Kikről neveztek el utcát Budapesten – az ATLO és a fővárosi levéltár közös projektje

Mennyi utca visel személynevet Budapesten? Ebből mennyi a férfi és a női név? Kik voltak valóban élő személyek? Mivel foglalkoztak? Mikor lett a Népköztársaság útja Andrássy út? Az ATLO és a Budapest Főváros Levéltára legújabb közös projektje, a Nevek és terek – Budapest utcanevei című adatvizualizációs oldal többek között ezekre a kérdésekre is választ ad.

A Budapest Főváros Levéltára által szervezett Utcák, terek, nevek című műhelykonferencián 2022. január 26-án  mutatták be az ATLO és a Levéltár legújabb közös projektjét, a Nevek és terek – Budapest utcanevei című interaktív oldalt. A projekt az ATLO egy korábbi, azonos nevet viselő munkájának átdolgozott, javított, bővített, technológiailag korszerűsített változata.

A műhelykonferencia az 1918 utáni köztér el- és átnevezések kérdéskörével foglalkozott. A konferencián elhangzó három előadás érintette az utcanevek elnevezésének az emlékezetpolitikában játszott szerepét, továbbá összehasonlította Budapest és Bécs első világháború utáni fejlődésének szétváló útjait, ugyanakkor felvázolta a bécsi utcanevek aktuális problémáit, amelyek izgalmas párhuzamokkal szolgáltak a budapesti tapasztalatokra vonatkozóan.

A konferencia második felében bemutatták az énBudapestem.hu oldalon publikált Trianon100 című projektet, valamint az ATLO és a BFL két korábbi közös projektjét a Budapestre érkezett trianoni menekültekről, illetve a határon túli helységneveket őrző budapesti közterületekről készített adatvizualizációs projektet, majd végül a Nevek és terek megújult felületét, amely a Levéltár honlapjáról elérhető.

A megújult oldal több kategóriában elemzi a személyneveket viselő budapesti közterületeket: bemutatja azokat nemi megoszlás szerint, mérlegeli, hogy valós vagy nem valós férfi/nő a névadó:

A 2247 személynevet viselő köztér közül mindössze 123 viseli valaha élt nő nevét, ami az összes ide tartozó utca mindössze 5%-a.

Az oldal ezen felül külön bemutatja a valaha élt személyeket foglalkozásuk szerint (író-költő nevét 394 közterület viseli), haláluk dátuma szerint (a legtöbb névadó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a második világháború végén veszítette életét). Végül röviden ismerteti a rendszerváltás utáni átnevezési hullámokat is: Antall József és Boross Péter miniszterelnöksége idején a kerületi önkormányzatok 198 közterületet neveztek át személynévre, de jelentős átnevezések voltak a második Orbán-kormány ideje alatt is.

A teljes anyag az alábbi linken érhető el:

Nevek és terek – Budapest utcanevei

Budapesten több mint kétezer olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről lett elnevezve, esetleg valamely keresztnevet viseli. A névadási szokások sokmindent elárulnak arról, hogy az utókor kiket és miért tart emlékezésre méltónak, mely korszakokat véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának.

Szabó Krisztián