Egekben az élelmiszerárak, és a lakhatással kapcsolatban sem túl jók a kilátásaink

Nem csillapodik a világra nehezedő inflációs nyomás, és Európa helyzete az orosz-ukrán háború miatt is egyre kiszolgáltatottabbá válik. A magyar kormány sorozatban hoz meg százezrek, milliók életét negatívan befolyásoló döntéseket. Ebben a helyzetben egyre több ember számára válik bizonytalanná az alapvető létszükségletet garantáló termékekhez való hozzájutás is. Milyen mértékben drágulnak Magyarországon az alapvető élelmiszerek? Mennyit emelkednének a költségeink az árstopok és a csökkentett rezsicsökkentés nélkül? A magyar és a nemzetközi adatok alapján a válasz nem túl bíztató: a rekordgyenge forintnak és a rekordmagas áfának köszönhetően Magyarországon éppen a legszegényebbek számára is nélkülözhetetlen termékek árai emelkednek a leginkább az Európai Unióhoz képest, melyen némileg tompított a rezsicsökkentés hatása.

Előző, inflációról szóló cikkünkben Dr. Danyi Pál árszakértő segítségével részletesen elemeztük az inflációszámítás módszerét, a fogyasztói kosarak súlyozásának problematikusságát. A szakértői vélemény és az adatok alapján is arra jutottunk, hogy az erős inflációnak és egyéb negatív gazdasági körülményeknek köszönhetően a fogyasztási struktúra átalakul. Előtérbe kerülnek azok a termékek, melyeket „békeidőben” természetesnek veszünk. A következőkben azoknak a fogyasztói kosarakat nézzük meg közelebbről, melyeknek áremelkedése a leginkább fáj: az alapvető élelmiszerek, a lakhatás és az energiaárak.

Stabilan kétszámjegyű a magyar infláció – de mit is jelent ez pontosan? | atlatszo.hu

Az alap- vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index különböző egyszeri hatásoktól való megtisztításával (pl.: időjárás, világpiaci ármozgás, stb.) feltárja az infláció ún. kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. Számítása a fogyasztóiár-indexből történik figyelmen kívül hagyva a következő tételeket: nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, járműüzemanyagok, társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Magyarországon az előző évhez viszonyítva a harmadik legnagyobb volt az élelmiszerárak növekedése az EU-ban, a 2015-ös árakhoz képest pedig rekorddrágulás tapasztalható ebben a kategóriában. A piaci árakat „benyelő” rezsicsökkentés hatása látható a lakásszolgáltatások kategóriában, az infláció mértéke itt az EU átlag alatt van hazánkban, míg más termékek és szolgáltatások esetében körülbelül az átlaggal együtt mozgunk.

Az árstop ellenére kiugróan emelkednek az élelmiszerárak

EU-s összehasonlításban tehát drasztikusabban érzékelhető az infláció hatása hazánkban. A KSH módszertana szerinti 7 kategória közül messze az élelmiszerek teljesítenek a legrosszabbul már hónapok óta. Júniusban az ebben a kosárban található termékek átlagos drágulási üteme 22% felett járt, ami a teljes inflációnak (júniusban 11,7%) csaknem duplája volt.

Mindezeket az adatokat úgy állítja elő a magyar gazdaság, hogy a többször meghosszabbított árstop miatt 2021 októbere óta hat termék ára változatlan:

• kristálycukor
• búzafinomliszt (BL 55)
• finomított napraforgó-étolaj
• házi sertéscomb
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej

A GKI Gazdaságkutató Zrt. nemrég megjelent kalkulációja szerint Magyarországon az élelmiszerárak a kormányzati árbefagyasztás nélkül átlagosan 30% feletti inflációt produkálnának, ami egyedülállóan magas áremelkedést jelentene. Erre jutottunk a konkrét élelmiszerek árának vizsgálatakor is.

Az Eurostat adatait megvizsgálva kirajzolódik, hogy a legtöbb élelmiszer esetében nemcsak az EU-s átlaghoz képest, hanem a Magyarországéhoz hasonló gazdasági fejlettségű V4-országokkal összehasonlítva is magasabb nálunk az áremelkedés üteme. Ilyen termékek a kenyér, a sajt, a tojás, a zöldség, a gyümölcs és a rizs is.

