Megmaradt kérdések: mekkora lesz az átoltottság, lesz-e nyájimmunitás?

Csökkennek a járványügyi adatok, egyre kevesebb az aktív fertőzött, a kórházi ápoltak száma 2021. május 30-án ezer alá csökkent, és az elhunytak heti száma is tavaly októberi értékeken mozog. Emellett lassul az oltási terv is, bár a lakosság több mint 50 százaléka már be van egyszer oltva. A felmérések alapján fokozatosan nő az oltással élők vagy élni akarók aránya is. A közeljövőben tovább bővülhet az olthatók köre, ugyanis az EMA engedélyezte a Pfizer használatát a 12–15 éveseknél is. Nincs viszont már igény az AstraZenecára, amelyet a magyar kormány így más, alacsonyabb átoltottságú országoknak kölcsönad. A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában elmondta, hogy Magyarország átáll készenléti oltásba, az oltási program sikere ezentúl az egyéni felelősségtől függ. Heti összefoglalónk.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A járványügyi adatok továbbra is kedvezően alakultak a héten: az új fertőzöttek száma tizenhárom napja 500 alatti, az aktív fertőzöttek száma egy hét alatt húszezerrel lett kevesebb, az elmúlt hét napban az elhunytak száma pedig 136 volt – erre legutóbb 2020. október 12-én volt példa, akkor 135 áldozat volt az azt megelőző hét nap során.

A kormány járványügyi portálján a 2021. június 2-i adatközlésben olvasható, hogy a regisztráltak száma 5 millió 248 ezer fő, és 91 százalékuk (4 775 680 fő) már megkapta legalább az első oltást. Ez azt jelenti, hogy az aznapig beoltott 5 206 951 főből 431 271-en regisztráció nélkül kapták meg az oltást. Ez reális is, a Portfólió 2021 áprilisi számításai szerint 350 ezer bentlakásos intézményben élő idős és egészségügyi alkalmazott van, akik az oltási terv elején, a regisztráció elkezdődése előtt lettek beoltva.

2021. június 4-én az összes első oltott száma 5 238 903, 3 814 194-en pedig két adaggal is be vannak oltva (a kétadagos vakcinákkal). Orbán Viktor szerint még 2,5 millióan nem regisztráltak oltásra. Ez alapján az oltási terv a 2021. februárban kiszivárgott adatokkal ellentétben már nem 7 343 894 főt foglalna magába, hanem ennél 404 ezerrel többet, 7 millió 748 ezret. Ez a növekedés részben amiatt lehet, mert 2021. május 10-től elkezdődött a regisztrált 16–18 évesek oltása is, amely korosztály a KSH adatai alapján 2020-ban 291 200 főt foglalt magába.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) emellett 2021. május 28-án engedélyezte a Pfizer-BioNTech vakcina alkalmazását a 12–15 évesek körében is, ami Magyarországon újabb 394 400 főt érint, jóllehet ennek a korosztálynak az oltásáról a miniszterelnök szerint a nyár vége előtt nem fog döntés születni a magyar tudományos közösségben. A teljes, 12 évnél idősebb beoltható lakosság így 8 693 271 főre nőne (az összlakosság 89 százaléka).

A magyar oltási terv állása

A lakosság első adagos átoltottsága 2021. június 4-én 53,61 százalék. A KSH heti felmérésében a megkérdezettek között egyre kisebb arányban vannak azok, akik elutasítják a vakcinát: a 2021. május 17. és 23. között megkérdezettek mindössze 16,2 százaléka nem élne az oltás lehetőségével, 3,5 százalék pedig nem tudja, vagy nem akart válaszolni. A határozottan oltáspártiak aránya 68 százalék volt (igen/igen tervezi/már meg is kapta legalább az első oltást), ami 14,39 százalékkal több a már beoltottak arányától. A hezitálók aránya 12 százalék, viszont ez a részérték is fokozatosan csökkent a hetek során. A 68 százalék a teljes lakosságra vetítve 6,6 millió fő.

