A rendszerváltás óta átnevezett budapesti közterületek több mint fele személynevet kapott
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Magyarország még mindig vízfejű? A Dunántúl nettó befogadó régió, miközben Budapestről egyre többen költöznek el – egyharmaduk a nyugati régiókba, közel felük pedig a környező településekre. Az ország keleti fele viszont tovább néptelenedik.
Lakosságarány alapján az ország legmobilisabb régiója továbbra is az „vízfejű ország” feje maradt. 2020-ban minden hatodik, másik régióba költöző állampolgár budapesti lakos volt.
Budapestet összesen 84 ezer ember hagyta el tavaly – igaz, az elvándorlók fele csak ideiglenes jelleggel jelentette be magát egy másik lakcímre –, viszont csak 67 ezren költöztek a fővárosba.
Budapest tehát nettó elvándorló régióvá válik.
A tendencia közel öt éve tart: 2016 óta többen hagyják el a Fővárost, mint amennyien odaköltöznek egy másik régióból. Idén azonban első ízben vált Budapest szignifikánsan elvándorló régióvá az ideiglenesen elköltözők esetében is. Most több mint 7 ezerrel többen jelentették be a lakcímüket ideiglenesen egy másik régióba, mint ahányan Budapesten tették ugyanezt.
A Pestiek leginkább a Budapesthez közeli – pest-megyei – településekre költöztek ki:
a fővárosból tavaly kiköltözők közel fele (38 ezer ember) maradt Pest-megyén belül. Ezzel szemben csak 22 ezren költöztek be Budapestre a környező településekről.
A budapestiek, ha nem Pest megyébe, akkor inkább Magyarországon belül is nyugat felé költöznek. A fővárosból elköltözők több mint egyharmada választotta lakhelyéül tavaly a Dunántúl egyik régióját.
A Dunántúl szinte összes alrégiója egyre jelentősebben válik befogadó régióvá. 2020-ban már 11 ezerrel többen költöztek a Dunántúlra, mint amennyien Magyarország más régiójába költöztek onnan. Az azt megelőző évben az elvándorlási különbözet még csak fele akkora – 5 800 fő – volt.
A Dunántúlra összesen több mint 200 ezren költöztek tavaly. Pest-megye és Budapest után a Nyugat-Dunántúl fogadta be a legtöbb embert – elsősorban Budapestről. Az ide vándorló több mint 30 ezer ember közel fele érkezett a fővárosból.
Nyugat-Magyarországnak tehát az elmúlt 5 évben sikerült nettó befogadó régióvá válnia – nem úgy keletnek.
Kelet-Magyarország az elmúlt 20 év során egyszer sem fogadott be több embert, mint amennyien elhagyták.
A régiók közötti vándorlás negatív mérlege Észak-Magyarországon és az alföldi régiókban összesítve változatlanul meghaladja a 10 ezer főt. Magyarország keleti feléből legnagyobb arányban még mindig Budapestre költöznek. Az alföldi és északi régiók több mint egyharmada – olykor akár több mint fele – költözött a fővárosba 2020-ban.
Szémann Tamás—Rédl Boglárka
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Infografikák a magyar állami egészségügyben tapasztalható kórházi várólistákról az Átló oldalán.
Bátorfy Attila, az ATLO projekt vezetője egy most megjelent könyv fejezetében beszél munkásságáról és a magyar adatábrázolás múltjáról és jelenéről.
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.