A dohány ára nőtt, a dohányosok száma csökkent

Cikksorozatunk előző részében megvizsgáltuk a hazai és nemzetközi alkoholhelyzetet, a folytatásban pedig a dohányzás témakörét dolgozzuk fel. Bemutatjuk a hazai és nemzetközi dohányzási szokásokat, a dohánytermékek árának változását, a megbetegedések, halálozások számát, valamint a megelőzésre irányuló intézkedéseket. Az alkoholfogyasztási szokásoktól eltérően hazánkban pozitívabb trendek látszódnak dohányzás terén.

Az alkoholfogyasztást követően most a dohányzáshoz köthető adatokat vizsgáljuk meg – a KSH statisztikái alapján megnéztük a dohányzási szokásokat szociodemográfiai tényezők szerint, a dohánytermékek hazai árának alakulását, a tüdőgondozóban nyilvántartott betegek és a tüdőszűrések számát, illetve a dohányzással kapcsolatos betegségek halálozási rátáját. Az Eurostat és a Tax Foundation adatbázisát felhasználva pedig nemzetközi perspektívában hasonlítottuk össze a dohánytermékek árindexét és jövedéki adóját, az éves fogyasztást, a passzív dohányzás mértékét és a halálozási arányokat.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hazai dohányzási szokásokat 2009-es, 2014-es és 2019-es adatok alapján vizsgáltuk, amit korcsoport, iskolázottság, nem és régió szerint ábrázoltunk. A statisztika – az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan – négy kategóriát alkalmaz, miszerint a népesség egy része naponta dohányzik, alkalmi dohányos, leszokott vagy soha nem dohányzott.

Egyre kevesebben dohányoznak hazánkban, nemzetközileg sem kiugró arányuk

A KSH által közölt Európai lakossági egészségfelmérés adataiból kiderül, hogy 2009-ben, 2014-ben és 2019-ben hogyan oszlottak meg a dohányzók a lakosságon belül. A felmérés százalékos adatait ezután lakossági számokra is megnéztük a KSH népességi adatai alapján, hogy megközelítőleges abszolút számokat kaphassunk a dohányzó lakosságról.

A férfiak körében 2009 óta jelentősen csökkent a napi dohányosok száma (több mint 5%-kal), ez azonban a nők esetében nem mondható el, számuk az előző mérési évhez képest kis mértékben nőtt. A soha nem dohányzott kategóriába sorolható lakosság száma továbbra is a nők között kiemelkedő, 61,76%-kal. A leszokási arány az adatok alapján pozitív képet mutat: a 2019-es adatok alapján a férfiak közül a valaha dohányzók 42%-a, nőknél a 37%-a tette le végleg a cigarettát.

Magyarországi dohányzási szokások nemek szerint 

Korcsoport szerint a 18–64 éves korosztály körében a naponta dohányzók arányában nincs nagy eltérés, átlagosan 30% körül alakul; a 35–64 évesek között alacsony az alkalmi dohányosok aránya és magasabb a leszokottaké. Természetesen nem meglepő, ha az életkor növekedésével magasabb a leszokottak aránya, a statisztika mindenkit ide fog sorolni, aki az adatgyűjtés idejében az adott korcsoport része volt, és valaha leszokott, de az nem derül így ki, hogy mikor szokott le a dohányzásról. Viszont a trend leolvasható, tehát az idősebb kor felé közeledve egyre többen mondanak nemet a káros szenvedélyüknek, feltételezhetően részben az ebből fakadó betegségeknek, illetve a növekvő áraknak köszönhetően.

Magyarországi dohányzási szokások korcsoport szerint 

Iskolázottság szerint az érettségivel nem rendelkező népesség között a legmagasabb a naponta dohányzók aránya és száma is, de a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők körében is magas, és nő a napi dohányzás aránya (jóllehet abszolút számuk csökkent). Ugyanez az érték a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében némileg csökkent – mindamellett, hogy itt a dohányzók száma alig változott, csupán az felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nőtt, ami lejjebb tolta az arányt is. Ez azt is jelentheti, hogy az újonnan végzett egyetemisták kevésbé voltak kaphatók 2019-ben a dohányzásra, mint 10 évvel ezelőtt.

