19 milliárd forint értékben ajándékoztunk el koronavírus-vakcinákat és lélegeztetőgépeket a járvány alatt

A koronavírus-járvány kezdete óta több alkalommal találkozhattunk olyan hírekkel, hogy jelentős mennyiségű oltóanyagot vagy épp lélegeztetőgépet adtunk más országoknak. Összegyűjtöttük, hogy idén novemberig pontosan hány ilyen tranzakcióra került sor és milyen értékben. Az adatokból az látható, hogy a Magyarországra érkezett vakcinák közül 4 milliót továbbadtunk más országoknak. A 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek nagy része raktárban áll, de a kormány ingyen is osztogatja: eddig 11,7 milliárd forint értékben adott túl rajtuk, legalábbis több száz darabon.

15 országnak összesen 4 millió „magyar” vakcina jutott

A Népszava írta meg augusztus végén, hogy nagyjából 4,5 milliárd forint értékben ajándékozott el oltóanyagot a kormány, melyek többsége Sinopharm volt. Az azóta eltelt időben tovább folytatódott az eladásuk, illetve elajándékozásuk, ezért összegyűjtöttük és térképen is ábrázoltuk, hogy pontosan hová és milyen értékben mentek a novemberig ajándékba adott vakcinák.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A vakcinák beszerzési ára hivatalos adatok szerint a következőképpen alakult: a legolcsóbb a brit-svéd AstraZeneca, egy adag mindössze 1,78 euróba kerül. Ezt követi az egydózisú Janssen 8,5, majd a Pfizer 15,5 euróval. A Szputnyik V a kormány által nyilvánosságra hozott szerződés alapján 19,9 dollár volt, ami mostani árfolyamon számolva megközelítőleg 17,18 euró, míg a Moderna ára 19 euró. (Nemrég a Financial Times megírta, hogy az új uniós vakcinaszállítmányok árát megemeli a Pfizer és a Moderna, az előbbi 19,9, utóbbi 25,5 euróba fog kerülni, a gyártók azonban nem kommentálták a lap értesüléseit.) Messze a legdrágábban beszerzett oltóanyag a Sinopharm volt, ami adagonként 31,5 euróba került. Nem ez volt egyébként az egyetlen gond a kínai vakcinával, a beszerzésének körülményeikről márciusban írtunk az Átlátszón.

A más országokba küldött vakcinákat három csoportba oszhatjuk: a legtöbb esetben mindenféle ellentételezés nélkül, azaz ingyen a rendelkezésükre bocsátotta a kormány a koronavírus elleni oltóanyagokat. Összesen 12 ilyen alkalomról tudunk, így jutott koronavírus elleni vakcinához többek között Egyiptom és Észak-Macedónia, illetve három afrikai ország.

Az elajándékozott vakcinák darabszáma meghaladja a 2 milliót, összértékük pedig 28,5  millió euró, azaz 10,3 milliárd forint.

Érdekesség, hogy a kormány (túl a legolcsóbb vakcina logikusnak tűnő elajándékozásán) pont a legdrágábban beszerzett kínai oltást ítélte adományozásra alkalmasnak: több mint 820 ezer dózist adott át ingyen belőle, ami 25,9 millió eurónak, azaz 9,3 milliárd forintnak felel meg. Kapott belőle a kínai vakcinát szintén használó Montenegró és Bosznia-Hercegovina, illetve Ruanda és Gambia is. A legújabb hírek szerint pedig Törökországnak is adtunk belőle, hogy a Türk Tanáccsal közösen a leginkább rászoruló afrikai országoknak juttassák majd el.

Elajándékozott vakcinák 2021. május és november között

Négy esetben olyannal is találkoztunk, hogy beszerzési áron eladták az itthon feleslegesnek ítélt vakcinákat. Portugália, Szlovénia, Thaiföld és Vietnám összesen 1 millió adag AstraZenecát és 100 ezer Janssent vásárolt meg, melyek összértéke 2,63 millió euró (nagyjából 95 millió forint).

A harmadik kategóriába azok az oltóanyagok kerültek, amelyeket csak kölcsönbe adott a kormány. Csehország több alkalommal is kapott kölcsön vakcinát, legnagyobbrészt Pfizert (550 millió adagot), illetve egy keveset az egydózisú Janssenből, de Szlovéniának is adtunk AstraZenecát egy alkalommal. A kölcsönkapott oltóanyagok egy részét év végéig kell visszaadni Magyarországnak. A kölcsönzött vakcinák értéke 9,8 millió euró, azaz 3,5 milliárd forint.

Az eddig Magyarországra érkezett 25,9 millió adag koronavírus elleni vakcina 16,7 százalékát, valamivel több, mint 4 millió adag oltást adott tovább külföldre a kormány, melyek több mint fele (55,4%-a) adomány volt, vagyis semmit nem kellett érte fizetnie a megajándékozott félnek.

Mi magyarázhatja a kormány bőkezűségét?

Az AstraZeneca és a Pfizer továbbadására magyarázattal szolgálhat a lejárati határidő: mindkét oltóanyag viszonylag rövid ideig, fél évig használható fel. Gulyás Gergely is megerősítette ezt nyáron, amikor elmondta, hogy olyan készletekből kölcsönöznek vakcinát más országoknak, amelyeknek a szavatossági ideje a közeljövőben lejár, így mi is jól járunk, mert olyanokat kapunk majd vissza, amelyek tovább eltarthatók.

A leghosszabb szavatossági ideje a Sinopharmnak és a Janssennek van, mindkettő két évig használható fel. Emellett mint írtuk, a kínai oltóanyag volt egyben a legdrágább is, ezért figyelemreméltó, hogy az ingyen adott vakcinák jelentős része ebből a típusból származott.

