Hétfőtől a második hullám miatt újra napi frissítésűre állítottuk át a Koronamonitort, ezzel együtt pedig péntekenként ismét jelentkezünk a Koronavírus híradóval, a hazai járványhelyzet statisztikáinak heti összefoglalójával. Mindjárt egy rekordhéttel kezdünk.
Az Átlátszó ingyen van, de nem ingyen készül: idén még 3345 előfizetőre lenne szükségünk. Fektess be te is a tényfeltáró újságírásba!
A járványhelyzet súlyosbodása miatt újból hetente jelentkezünk az Átlátszón koronavírus híradóval, hogy felvázoljuk, milyen tendenciák alapján terjed az új vírus jelenleg az országban. Hétfőn átálltunk a Koronamonitor napi frissítésére, ahol a járvány magyarországi terjedését grafikonokon és térképeken lehet nyomon követni. Az oldal elsősorban a hivatalos, kormány (koronavirus.gov.hu oldal) által közölt adatokat dolgozza fel, ám nagyon sok származtatott statisztikát is számolunk, hogy pontosabb és összetettebb képet kapjunk a magyarországi helyzetről.
A legutóbbi összefoglalót még május 9-én tettük közzé, az első hullám csúcsa után: akkor az összes regisztrált eset 3213 volt, az aktív fertőzötteké 1904, az elhunytak száma 405, az elhunytaké pedig 904. Szeptember 4-én ezek a számok: 7382, 2817, 621 és 3944. Innen vesszük fel ismét a fonalat.
Növekvő tendenciát mutat a fertőzöttség
Péntek reggelre ismét rekordot döntött a fertőzés, ugyanis 459 fővel emelkedett a fertőzöttek száma. Aznap 7091 darab tesztet végeztek el, egy 82 éves krónikus beteg pedig elhunyt.
A tavaszi csúcson jobban fertőzött a vírus, ma reggel 6,47 százalék volt az új esetek aránya az új mintavételeken belül (azaz 100 tesztből 6,47 lett pozitív), április 10-én ez az arány 9,9 százalék volt.
A tavaszi rekord április 10-én született, amikor egy nap alatt 210 új fertőzöttet jelentettek, akkor jóval kevesebb, 2122 tesztet végeztek el, és a mostaninál több, egy nap alatt 11 elhunytat regisztráltak.
Azonban a fertőzöttség minden nap új csúcsokat dönt, így az őszi-téli rekord majd csak később várható.
Kétségtelen, hogy az elvégezett tesztek száma valamennyire kihat az új fertőzöttek számára is, szeptember elsején 1792 volt a tesztek száma, és csak 118 esetet találtak. Ma viszont úgy nőtt az új fertőzöttek száma, hogy kevesebbet teszteltek mint az előző nap.
Eddig összesen 452 138 mintavételt végeztek, a járvány kezdete óta összesen 7382 embernél igazolták a fertőzést, közülük:
• 3944-an már meggyógyultak, ez az összes fertőzött 53,4 százaléka.
• 2817 fő aktívan fertőz, ez az összes fertőzött 38,2 százaléka.
• 621 fő elhunyt, ez az összes fertőzött 8,4 százaléka.
Hogy legyen viszonyítási alapunk, a kórházban fekvő koronavírusos betegek száma május 4-én tetőzött 1027 fővel. Az elmúlt napokban némiképp növekedett a kórházban lévők száma, jelenleg 120 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 8-an vannak lélegeztetőgépen, az ő számuk viszont stagnál.
Augusztus eleje óta nő a fertőzés, de csak most kezd bedurvulni
A fertőzöttek összlétszáma a járvány idején folyamatosan nő, ez az érték nem veszi figyelembe a gyógyultak és az elhunytak számát. Ha a fertőzés tendenciájára vagyunk kíváncsiak, akkor az aktív fertőzöttek számát kell nézni, amit úgy kapunk meg, hogy a regisztrált fertőzöttek számából kivonjuk a gyógyultakat és az elhunytakat.
Maga a második hullám már augusztus 26-án elkezdődött, akkor hirtelen felugrott 73-ra az új esetszám. Azóta pedig folyamatosan dőlnek meg a napi rekordok, amit augusztus 30-ig az április 10-i 210 fő tartott. Azóta volt 292, 365 és ma, 495 új regisztrált eset is, és alighanem lesznek még ennél durvább napok is, még csak a második hullám elején vagyunk.
Az aktív fertőzöttek száma szeptember 2-án döntötte meg a májusi rekordot (ami 2054 fő volt), azóta pedig tovább emelkedik, ma már 2817 fő.
Hogy lesz még durvább a helyzet, azt az aktív növekedési faktort bemutató grafikonunkból is lehet látni, amely azt mutatja, hogy az aktív esetek száma milyen ütemben változik. A növekedési faktort úgy kapjuk meg, hogy az elmúlt öt nap átlagát elosztjuk az azt megelőző öt nap átlagával. Amennyiben a hányados 1 felett van, úgy még növekedés tapasztalható, ha egy alá esik, akkor elkezdhetünk bizakodni. Jelen pillanatban a faktorszám nem érte el a mindenkori csúcsot, de a trend világosan látható, és maga a faktorszám már augusztus 8-a óta 1 felett van és azóta csak nő.
Az ország legfertőzöttebb területe Budapest, 186 azonosított fertőzött jut 100 ezer főre, ezt követi Komárom-Esztergom megye 113 fővel, Fejér megye 109 fővel, és Zala megye 105 fővel. A legkevésbé Békés megyében ütötte fel a fejét a járvány, ott 100 ezer főre mindössze 10 megbetegedés jut.
Készítettünk egy új térképet is, amelyen azt lehet látni, hogy hány százalékkal változott a fertőzöttek száma egy hét alatt. Ez alapján az mondható, hogy az elmúlt egy hétben azokban a megyékben is elkezdett terjedni a vírus, amelyek az első hullám során kevésbé voltak érintettek, bár az is igaz, hogy kisebb fertőzésszámról könnyebb nagyobb százalékos növekedést produkálni.
A szennyvízből vett minták arra engednek következtetni, hogy Budapesten és Debrecenben emelkedik majd a fertőzöttek száma – mondta péntek reggel Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályvezetője.
Miért alacsony a halálozási szám?
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint a halálozási szám egyelőre azért alacsony, mert zömében makkegészséges emberek kapták el a vírust a nyáron. Ezt támasztja alá Galgóczi Ágnes nyilatkozata is. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályvezetője a köztévében pénteken reggel azt mondta:
a jelenlegi átlagéletkor 26 év. Összehasonlításképp, a tavaszi hullámban a megbetegedettek átlagéletkora 67 év volt.
A grafikonok szerint továbbra is a többnyire az idősebb korosztályt veszélyezteti a vírus. Az elhunytak átlag medián életkora jelenleg a nők esetében 81 év, a férfiak esetében 76 év. A legidősebb áldozat 101 éves, a legfiatalabb pedig 33 éves volt.
Egy másik ok lehet, hogy a vírus mutációja a betegség lefolyását is megváltoztatja, augusztus közepén szingapúri kutatók a SARS-CoV-2 vírus új variánsát, a D614G-t fedezték fel, amely az eddigieknél enyhébb tüneteket okoz – írja a Reuters egy kutatás alapján.
Ezért nem szabad a járvány elleni küzdelmet elbagatellizálni
Agresszívebben és gyorsabban terjed az új koronavírus, mint az első hullám idején – derült ki Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusának előadásából hétfőn. A járványnak most másik arcát látjuk, mint amit tavasszal megismertünk, ennek megfelelően másként is kell viselkedni: míg akkor egy fertőzött átlagosan 1,1 embernek adta tovább az új típusú koronavírust, addig most 2,5-3-nak, azaz a járvány két-háromszoros sebességgel terjed.
Az első hullámban a járvány főként az idős- és szociális otthonokat, kórházakat érintette, most viszont a közösségi terjedés a jellemző.
Az esetek jó része falunapok, gólyatáborok, esküvők résztvevői közül kerül ki. További különbség, hogy fiatalok között terjed a vírus. A harminc év mínusz azért is probléma, mert a fiatalabbak akár tünetmentesen, illetve nagyon enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést, emiatt szinte észrevehetetlenül adják tovább a vírust bármely korosztálynak. Ezt támasztja alá a terjedés sebessége is.
Floridában is valami hasonló történt, először ott is a fiatalok betegedtek meg, és aztán került át a fertőzés más korosztályokra is. Mindössze öt hét kellett ahhoz, hogy a halálozások számában is bekövetkezzen a felfutás.
Ezért most nem szabad a járvány elleni küzdelmet elbagatellizálni.
Határzár és nemzeti konzultáció is véd a vírustól
A kormány a növekvő esetszámra határzárral reagált, amit az Európai Bizottság illegálisnak minősített. Hétfőn megváltozott a határzár szabályozása, a lengyel, cseh és szlovák turistákkal kivételezett a kormány. Beutazhatnak a visegrádi országok lakói, ha szeptember 1. előtt foglaltak szállást, és egy negatív teszttel rendelkeznek. Emellett még vannak egyéb méltányolható és kivételes esetek.
Oroszi Beatrix szerint augusztus első négy hetében
az 1853 új esetből csupán 163 megbetegedés volt köthető külföldi fertőzéshez. Mostanra ez az arány a 10 százalékot sem éri el, ezért nem biztos, hogy a határok lezárása hatékony eszköz.
Nemrég mi is írtunk arról, hogy a V4-gyel szembeni engedmény mögött nem volt egészségügyi megfontolás, az enyhítés csupán gazdaságpolitikai okokból jött létre, és nem a sikeres védekezés állt mögötte.
A szeptember 1. óta hatályos határzár és utazási tilalom alól a rendelet kihirdetésének másnapján felmentették a V4 országait, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát. A döntést a szlovéniai Bledben tartott Stratégiai Fórumon tartott megbeszéléseken hozták meg, részben turisztikai okokra hivatkozva.
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában kiemelte: „okosabbak vagyunk, mint voltunk”, mert van tapasztalat. „Márciusban csak néztünk ki a fejünkből, hogy mifajta vírus ez, honnan jött (…). Most már azért sok hónapnyi tapasztalat is van a hátunk mögött, meg van egy nemzeti konzultációnk is” – mondta.
Itt a második hullám?
A megbetegedések száma az egész világon emelkedik, a járvány második hullámának idejét éljük – jelentette ki Müller Cecília.
Konkrétan a hazai második hullámról Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszélt, aki szerint a
„külföldön, különösen Horvátországban nyaraló több százezer magyar személy járult hozzá a leginkább ahhoz, hogy a második hullám 3-4 héttel korábban kezdődött, mint amit szerettünk volna, a határzár pedig most már nem elég”
Mint emlékezetes, a kormány tagjai sem fogadták meg Orbán Viktor tanácsát, Szijjártó Péter külügyminisztert egy oligarcha luxusjachtján kapta lencsevégre a fotósunk, nem a Balatonon, hanem az Adrián. Egy horvát lap szerint pedig Orbán Viktor is az Adrián nyaralt.
További grafikonok és térképek elérhetők a Koronamonitor oldalunkon:
2020. április 2. – Az elmúlt héten az oldalunk négy új grafikonnal bővült. Az egyik grafikon az elhunytak nemének és életkorának eloszlását mutatja meg, a másik az előrejelzéseink változását, a harmadik a gyógyultak és az elhunytak arányát a lezárt eseteken belül, a negyedik pedig az új teszteken belüli pozitív tesztek arányát.
Bátorfy Attila — Zsilák Szilvia
Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A szeptember 1. óta hatályos határzár és utazási tilalom alól a rendelet kihirdetésének másnapján felmentették a V4 országait, Csehországot, Lengyelországot...
A koronavírus mellett ritkán gondolunk bele, hogy vannak más, kevésbé súlyos járványos megbetegedések is, amelyek többnyire ciklikusan jelennek meg az...
Magyarország megannyi vizualizációs lehetőséget rejt magában, amelyeket az Átlóval előszeretettel dolgozunk fel. A korábbi munkáink után – mint a vallási...