Magyarországi dohányzási szokások iskolázottság szerint 

Regionális megoszlásban a napi dohányzók aránya jellemzően az ország északi, északkeleti részén a legmagasabb, Budapesten pedig a legalacsonyabb. Számuk pedig kelet felé nő. Budapesten magasabb arányú és számú alkalmi dohányos figyelhető meg, ez az érték Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb. Dohányzásról leszokottak több régióban is magas arányban jelen vannak, a legtöbben Észak-Magyarországon, abszolút értékben viszont Budapesten szoktak le a legtöbben. A soha nem dohányzók is Budapesten koncentrálódnak.

Dohányzók régiók szerinti megoszlása 2019-ben 

A nemzetközi statisztika alapján elmondható, hogy 2014-ről 2019-re az országok többségében csökkent az általános dohányzás mértéke – ez alól kivételt jelent Németország, ahol az öt éves időintervallum alatt nőtt a dohányosok aránya. Északon fogyaszt a lakosság legkisebb dohányterméket, míg Görögország, Bulgária és Törökország kiemelkedik. Európa nagy részén a dohányzó lakosság kevesebb mint napi 20 szál cigarettát szív el, eltérések azonban itt is megfigyelhetők: délkeleten jellemzőbb, hogy a dohányzó népesség körében fele-fele arányban oszlik meg a napi 20 szálnál kevesebbet, valamint az annál többet fogyasztó dohányosok százaléka. Magyarország viszonylag köztes értéket képvisel: az Eurostat adatbázisa szerint 2019-ben az összes dohányos a magyar lakosság 19,3%-át tette ki, kevesebbet mint a magyar adatok alapján; ezen belül 12,8% szívott el kevesebbet napi 20 szálnál, 6,5% pedig napi 20-at vagy többet.

Európai dohányzási szokások 2014-ben, 2019-ben

A dohányzás tehát összesítve főleg az alacsony iskolázottságú (legfeljebb 8 általános, érettségi nélkül) fiatal felnőtt, középkorú (18–64 éves korosztály) férfiak körében domináns probléma hazánkban, a leszokási trend viszont biztató, főleg az életkor előrehaladtával. Uniós viszonylatban az, hogy 2019-es adatok alapján a lakosság egyötöde számított dohányosnak, magas aránynak számít, de nem tekinthető kiugró értéknek, ugyanis a tagállamok lakosságának többsége is hasonló arányban használt dohánytermékeket.

Emellett, mivel a legfrissebb adat 2019-es mind hazai, mind nemzetközi adatbázisokban, feltételezhető, hogy az elmúlt évek csökkenő tendenciái tovább folytatódtak az elmúlt két évben is.

Drága, de azért megvesszük

A magyarországi dohánytermékek árát márkák szerint néztük meg, így a diagramon látható a Sopianae cigaretta (20 db), a Multifilter cigaretta (20 db), Symphonia cigaretta (20 db) és a Pall Mall cigarettadohány (blue, 40 g) árának változása 2017. január és 2021. november között (a Symphonia esetében a KSH statisztikája csak 2020-ig van vezetve).

2017-ben még mind a négy dohánytermék ára 1000 forint körül alakult, azóta látványos árnövekedés ment végbe. A legtöbbet a Pall Mall ára nőtt: közel öt év alatt több, mint 112%-os növekedés látható, így jelenleg átlagosan 2320 forintba kerül. A Multifilter ára több, mint 60%-kal emelkedett meg (jelenleg átlagosan 1720 forintért kapható), ezt követi a Sopianae, ami közel 50%-os áremelkedés után 1680 forint. A legkevesebb változás a Symphpnia cigaretta áránál figyelhető meg (33,3% növekedés), 2020 decemberében 1320 forint volt.

Dohánytermék árának változása Magyarországon 

Nemzetközi viszonylatban 18 ország árindexét hasonlítottuk össze. Az Eurostat az EU-s átlagot határozza meg összehasonlító értéknek (ez 100-as árindexként látható), a számításoknál pedig az országok vásárlóerő-paritását is figyelembe veszi. Ez alapján diagramon ábrázoltuk a különböző országokban a dohánytermékek árának egymáshoz viszonyított változását 2011 és 2020 között.

Az EU-s átlagnál a skandináv országokban, Svájcban, Belgiumban és Németországban mozog magasabban a dohánytermékek árindexe. Közép- és Délkelet-Európát tekintve éppen középen helyezkedünk el a listán, de az európai átlaghoz képest így sem számítanak nemzetközi szinten drágának a dohánytermékeink. 2011-ben csak Szerbiában számított nálunk is olcsóbbnak a dohányáru, 2020-ra ezzel szemben öt ország áll alacsonyabban a listán: Szlovákia, Horvátország, Lengyelország, Bulgária és Szerbia.

