Kevés nő ír politikáról, gazdaságról a magyar szerkesztőségekben

A nők aránya a politikával, gazdasággal is foglalkozó magyar szerkesztőségekben nem éri el a 30 százalékot sem, és a kormánypártinak tartott, valamint a vidéki médiában valamivel magasabb az arányuk – derül ki az ELTE médiaszakos hallgatóinak gyűjtéséből.

A Harvard Kennedy School újságírással foglalkozó központja, a Shorenstein Center a múlt héten jelentetett meg egy kutatási jelentést az amerikai lapok politikai rovatának sokszínűségéről, pontosabban annak hiányáról. A felmérés nem csupán a nemek arányára kérdezett rá a lapoknál, hanem az etnikai diverzitásra is. A kutatást végző Farai Chideya tizenöt amerikai újságtól kért adatokat és információkat, de kevesebb mint felük volt hajlandó válaszolni a kérdésre. A válaszokból többek közt az derül ki, hogy a New York Times politikai rovatának mindössze 30 százaléka nő, míg a National Public Radio szerkesztőségében a nők aránya 60 százalék. Természetesen nem mindegy, hogy egy száz fős rovat 30 százaléka (így 30 nő), vagy egy tíz fős rovat 60 százaléka a nő (így 6 nő), de sajnos nem derült ki a jelentésből, hogy mekkorák ezek a rovatok.

Az ELTE médiaszakos hallgatói, Kovács Blanka és Szilas Judit ugyanerre kérdeztek rá 2017 év végén abban a körben 27 magyar szerkesztőségeknél (azóta az adatbázist frissíteni kellett, hiszen megszűnt például a Magyar Nemzet. Korábban a Mandineren Pintér Bence – most Azonnali.hu – tett kísérletet a szerkesztőségek női-férfi arányának feltérképezésére.). Az ő tapasztalatuk is hasonló volt, a megkérdezett szerkesztőségek mindössze töredékétől kaptak válaszokat. Így azt a módszert választották, hogy a nyomtatott és online lapok impresszumából írták össze az adatokat, illetve volt pár olyan lap, amelynek online impresszumában nem, vagy hiányosan, de a print változatában (Világgazdaság, Ripost, Magyar Hírlap) szerepeltek a szerkesztőség tagjai. A médiumok kiválasztásának több feltétele volt. A listán szerepel az összes politikával és közélettel, továbbá gazdasággal foglalkozó nyomtatott és online lap, köztük a megyei napilapok is. Így összesen végül 62 szerkesztőség adatait gyűjtötték össze (közben frissült az adatbázis). A gyűjtésből kimaradtak a női lapok (NLCafé, WMN.hu, Femina), illetve az Index jól elkülöníthető bulvárrovata, a Velvet is.

A szerkesztőség tagjai közé minden olyan munkatársat beleszámoltak, akik tartalomelőállítással foglalkoznak, vagyis az újságírókon, szerkesztőkön és rovatvezetőkön kívül a fotósokat, videósokat is. Az újságírók rovatok szerinti kategorizálását sajnos nem tette lehetővé az impresszumok hiányossága, illetve a legtöbb szerkesztőségnél már nem is nagyon vannak rovatok.

A számok

A napokban frissen újra megvizsgált 62 szerkesztőségben jelenleg összesen 992 olyan újságírót találtunk, akik impresszumban is szerepeltek. A szerkesztőségekben, lapoknál dolgozó újságírók száma ennél nyilván jóval nagyobb is lehet, sok szerkesztőség foglalkoztat külsősöket, gyakornokokat, szabadúszókat, továbbá nem bejelentett újságírókat, akiket nem tüntetnek fel az impresszumban.

A 992 újságírónak mindössze 28,77 százaléka nő. A 992 újságíróból csak 92-en dolgoznak vidéki lapoknál, a nők aránya ott elhanyagolhatóan magasabb, 29,3 százalék a vidéki orgánumoknál, míg a budapestieknél 28,7 százalék. Összességében a kormánypárti médiumoknál is valamivel nagyobb a nők aránya, 30,4 százalék, míg a kormányhoz nem kötődő szerkesztőségekben ez az arány 27,6 százalék. A vizsgált lapok közül mindössze háromnak főszerkesztője nő, és két helyen a nyomtatott lapé férfi, az online verzióé pedig nő.

A nők aránya az RTL.hu szerkesztőségében a legnagyobb, 57 százalék, második a Tv2.hu szerkesztősége 54 százalékkal, továbbá két másik, az Átlátszó és az Abcúg kis szerkesztőségében éri el a nők aránya a szerkesztőség felét. A negyven fősnél nagyobb szerkesztőségekben (ilyen öt van csupán) a nők aránya csak a HVG-nél közelíti meg legalább az egyharmadot.

Mivel nem mindegy, hogy mekkora szerkesztőségekről beszélünk, ezért megnéztük, hogy mit mutatnak a nők és a férfiak összesen. Ha a megyei napilapok egyetlenegy szerkesztőség lenne (most hagyjuk, hogy a legtöbbet valóban központilag szerkesztik), akkor a legtöbb nő ebben a lapban dolgozna, összesen 23. A legtöbb nő a 24.hu-nál dolgozik, utána pedig az Origónál.

Az alábbi adatvizualizációval bemutatjuk a főbb eredményeket is. A jobb oldali nyílra kattintva lehet előrelépni, a jobb alsó sarokban található beállítási lehetőségekkel pedig önállóan is fel lehet fedezni az adatokat. Mivel a szerkesztőségek összetétele naponta változhat, ezért bizonyos időközönként elvégezzük a gyűjtést, hogy megnézzük a változásokat. Amennyiben kérdés merülne fel, vagy kérés, esetleg rosszul vettünk fel adatokat, a bal felső sarokban lévő postaládába várjuk az észrevételeket.

[dataviz]

Az adatokat innen lehet letölteni.

Kovács Blanka-Szilas Judit-Bátorfy Attila

Update: A cikk címe eredetileg „Nők és férfiak aránya a magyar szerkesztőségekben” volt. Azt gondoljuk, hogy a mostani cím pontosabb. A frissített változatba beletettük a Tv2.hu és a Hírtv.hu online, valamint a Demokrata szerkesztőségét is. Így 994-re nőtt a vizsgált újságírók száma. A Qubit, az Azonnali és a Napi.hu számait korábban pontatlanul írtuk, ezt javítottuk, elnézést kérünk érte. Az arányok pár tizedszázalékot változtak.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom