Az Eurostat szerint Magyarország sereghajtó az EU-ban a női egyenjogúság terén

A Nemzetközi Nőnap alkalmából összeszedtünk pár adatot, hogy megmutassuk, milyen messze vagyunk még egy olyan társadalomtól, amiben a nemek egyenlően vannak reprezentálva, akár a munkában, akár a politikában. 

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) nőnap alkalmából összeszedte, hogy miként oszlik el a nemek aránya az országok vezetésében. Az unióban átlagosan 30% a nők aránya a törvényhozásban. Ez pozitív változás az elmúlt évtizedekhez képest, hiszen 2003-ban még csupán 21% volt a nők aránya. Ettől függetlenül, még mindig a férfiak uralják a parlamentet, és egyetlen olyan Európai Uniós ország sincsen, ahol nők lennének a fölényben.

A svédeknél a legmagasabb a nők aránya, ahol nőkből áll a parlament 47%-a. Őket követik a finnek (42%), a belgák és a spanyolok 40-40 százalékkal, majd Ausztria (37%), Dánia és Portugália (36%) és Olaszország (35%).

A legrosszabb helyzet Magyarországon van, ahol a nők kevesebb mint az ötödék teszik ki a törvényhozásnak. Minket követ Málta (15%), Ciprus és Görögország (18%), majd Románia, ahol legalább a parlament egy ötöde nőkből áll.

A kormányzat összeállításában egy kicsit más a helyzet. Spanyolországban és Svédországban már 52% a nők aránya, utánuk pedig Franciaország (49%), Hollandia (42%) és Dánia (41%). Ebben a szempontban is utolsóként teljesít az ország, mivel nálunk pusztán hét százalék a nők aránya. Nem véletlenül jelentethetett meg a kormányközeli Fiatal Családosok Klubja egy 168 oldalas kiadványt nőnapra azzal a címmel, hogy „Női lélek férfi szemmel”.

Ez még mindig csak egy aspektusa a nemi egyenlőtlenségnek Európában, és főleg Magyarországon. Egy másik, szintén Eurostat által publikált statisztikában az látszik, hogy magas a különbség a nők és a férfiak foglalkoztatottságában az unióban. Míg a 20 és 64 év közötti férfiak 78%-nak volt foglalkozása 2017-ben, a nők esetében ez a szám csupán 66.5%. Az unióban így átlagosan 11.5% a különbség a foglalkoztatottságban nem alapján.

Itt Magyarország nem szerepel utolsó helyen, azonban így is a statisztika végén helyezkedik el. A legrosszabb helyzet ebben Máltán van, ahol 24.1 százalékos a különbség. Őket Olaszország követi, majdnem 20 százalékkal, majd Görögország, Románia, Csehország és Magyarország.

A legkisebb különbség Litvániában van, ahol pusztán egy százalék a differencia a férfiak és a nők foglalkoztatottságában. Itt is az észak-európaiak vezetik a listát. A litvánokat a finnek követik, majd Svédország, Lettország és Dánia.

A különbség okát vizsgálva elég érdekes számokat láthatunk. Míg a KSH adatai szerint csaknem 200 ezerrel több aktív korú (15-74 éves) nő van jelenleg Magyarországon, ehhez képest mintegy 400 ezerrel több férfi dolgozik, mint nő. Így ma Magyarországon a férfiak foglalkoztatási rátája több, mint 66 százalék, míg a nőknél kicsivel több, mint 50 százalék. Ez meglátszódik az aktivitási rátában is, ahol a férfiak 69.9 százalékon állnak, míg a nők csak 54.6 százalék.

Ennek az oka a gazdaságilag nem aktív nők magas aránya. Miközben a férfiaknál éppen, hogy 1,1 millió fő nem dolgozik, a nőknél ez a szám 600 ezerrel magasabb, 1 millió 747 ezer embert jelent.