Ez már egy biztató érték, ugyanis a nyájimmunitás kialakulásának alsó határát 70 százalék körüli átoltottsághoz kötik (noha a 90 százalék megnyugtatóbb eredményt hozna). Viszont jelenleg úgy tűnik, hogy a fennmaradó, kicsivel több mint 400 ezer regisztráltat sem tudják ugyanolyan intenzitással beoltani, mint az oltási kampány csúcsán, 2021. 14. hetében: akkor 523 393 fő kapta meg az első adagot egy hét alatt, de a 17. héten is 468 075 első oltottal lettünk többen. A 21. héten és a 22. héten péntekig fele ennyien, mindössze 233 221-en kapták meg az első oltást. Csak a 22. héten péntekig 101 872 fő kapta meg az első adagot.

Beadott oltások száma heti bontásban Magyarországon

Gulyás Gergely a 2021. június 3-i Kormányinfón elmondta, hogy a vakcinatípusokat tekintve csökkent az érdeklődés az AstraZeneca iránt, emiatt nem lehet már időpontot se foglalni erre. Az ECDC heti frissítésű adatbázisa alapján 2021. 21. hetében mindössze 275 első AstraZenecát adtak be.

Hetenként beadott első adag a vakcinák típusa szerint

Az AstraZeneca oltóanyagból viszont a beérkezett adagok közel fele, 709 380 adag még nem lett felhasználva. A magyar kormány emiatt bejelentette, hogy ebből a típusból 300 ezer adagot ad kölcsön Szlovéniának, hogy felgyorsítsák az ország oltási tervét. „Magyarország kész segíteni azoknak az államoknak, ahol az oltottságban nem tartanak ott, mint Magyarország” – fogalmazott Gulyás. Ez nem az első kölcsönszerződés, amit Magyarország más országokkal kötött: 2021. május 27-én Szijjártó Péter bejelentette, hogy 100 ezer adag AstraZenecát adunk kölcsön a Zöld-Foki Köztársaságnak, amit 2021. június 8-án fognak leszállítani, Csehországnak pedig 40 950 adag Pfizer-BioNTech vakcinát adunk kölcsön a 2021. május 28-án kikerült Magyar Közlöny szerint.

Orbán Viktor a 2021. június 4-i, péntek reggeli Kossuth rádiós rádióinterjújában elmondta, hogy Magyarország átáll a készenléti oltásra: „néhány oltóhelyet tartanak majd fenn, aki oltást akar, az ott kapja meg” – fogalmazott. Az állam ezzel áthárítja felelősséget a lakosságra, az egyén döntésétől fog függni az oltási program további sikere. Ez saját elmondása szerint is egy nehézkesebb oltási rendszer lesz, így jelenleg kérdéses, hogy ez a döntés milyen hatással lesz a hetek óta lassuló oltási tervre.

Nézze meg összeállításunkat az Operatív Törzs sajtótájékoztatóiról:

Elballagtak. Búcsú az Operatív Törzstől – számokban

2021. május 25-én az Operatív Törzs bejelentette, hogy a járvány harmadik hullámának lecsengésével búcsút inthetünk a napi sajtótájékoztatóknak is. A koronavírus elleni védekezésért felelős szerv ugyanis „már csak készültségi fokozatban működik tovább”, ezt követően ritkábban hallhatunk a járványügyi adatokról. Az eddigi sajtótájékoztatók alapján megvizsgáltuk, hogy kik voltak a leggyakrabban visszatérő szereplők, és azt is megnéztük, kik beszéltek a leghosszabb, illetve a legkevesebb ideig. Emellett arról is gyűjtöttünk adatot, hogy mennyien követték a napi tájékoztatókat.

Kövesse a járvány hazai és nemzetközi adatait a naponta frissülő, megújult Koronamonitor oldalunkon:

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

Szabó Krisztián