Közzétesszük a kerettantervek módosításának tervezetét!

Módosulni fognak a kerettantervek, a tervezetet azonban először véleményeztetni kell.  Az Átlátszó Oktatás részére egy névtelen forrás juttatta el az új kerettantervek tervezetét, a levélből pedig az is kiderül, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) már megint nem kíváncsi a tanárok véleményére.

A tervezet véleményezésére az EMMI felkérte a Magyar Faluszövetségtől kezdve a Budapesti Kerületi Szövetséget is, ám a teljes mértékben szakmai programhoz a tantárgyakat óraszámban tanító gyakorló pedagógusokat kihagyták, helyettük az igazgató véleményezhetett.

Egy, a forrás kérésére meg nem nevezett, tankerületben szétküldött köremail jutott el szerkesztőségünkhöz, amelyben a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) megyei vezetője kéri az “intézményvezető kollégát” az EMMI tervezetének véleményezésére. A levélben nincsen arra vonatkozó utasítás, hogy az intézményben tanító pedagógusokat is megkérdezzék. Így csak az igazgató jóindulatán múlik, hogy az intézményén belül továbbítja-e a levelet és kikéri-e a munkatársai véleményét.

Az NPK megyei elnöke május 2-án, hétfőn este küldte el az említett levelet és vele a tervezet szövegét az intézményvezetőknek. Május 7-i, szombat esti határidőt szabott a véleményezésre, amely összesen négy hétköznapot jelent. A szombat már nem számolható ide, hiszen nem várható el egy pedagógustól sem, hogy szabadidejében az EMMI kerettanterv tervezetét olvasgassa és véleményezze.

A tervezetben foglalt változások

Szembetűnő változás mindjárt a tárgyak bontása. A jelenlegi szakközépiskolás kerettanterv szerint ez a tárgyak bontása 9. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom (4 óra), idegen nyelvek (3 óra), matematika (3 óra), történelem/társadalmi és állampolgári ismeretek (2 óra), fizika (2 óra), kémia (2 óra), földrajz (2 óra), informatika (1 óra), testnevelés és sport (5 óra), szakmai tárgyak (6 óra). Ez összesen 35 tanóra.

Kitűnik, hogy 16 éves kor alatt a kerettanterv egy általánosabb művelésre összpontosít, így meghagyva a lehetőségét az átjárhatóságnak, azaz a szakmaváltásnak.
A kerettanterv tervezete viszont így alakítaná át a 9. évfolyamot: magyar – kommunikáció (2 óra), idegen nyelvek (2 óra), matematika (2 óra), társadalmi és állampolgári ismeretek (2 óra), természetismeret (3 óra), testnevelés (5 óra), szakmai tárgyak (17 óra). A közismereti órákhoz tartozó kiegészítő szabad órakerettel 35 órájuk lenne egy héten a diákoknak, további 4 órát szabadon tervezhetnek.

Tehát nem csak a természettudományos tárgyak kerülnének – a matematika kivételével – egy csoportba, hanem csökkenne a magyar, a matematika és az idegen nyelv oktatásának kötelező óraszáma is, előnyben részesítve a szakmai tárgyakat.
A kulcs tehát a természetismeret, ahol valóban komoly változtatás, hogy az iskola és a tanított szakma profiljához igazítanák a képzést:

„[…] az intézmény a helyi tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz.”

Vagyis kieshet a földrajz egy gépész iskolában, vagy a biológia egy ruhaipari szakközépiskolában.

A kerettanterv módosításának tervezete itt, a hozzá tartozó mellékletek pedig itt érhetők el.

*Olvasói visszajelzés alapján javítottuk a tévesen használt „szakgimnázium” elnevezést a cikkben. A cikk a jövőben szakközépiskolának nevezett intézmények tantárgyi változásait kívánja röviden bemutatni, szembeállítva a mostani rendszerrel.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az
Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.