezek akár jogszabály módosítást is jelenthetnek.”

De érezhető változás nem volt. Az úgynevezett szaldó elszámolás még mindig él, a napelempiac felrobbant. A MAVIR májusban már jelezte, vége a naperőművek bővítésének, és akkor még a lakossági fejlesztések leállítása szóba sem került. A MAVIR október 10-i adatai szerint így nézett ki aznap a hazai áramfogyasztás, termelés, és az export-import. Délelőtt fél 10-től már közel 1000 MW energiát adtak a napelemek, így napközben egy kis exportra is jutott a hálózatból. A reggeli 1700 MW import 10:15-re olvadt el.

Egy nyári napon ennél is jobb a helyzet. Ugyanakkor a villamosenergia hálózatot egy bonyolult rendszer, az áramot költséges tárolni, így a betáplálás és a fogyasztás ütemezett. A napelemeknek ez sem jelent gondot Kiss Ernő szerint. „Ha éppen beborul az ég, akkor 5-10 százalékkal le tud csökkenni a teljesítmény. Ha az egész országban beborul az ég, akkor azt majdnem pontosan előre tudom jelezni. Minden egyes szolgálatnak 15 perccel előre meg kell tudni mondani, hogy pontosan mennyit fog termelni, és akkor ehhez képest van egy kis hibaszázalék.”

A kieső energiát más erőművek pótolhatnák, de ahogy azt a MAVIR évről évre leírja, ilyen nincs, marad az import. A szakma szerint ennek oka épp a kormányzati árszabályozás, azaz, a rezsicsökkentés. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke szerint energiahiány van, nem is kicsi.

„Normálisan közel 40 százalék az import napközben. Éjszaka tudunk egy kicsit exportálni, Paks termelési területén, de egyébként óriási a villamosenergia-kereslet. Ezt alátámasztja az is, hogy most a napokban tömegesen mondják föl a szolgáltatási szerződést a különböző energiakereskedők, és megtagadják a szolgáltatást, arra való hivatkozással, hogy nincs villamos energia” – mondta az Átlátszónak Kiss Ernő.

Ugyanakkor elismeri, vannak problémák is. „Az egyes trafóövezetekben, ahol egyszerűen túlságosan sok a termelés, gond lehet. Ezt viszonylag egyszerűen lehet kezelni, ez is egy fejlesztési kérdés. Szabályozható transzformátorokkal kezelhető a probléma, de ez pénzbe kerül, és az áramszolgáltatónak került volna pénzbe.” – magyarázza. Mégsem épülnek újabb kapacitások. „2021 év eleje óta nem adnak ki csatlakozási lehetőséget egyetlen kereskedelmi célú erőműre sem, és azóta nem engednek be ipari erőművet sem, csak és kizárólag visszatáplálási mentesítéssel, ugyanakkor brutális a villamosenergia-import” – mondta.

Míg a titkolt szerződéssel nem épülő Paks 2 állami forintokat emészt, a napelemek fejlesztése javarészt saját forrásból történt. A Magyar Nemzet 2019-es cikke szerint a Paksi Atomerőműben „két új áramtermelő egység egyenként 1200 megawatt kapacitású, amelyek kiváltják majd a jelenleg működő négy blokkot a 2030-as években, azok élettartamának lejártakor”. Vagyis 2400 MW teljesítmény épül. A versenypiacon a napelemes kapacitás 3600 MW fölé nőtt. Komoly versenytársa lett az évek óta nem épülő atomerőműnek.

2020-ban a kormány is egyre több napenergiával számolt. Az ITM energiapolitikai tájékoztatása szerint cél volt „a PV-kapacitások jelentős bővítése, a METÁR tendereztetés rendszerének meghonosítása, A villamosenergia-rendszer rugalmasságát növelő szabályozás révén a megújuló alapú termelés integrációjának elősegítése. […] Lignit kiváltása megújulókkal megtörténik: 6 GW fölé emelkedik a PV kapacitás 2030-ra”.

A MAVIR 2020-ban úgy látta, hogy „az országban működő erőművek együttes teljesítménye (a háztartási méretű kiserőműveket nem beleértve) 2019-hez képest csaknem 467 megawattos (MW) növekedést mutatott az előző évben. Ez a gyarapodás kizárólag a megújuló energiaforrások, azon belül is leginkább a napenergia-termelés felfutásából származik. A HMKE-k növekedése ezen felül további 240 MW volt, ami szinte csak a háztartási napelemek térnyeréséből fakad. A hagyományos erőművek, illetve technológiák körében nem történtek jelentősebb léptékű fejlesztések. Az engedély- és nem engedélyköteles termelők körében (ideértve a HMKE-ket is) a naperőművekből származó bruttó villamosenergia-termelés részaránya tovább emelkedett, 2019-hez képest több mint 60%-kal nőtt, a teljes termelés 6,9%-át kitéve.”

Kérdéseinkkel kerestük a MAVIR-t, hogy 2016 óta milyen fejlesztések történtek a napelemek fogadására, 2020. január elseje és 2022 májusa között mennyi engedélyt adtak ki, mekkora kapacitásra és hová; nem időjárásfüggő erőmű csatlakozására adnának-e engedélyt, s ha igen, mekkora kapacitásra; jelenleg milyen áron veszik át a naperőművek által megtermelt energiát; milyen ütemezésű fejlesztésre lenne szükség, hogy újabb naperőművek csatlakozhassanak – kérdéseinkre azonban nem válaszoltak.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A Greenergy-csoport tízmillió eurós beruházással megépült, tíz megawatt teljesítményű naperőműve, a Paksi Solar Park az átadás napján, 2022. október 7-én. MTI/Vasvári Tamás. Infografikák: Pete Luca / Átlátszó.