Dohánytermékek árindexe az EU-s átlaghoz viszonyítva 

A dohánytermékek árának jelentős befolyásoló tényezője a jövedéki adó. Az Európai Unió jogszabálya szerint 2014-től a jogállamoknak az alkalmazandó súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60 százalékának megfelelő, de 1000 cigarettánként legalább 90 euró összegű jövedéki adót kell kivetniük a cigarettákra. Ez alól Magyarország 2017 december 31-ig mentességet kapott, azonban ennek lejárta után sem teljesítette évekig a magyar kormány ezt a kötelezettségét, így az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Idő közben Magyarország módosította a szabályozást; így több éves, fokozatos áremelés helyett a kormány 2021. január és április között emelte meg a dohánytermékek árát annyival, hogy elérje az uniós szabályozásban előírtat. A dohánytermékek árának hazai változását ábrázoló diagramunkon látszik is egy meredek, lépcsőszerű emelkedés az említett időszakban.

A dohánytermékek jövedéki adóját már a megemelt, 2021 júliusi adatok szerint ábrázoltuk. Látszik, hogy még az adóemelést követően is a skála alján helyezkedünk el a 2,35 eurós jövedéki adóval. Hasonló az adó mértéke a szomszédos országokban, valamint a balti államokban. Kiemelkedően magas adó Finnországban (6,06 euró), Franciaországban (6,61 euró) és Írországban (8,42 euró) figyelhető meg.

Dohánytermékek jövedéki adója az EU-ban 2021-ben 

Az egyre növekvő cigarettaárak mellett is bevételének viszonylag magas arányát költi egy átlagos háztartás dohánytermékekre. 2020-as számítások szerint a teljes Európai Unióban átlagosan a kiadások 4,4%-a megy alkoholos termékekre, dohánytermékre vagy narkotikumra, míg Magyarországon ez az arány 8% volt. Csak a dohánytermékek és alkoholos italok a KSH szerint az átlagos fogyasztói kosár 5,2%-át tették ki. Csak dohánytermékre az EU háztartásai bevételük 2,1%-át költik, a magyarok pedig a 4%-át. A magas arány viszont függ az adott ország lakosságának átlagkeresetétől és a dohánytermékek ehhez viszonyított árától is a fogyasztók száma mellett.

Egy átlagos háztartás bevételének alkoholra, dohánytermékre és narkotikumra költött aránya EU-s országonként 2020-ban 

Hazánkban a dohánytermékek úgy teszik ki átlagos fogyasztói kosár 4 százalékát, hogy az európai országok közül egy évnyi keresetből mi tudnánk szinte a legkevesebb dohányárut megvenni: 2020-as adatok alapján 2998 dobozzal. Nálunk csak Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Montenegróban tudnak kevesebb dohányterméket venni az adott ország lakói a fizetésükből.

Megvásárolható doboz cigaretták egyes európai országokban 2020-ban 

Hiába a magas árak és az EU által elrendelt kötelező jövedéki adó-emelés, uniós szinten idén nem csökkent a dohányzók száma, jelenleg az EU teljes felnőtt lakosságának 26%-a, 15–24 év közöttiek 29%-a fogyaszt dohánytermékeket, noha – ahogy fentebb mutattuk – az elmúlt években jelentős csökkenés volt e téren. Hazánkban a helyzet ennél pozitívabb irányba változott: a termékek árának növekedése, a szórakozóhelyek és éttermek füstmentesítése, a hozzáférési lehetőségek korlátozása mind hatással voltak arra, hogy a 2009-es 38%-ról 25-27%-ra csökkent a dohányzó lakosság aránya. A fiatalabb, 13–15 évesek 74%-a elutasítja a dohányzást (növekedés 58%-ról), a tinédzserek körében pedig 30%-ról 20%-ra csökkent a rendszeres dohányzók aránya – írja az mfor.

Sok a légzőszervrendszeri megbetegedés, de legalább beltérben keveset füstölünk

A dohányzás leggyakoribb egészségügyi következményeként a tüdőrákot tartják számon, aminek leküzdésében a tüdőszűrés is fontos szerepet játszik, mivel minél korábbi stádiumban ismerik fel, annál eredményesebben kezelhető.

A tüdőszűrő állomások és az elvégzett szűrések száma egyaránt szembetűnően csökkent az elmúlt harminc évben. 1990-ben 178 tüdőszűrő állomással rendelkeztünk, ennek a száma 2020-ra 114-re csökkent. Az elvégzett tüdőszűrések számának csökkenése még drasztikusabb: 4 829 000 elvégzett vizsgálatról 1 005 000-re csökkent.