A fenti ábrákon az is látható, hogy a hatósági áras termékek esetében is jó pár hónapnak el kellett telnie, hogy a régiónkban található országok áremelkedési üteme „felzárkózzon” a magyar, befagyasztott árakhoz igazodó inflációhoz. Ez a felzárkózás a hústermékeket leszámítva jellemzően májusban történt meg. A fentieket figyelembe véve érdemes figyelemmel követni a kormány árstoppal kapcsolatos álláspontját a következő hetekben, hónapokban, hiszen a rendkívüli hirtelenséggel meghozott KATA-törvény módosítása és a rezsicsökkentés csökkentése arra engednek következtetni, hogy az árstopok terén is várhatóak negatív meglepetések.

Számold ki, mennyivel fogsz több rezsit fizetni: itt az Átlátszó rezsikalkulátora | atlatszo.hu

Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.

A cikksorozatunk első részében megszólaltatott Dr. Danyi Pált is megkérdeztük az árstopról:

Átlátszó: Nemrégiben jelentették be, hogy a kormány az öt alapvető élelmiszerre és az üzemanyagokra október 1-ig meghosszabbítja az árbefagyasztást. Ez érdemben képes befolyásolni a jövőbeli emelkedő inflációs várakozásokat?

Dr. Danyi Pál: „Én ebben nem hiszek, ez inkább csak kozmetikázás. A lakossági fogyasztás szempontjából az üzemanyag valóban jelentősen olcsóbb, de az ipari felhasználásban azért ez már nem igaz. Tehát a tovagyűrűző hatás igazából ugyanúgy megvan.

Több szempontból nem hiszek az árbefagyasztásban. Egyrészt abban sem hiszek, hogy ezek az intézkedések az inflációt visszafognák, mert tulajdonképpen itt egy tizedszázalékos dologról van szó. Másrészt én inkább abban látom a problémát ezzel kapcsolatban, hogy egy gazdaság annyira sokszereplős, annyira kifinomult és átláthatatlanul komplex folyamat, hogy ahol az állam beavatkozik az egyik oldalon, és meghúz egy csavart, akkor az a baj, hogy ennek a hatása számos egyéb helyen is jelentkezik, így azokat a csavarokat is el kell kezdeni húzkodni.

Nagyon jól látjuk ennek példáját: a kormányzat fogta magát és befagyasztotta az üzemanyag árakat. Aztán később először az volt, hogy rendben, de akkor a kamionok nem vásárolhatnak a befagyasztott áron. Rendben, utána akkor már nem csak a kamionok, hanem a külföldiek sem, és akkor már be kell mutatni a forgalmit is, Lassan már ott tartunk, hogy külön műanyagtartályba sem lehet tankolni. Plusz egyébként már 50 literben is korlátozzuk. Pontosan ez a baj az ilyen állami beavatkozásokkal: látszólag csak egy egyszerű kis dologról van szó, hogy befagyasztjuk az árat, de ilyenkor pontosan a folyamatoknak az egymásra hatása miatt olyan komplex módon avatkozik be az állam a folyamatokba, hogy utána meg rengeteg különböző helyen kell úgymond oltani azt a tüzet, amit okoztak. Tehát én árszakértőként és ártörténészként abszolút a liberális árképzésnek vagyok a híve” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.

Az árstopon kívüli termékek drágulása továbbra is töretlen, sőt, gyorsuló ütemű. Az elmúlt egy évben leginkább a hús- és tejtermékek drágultak hazánkban, de a több mint 50 százalékos drágulásával a fehér kenyér is bekerült a tíz legjobban drágult étel közé:

Olcsóbb rezsi, drágább fenntartás

Az élelmiszerek mellett a másik legalapvetőbb fogyasztási kosárnak a lakhatás tekinthető. Ide nemcsak az tartozik, hogy milyen tető van a fejünk felett (rendelkezünk saját ingatlannal vagy bérlünk egyet), hanem a lakásban fogyasztott energia és az ingatlan fenntartási költségei is komoly részét teszik ki a legtöbb ember kiadásainak. Bár a lakhatás árszínvonala az uniós átlaghoz képest továbbra is alacsony, az áremelkedés üteme itt is szemet szúróan magas EU-s összehasonlításban.

