dataviz

A robotok elveszik a munkánkat, és tovább növelhetik a társadalmi egyenlőtlenségeket

Az Európai Statisztikai Hivatal számításai szerint, a cégek hét százalékában dolgoznak már robotok is 2018-ban. Az olyan nagy cégeknek, ahol 250 embernél többet foglalkoztatnak, már a negyede használ robotokat. A trend valószínűleg növekedni fog, főleg, hogy az Európai Unió egyre nagyobb szerepet játszik a robotika fejlesztésében.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

A legtöbb robotot Spanyolországban használták, ahol a cégek 11 százalékban vesznek részt ipari, vagy szolgálati robotok. Őket követi Dánia és Finnország, majd Olaszország. A legkevesebb robotot Ciprus használja, pusztán egy százalékkal, de Észtországban, Görögországban, Litvániában, Romániában és Magyarországon is csupán három százalék az arányuk.

A statisztikai hivatal megkülönbözteti az ipari és a szolgálati robotokat. Az előbbiek egy előre megtervezett térben, külső biztonsági intézkedésekkel működnek, és főleg gyártási automatizálásra használják őket. A szolgálati robotok azonban egyfajta autonómiával rendelkeznek, mivel bonyolultabb terekben működnek, sokszor más tárgyakkal, emberekkel interakcióban, vagy akár más robotokkal. Ilyenek például a Honvédkórházban is dolgozó szállító robotok.


Európában kimagaslóak a számok

A robotikai ipar egyharmadát Európa adja. Miközben az ipari robotikának szintén harmada itt készül, arról nem is beszélve, hogy a  kisebb, nem hadászati célból készült szolgálati robotok 63 százalékát készítik a kontinensen. Európa a robotikában elöljáró szerepe főleg annak köszönhető, hogy sokféle olyan kutatás folyik egyszerre, amelyekre aztán a robotikai fejlesztések támaszkodni tudnak. Így lehet, hogy az Unió igazán erős az együttdolgozó robotok fejlesztésében, használói kezelőfelületek kialakításában, navigációban, számítógépes tanulásban és kibernetikában.

A fejlesztési támogatások központjában jelenleg főként a szolgálati robotok állnak, mivel ezek tovább növelhetik a versenyképességet olyan, nem feltétlenül gyártással foglalkozó ágazatokban is, mint például a mezőgazdaság, szállítás, egészségügy, vagy a biztonsági szolgálatok. Az EU számításai szerint az elkövetkezendő években ezek alkothatják majd a legnagyobb részét a nemzetközi robotikai iparnak.

Nem véletlen, hogy a 2014 és 2020 között támogatásokat osztó Horizont 2020 program,70 milliárd eurós keretének negyedét infokommunikációs technológiai (IKT) fejlesztések támogatására költik. Így jöttek létre az olyan programok, mint a SPARC, a világ legnagyobb közfinanszírozott robotikai innovációs programja, amely az évek alatt 700 millió eurót költött ilyen projektek támogatására. A SPARC gazdasági szereplőkkel együtt vállalkozik az új ötletek megvalósítására, akik ígéretük szerint a pénz háromszorosával szállnak bele a támogatásba. A programban több egyetem is résztvesz, például a Bristoli Egyetem Robotika Laboratóriuma.

 

Az egyik ilyen támogatásából megvalósuló projekt az Internet of Food and Farm 2020, amelynek célja, hogy minél etikusabb és termékenyebb mezőgazdálkodás jöjjön létre. A projekt lényege, hogy egyszerre több szenzor gyűjti az adatokat az időjárásról és a föld termékenységéről, és a számokat feldolgozva optimalizálják a termelést. Ha minden az elvárások szerint alakul, akkor a technológiának köszönhetően 20 százalékkal visszaeshet a rovarirtó- és műtrágya-használat, 15 százalékkal csökkenhet a károsanyag-kibocsájtás, míg terméshozam növekedhet.

Hasonló az Apollo projekt, aminek célja a könnyen elérhető számítástechnikai fejlesztések piacra dobása. A kis- és középtermelők könnyen kiszámíthatják, hogy hogyan érjék el a legjobb eredményeket optimalizált talajműveléssel és öntözéssel, majd nyomon követhetik a termény állapotát, hogy úgy arassák le, hogy minél több használható termény legyen. Ezen kívül az adatok feldolgozásával még egy becslést is kaphatnak a termény várható mennyiségéről. Az ötlet már a tesztfázisban működik egy görög, egy spanyol, és egy szerb régióban.

 

Következmények

Időközben az Európai Parlament már elfogadta azt a jelentést, amely a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályok felállítását sürgeti, és nemzetközi konzultációt is tartottak a témában, hogy megismerjék, pontosan milyen érdekeket érdemes a szem előtt tartani a jogszabályok megalkotása során. A konzultációban résztvevő emberek és szervezetek túlnyomó többsége támogatta, hogy szabályozni kell az ipart, méghozzá uniós, vagy nemzetközi intézkedésekkel.

Hogy ez milyen munkaerőpiaci változásokat fog előidézni, arról egyelőre megoszlanak a vélemények, de egyre több kutatás foglalkozik a témával, miközben az Unió aktívan próbálja felkészíteni az embereket az új helyzetre. Az Európai Robotikai Hét keretén belül több mint ezer program szervezését támogatták, de az a cél, hogy minél több, fiataloknak szóló oktatási program jöjjön létre. Az OECD kimutatása szerint a fejlett országokban dolgozók 14 százaléka dolgozik olyan állásban, amely a közeljövőben automatizálható lesz, de további 32 százalék életében állhat be radikális változás a gépek terjedése miatt.

A SPARC weboldalának hivatalos tájékoztatójában továbbá felmerül az aggály, hogy mi történik, ha ezeknek az eszközök kiépítése túlságosan megfizethetetlen lenne, és pár nagyobb cég kezében koncentrálódna a technológia. Ebben az esetben tovább romlana a vagyoni egyenlőtlenségek helyzete, amire szerintük az automatizálás megadóztatásával, az univerzális alapjövedelem bevezetésével, az oktatás támogatásával, a vállalkozások segítésével és további kutatások finanszírozásával lehetne válaszolni.

Tremmel Márk

Megosztás