Tüdőszűrő állomások és elvégzett szűrések száma 1990 és 2020 között 

Ezzel együtt a tüdőgondozókban nyilvántartott tüdőbetegek száma növekedett Magyarországon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint: 177 565-ről több mint 844 ezerre – ebből krónikus hörghuruttal közel 194 ezer beteg küzd, tüdőasztmával pedig közel 322 ezer.

Tüdőgondozókban nyilvántartott tüdőbetegek száma Magyarországon 

A hazai adatoknak megfelelően a dohányzással kapcsolatos betegségek – a rosszindulatú daganatok, keringési betegségek, ischaemiás szívbetegségek, a légzőrendszer betegségei – halálozási rátája csökkent. Ez a legjobban a keringési betegségek és az ischaemiás szívbetegségek esetében figyelhető meg.

Dohányzással kapcsolatos betegségek halálozási rátája Magyarországon 

Nemzetközi vonatkozásban olyan, dohányzáshoz is köthető megbetegedések halálozási rátáját hasonlítottuk össze 13 ország esetében, mint az ajak, szájüreg és garat; a nyelőcső; a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata, a keringési rendszer betegségei, ischaemiás szívbetegségek, cerebrovaszkuláris betegségek, légzőrendszeri betegségek és az asztma.

Dohányzáshoz köthető megbetegedések standardizált halálozási száma 

• Az ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedésében 2011-ben nálunk haltak meg a legtöbben, 2018-ra a második helyre kerültünk Szlovákiát követően.
• A nyelőcső rosszindulatú megbetegedése esetében a halálozási rátánk megközelíti az európai átlagot. Hollandiában haltak meg magasan a legtöbben, a hollandiai halálozás a mi arányszámunk kétszeresének felel meg.
• A légcső, hörgő és tüdődaganat esetében jóval kiemelkedünk az összes többi európai ország közül.
• A keringési rendszer betegségeihez köthető halálozások esetében Bulgáriát és Romániát követve a harmadikak vagyunk.
• Az ischaemiás szívbetegségek standardizált halálozási száma nálunk a legmagasabb, szlovákiához nagyon hasonló adatokat produkálunk.
• A cerebrovaszkuláris betegségek halálozásában is közelítünk az EU-s átlag felé, Bulgária, Románia és Horvátország után negyedikek vagyunk.
• A légzőrendszeri megbetegedések esetében több országnál hasonló, nagy mértékű hullámzás látható – a halálozási rátánk alapján pedig csak ötödikek vagyunk.
• Az asztma esetében is több kiugró adat, nagyobb hullámzás figyelhető meg. Ebben a kategóriában sem állunk túlságosan magasan a listán, és közelítünk az európai átlaghoz is.

A passzív dohányzás káros hatása egyre nagyobb hangsúlyt kap, és a megelőzésére tett szabályozások egyre több országban elterjednek, így javarészt a középületekben tilos a dohányzás. Magyarország a nemdohányzók védelme szempontjából kiemelkedően jól szabályozott, ezt tükrözi is az Eurostat beltéri dohányfüstnek való napi kitettség mérésére irányuló statisztikája.

A magyarországi lakosság 90,1%-a soha nincs beltéri dohányfüstnek kitéve, ez az EU esetében 77,4%. A népesség 3,1%-a napi kevesebb mint 1 órában van beltéri dohányfüstnek kitéve, az uiniós átlag 11,4 százalék; 6,8 százaléka napi 1, vagy több órában van beltéri dohányfüstnek kitéve, az uniós átlag átlagosan a lakosság 11,2%-a.

Beltéri dohányfüstnek való napi kitettség az EU-s országokban

Összességében elmondható, hogy dohányzás terén a magyar lakosság pozitívabb tendenciákat mutat, mint alkoholfogyasztás terén. A folyamatosan növekvő árak és a beltéri dohányzáshoz köthető korlátozások ugyan minimális mértékben, de hozzájárultak a dohányzás hazai csökkenéséhez, a leszokók aránya nőtt, a dohányzás fiatalkori megítélése pedig a tudatos elutasítás. A nemzetközi viszonylatban is magas hazai, dohányzáshoz köthető megbetegedések és halálozások száma pedig intő példa lehet azok számára, akik éppen a leszokás rögös útját járják.

Pete Luca—Szabó Krisztián