Hol áll Magyarország a tervezett globális társasági adóztatás térképén?

A G7 fórumán, ahol a világ hét legfejlettebb ipari országa ülésezik, egy történelmi adóreform került elfogadásra. A cél megfékezni a multinacionális nagyvállalatokat, amelyek hasznot húznak az országok adótörvényei közti különbségekből. A reform egy globális társasági adó bevezetését jelentheti, amely kiegyenlítené az olykor szélsőséges különbségeket az adózásban. A nyugati országok vezetői egyetértettek a bevezetés szükségességében, ám a tárgyalások más országokkal, mint Kína, India vagy Oroszország az elkövetkezendő hónapokban lesznek esedékesek, így az adó tényleges bevezetéséig még hónapok vagy évek telhetnek el. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az adóreformnak két fő fókuszpontja van: az első az adózás kérdése az országban, ahol a cég bevételt szerez, a második pedig a minimum adó mértéke. Az első változtatás lehetővé tenné azon országok számára, ahol bevételhez jutnak a cégek, hogy megadózzák az országban szerzett profitot. Ez legalább a profit 20%-os adózását jelentené, ami akár 10% különbséget is jelenthet a többet profitáló vállalatok számára. A második változtatás a minimális 15% adó bevezetése lenne. Eredetileg Joe Biden amerikai elnök 21%-ot javasolt, de a jelenlegi egyezség is előrelépés, hiszen Magyarországon például ez az adó ma 9%. A globális minimum adókulcs azt jelenti, hogy az ország saját cégeitől az alacsonyabb adót szedheti be, viszont más ország cégeinek számolniuk kell a különbözettel is, ha a helyi adókulcs nem éri el a minimumot. 

Az amerikaiak 100 vállalatot soroltak az első csoportba, bár nem tiszta, hogy ezek közül hányat érint a londoni megállapodás. Az amerikai tech óriások közül többen is kimaradtak a besorolásból, például az Amazon is. A Facebookkal együtt az Amazon a második, körülbelül nyolcezer vállalatot magába foglaló kategóriába esik, nekik a globális minimum adó bevezetésével kell számolniuk, ahogyan több óriási olajvállalatnak is, mint például a Shellnek.

Az OECD októberi számításai alapján évi nyolcvanegybillió dolláros növekedést jelentene a reform bevezetése. Ez a számítás azonban nem a jelenlegi megállapodás pontos következményeit tükrözi, mivel a második kategóriában 12,5% adókulccsal számol, az első kategóriában pedig több vállalat szerepel. 

Magyarország és Írország az a két OECD-tagország, amelynek adókulcsa 15% alatt van: Magyarországon az adókulcs 9%, Írországban pedig 12,5%. Az Európai Unió pénzügyminiszterei úgy vélik, hogy ezek az országok nem engedhetik majd meg maguknak, hogy elszigetelődjenek a legnagyobb gazdasági erőktől. 

A G7 országai minimum 15% globális adóban egyeztek meg, viszont több ország is szeretné emelni ezt a számot. A további tárgyalások témája a vállalatok szegmentálása lesz, annak érdekében, hogy a vállalat profitábilis részei saját maguk fizessék az adójukat. Ideiglenesen az Egyesült Királyság és több EU-s ország is egyoldalú digitális szolgáltatási adót vezetett be. Ez a végleges többoldalú egyezmény megszületésekor visszavonódik, ám annak érvénybe lépése még éveket is igénybe vehet.

Szémann Tamás – Szabó Hédi