Lakbér tekintetében májusban Észtország, Litvánia, Írország és Szlovénia után a legmagasabb árnövekedés a hazánkban volt. A 2015-ös árakhoz viszonyított lakásfenntartási költségek pedig rekordmértékben, 77,5 százalékkal emelkedtek Magyarországon. Utóbbi kategóriába tartozik egyrészt a fenntartásra vonatkozó anyagköltség, mely főleg a pandémia miatt kialakult anyaghiány miatt ugrott meg a tavalyi évtől kezdődően, másrészt ebben a kategóriában találhatók a lakásfenntartással kapcsolatos különféle szakmunkák díjai is.

Az asztalosok és a villanyszerelők díjainak 2015-ös árakhoz viszonyított emelkedése Magyarországon történt a legnagyobb ütemben, de a többi, lakásfentartáshoz elengedhetetlen szakemberrel kapcsolatos (festő, fűtésszerelő, vízvezeték-szerelő) költségek tekintetében is a leggyorsabban dráguló négy ország között foglalunk helyet. Ez a drasztikus áremelkedés valószínűsíthetően az ezekben a szakmákban tapasztalható munkaerőhiánynak köszönhető, ugyanis jóval nagyobb a kereslet az ilyen szakemberek iránt, mint ahányan Magyarországon maradtak.

Hosszú évek után a rezsicsökkentés módosításával a magyar fogyasztók jelentős része újra meg fogja tapasztalni, hogy mit is jelent az energiahordozók világpiaci árának ingadozása. A világjárvány utáni keresletnövekedés és a háború miatti kínálati bizonytalanságok a gáz és az elektromos áram árának erőteljes drágulásához vezettek.

Eddig Magyarországon mit sem érzékeltünk ezekből a folyamatokból, augusztustól azonban az átlag felett fogyasztókra hidegzuhanyként zúdul a tavaly ősztől egyre gyorsuló ütemben dráguló energiahordozók miatti rezsiáremelkedés, mely szintén az alapvető létszükséglethez való szolgáltatások árának emelkedését fogja eredményezni.

Az árak felzárkóznak, de vajon a fogyasztók is?

Első cikkünkben foglalkoztunk más életszínvonalbeli mutatószámokkal is, melyek alapján megállapítottuk, hogy Magyarország általános életszínvonala szinte az összes mutatószám tekintetében az EU-s átlagtól 20-30 százalékkal el van maradva. Azonban úgy tűnik, hogy az alapvető létszükségletet lefedő termékek és szolgáltatások jóval gyorsabb ütemben drágulnak az uniós országok átlagához képest, ami egyfajta felzárkózási ütemet mutat. Az Eurostat adatai alapján összehasonlítottuk a 12 fő termékkosarat abból a szempontból, hogy az adott csoport átlagos inflációja mennyi volt 2021 év végén, illetve hogy Magyarország árszínvonala hol helyezkedik el az EU-átlaghoz képest az adott termékcsoport tekintetében.

A pirossal jelölt termékek és szolgáltatások esetében látszik, hogy közelítünk az EU-n belüli átlagos árszínvonalhoz, ráadásul az infláció továbbra is átlag feletti ezekben a kategóriákban, azaz további drágulás várható. Ide tartoznak a postai szolgáltatások, az élelmiszerek és narkotikumok.

A feketével jelölt kosarak esetében viszont átlag alatti inflációval és átlag alatti árszínvonallal szembesülünk, ami azt jelenti, hogy ezek a termékek relatíve olcsóbban elérhetőek nálunk, mint egy átlagos uniós országban, és nem is drágulnak jelentős mértékben. Ide tartoznak például a kulturális szolgáltatások és a lakásszolgáltatás is. Utóbbi esetben viszont fontos kiemelni, hogy ezek az adatok még a teljeskörű rezsicsökkentést tartalmazzák. A korábbi ábrákon láthattuk, hogy a rezsiköltségeket kivéve Magyarországon az átlagnál jóval nagyobb áremelkedés tapasztalható ebben a kategóriában is.

A külső, negatív körülmények hatására az európai országokhoz hasonlóan hazánkban is megindult egy áremelkedési hullám. Az elérhető adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy Magyarországon mind az átlagosnál, mind pedig a hasonló helyzetben lévő országokhoz képest is éppen a létbiztonság alapjaihoz szükséges termékek és szolgáltatások drágulnak az átlagosnál nagyobb, rendkívüli mértékben. A következő részben a drasztikus áremelkedés külső és belső okaival folytatjuk cikksorozatunkat.

Szabó Krisztián—Szász Gergő