Beérkezett, beadott és fel nem használt vakcinák az oltóanyag típusa szerint

Az is biztos ugyanakkor, hogy Magyarországon jóval több vakcina van jelenleg, mint amennyit a közeljövőben fel tudnánk használni, különösen, hogy május óta egyre inkább lelassult az oltás üteme: az 5,5 millió beoltott elérése után csak fél évvel később sikerült átlépni az újabb milliót – november 17-i adat szerint eddig 6 millió 8 ezer fő kapta meg legalább az egyik dózist az országban. Vagyis az utóbbi időben jellemzően mindössze 4-5 ezer új oltott jut egy napra.

A november 9-ig beérkezett vakcinák alig több mint felét (53%-át) használtuk fel, jelenleg 9 milliónál is több vakcina áll raktárban, ami 81 milliárd forintnak felel meg. Ebből csak a kínai 35 milliárdot ér.

Legkevesebbet a Janssenből és a AstraZenecából használtunk: az egyadagos Janssen esetében az elérhető vakcinák mindössze 7,4%-a fogyott el, brit-svéd oltóanyagból 27%. Az adatokból az is látható, hogy az orosz Szputnyik V szinte teljesen elfogyott már, és az eddig beérkezett Pfizer felét is felhasználtuk – újabb szállítmány azonban nem sokáig várható már, hiszen hazánk Európában egyedüliként nem csatlakozott a közös uniós vakcinabeszerzéshez, amivel a nyugati oltóanyagok utánpótlását lehetne majd biztosítani.

Gulyás Gergely a döntést a még rendelkezésre álló készletek nagyságával indokolta, amiből szükség esetén mindenkit újra lehet oltani, később pedig a debreceni vakcinagyárban elérhető lesz a saját oltóanyagunk is – igaz, azokat egyelőre még nem sok tagállam fogadja el.

A kormány szabadulna a lélegeztetőgépektől is

A vakcinák elajándékozása mellett arról is gyakran hallhattunk az utóbbi időben, hogy szabadulni szeretne a kormány a 16 ezer lélegeztetőgép egy részétől, amit még a járvány első hulláma alatt szerzett be, és a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint 300 milliárd forintba került, azaz darabonként közel 20 millió forintot fizettünk értük.

A lélegeztetőgép-beszerzéssel a Direkt 36 foglalkozott részletesen tavaly nyáron. Az Eurostat adatai alapján megírták, hogy március és június között az összes EU tagállam közül Magyarország költött a legtöbbet a Kínából érkező lélegeztetőgépek importjára. Ekkor hazánk 1410 euró/kg-os áron jutott hozzá az eszközökhöz, a második legmagasabb egységár (373 euró/kg) Szlovéniában volt, ahol júliusban kormányválság alakult ki a túlárazott lélegeztetőgép-beszerzések miatt.

Már arról sem volt egyszerű adatot szerezni, hogy hány lélegeztetőgépet szerzett be a magyar kormány a koronavírus-járvány első hulláma alatt. Végül az MSZP EP képviselője, Ujhelyi István több, közérdekű adatigénylést követően megkapta a Külügyminisztériumtól a pontos számokat, kiegészülve azoknak a cégeknek a listájával, akitől vettük a gépeket.

Az eredeti tervek ennél jóval kevesebb lélegeztetőgép beszerzéséről szóltak, a legrosszabb forgatókönyvre készülve Orbán Viktor eredetileg 8000 darabos lélegeztetőgép-kapacitást tartott szükségesnek, ám a Külügyminisztérium végül több mint 16 ezret rendelt, hogy 10 ezer biztosan megérkezzen. (A járvány csúcsán, idén március-áprilisban egyébként a lélegeztetőgépen lévők maximális száma 1530 körül volt.)

Azt egyelőre nem tudni, mi lesz a maradék, felesleges készülékek sorsa. Tavaly októberben a HVG úgy értesült,  hogy a külügyi tárca megkérte a magyar külképviseleteket, hogy próbálják meg eladni a „készleten felüli” nagyjából nyolcezer lélegeztetőgépet, ám azt már a Transparency International tudta meg februárban, hogy ez a kezdeményezés nem járt sikerrel. Így a több százmilliárdért beszerzett lélegeztetőgépek nagy része továbbra is raktárban porosodik annak ellenére, hogy a tárolásuk sem éppen olcsó mulatság. Júniusban megírtuk, hogy több mint 13 ezer készülék tárolása két telephelyen történik, nettó havi 15 millióért. Háromezer készülék pedig magyar egészségügyi intézményekbe került.

Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is

Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ…

Ajándék lélegeztetőgép közel 12 milliárdért

Az RTL Klub számolt be arról május elején, hogy összesen 425 lélegeztetőgépet ajándékozott el a magyar kormány . A csatorna összesítése szerint ez azt jelenti, hogy nagyjából 8 milliárd forint értékben adott át gépeket a kormány ingyen más országoknak. Az azóta eltelt időben pedig tovább folytatódott az ajándékozás: novemberig összesen 595 készüléket bocsátott a magyar kormány más országok rendelkezésére, amelyek összértéke számításaink szerint 11,7 milliárd forint.

Elajándékozott lélegeztetőgépek 2020. október és 2021. október között

A legtöbb lélegeztetőgépet (150 darabot) Csehország kapta, az összes elajándékozott készülék 25,2%-át, de 100 feletti a Szerbiába és Ukrajnába juttatott gépek száma is.

A legtöbb gépet Európába küldtük (összesen 7 országba), emellett kapott még az ajándékból 2 afrikai és 5 ázsiai ország. Öt esetben a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a készülékeket a NATO részére biztosította a kormány.

Szabó Krisztián—Szopkó Zita