Nyilvánosságra kell hozni Török Márk pályázatait!

Tavaly május óta perben állunk a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) elnöki pályázataiért. A hónapok óta tartó, több fordulós jogi csűrcsavar eredménye megszületett: nem atomtitkokról van szó, Török Márk elnöki pályázatait ki kell adniuk.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Még 2013 őszén adtuk be első adatigénylésünket, melyben az összes pályázó pályázati anyagát meg szerettük volna ismerni 2007-ig visszamenőleg. Kérésünket Huszka Annamária, az EHÖK irodavezetője visszautasította, mert szerintük a kért adatok nem tartoznak a közérdekű adatok körébe, a pályázatokat csak a pályázók írásbeli beleegyezésével lehet kiadni. Azt javasolta, hogy keressük személyesen az indulókat. Mivel a pályázók személyéről nem volt információnk, szerettük volna azt is megtudni, hogy egyáltalán kik indultak az elnöki pozícióért, de sikertelenül. Ekkorra már Ament Balázs, az EHÖK Felügyelő Bizottság akkori elnöke vette kézbe az ügyet és közölte: már az indulók névsora is személyes adatnak minősül, így az harmadik fél számára nem adható ki. Így a per indítása mellett döntöttünk.

Keresetünk tavaly májusi beadásakor a delmagyar.hu megkereste Török Márkot, aki kifejtette, hogy az EHÖK miatt nem perelhetik az egyetemet, mert „a hallgatói önkormányzat nem adatgazda”. Ezzel az érveléssel azt a hamis látszatot keltette, hogy esélyünk sincs a perben, miközben természetesen a szegedi egyetem perelhető, ahogy arról is meggyőződhettünk, hogy a kért adatokat valójában az EHÖK kezeli.

Keresetünket a Szegedi Járásbíróságra adtuk be. Az EHÖK nevében képviseleti joggal rendelkező SZTE ellenkérelemmel élt – érvelésük szerint a pályázatok nem tartoznak a közérdekből nyilvános adatok körébe, továbbá kérték, hogy hatásköri és illetékességi okból az ügyet helyezzék át. Utóbbinak a bíróság helyt adott, mert az infotörvény vonatkozó rendelkezése szerint országos illetőségű intézmény esetén az ügyet törvényszéki hatáskörben kell tárgyalni.

A jogorvoslati határidők és a nyári ítélkezési szünet leteltével november 3-án jött az első forduló. Az egyetem októberi ellenkérelmében az állt, hogy a hallgatói önkormányzat nem lát el közfeladatot, így az elnöki tisztségre vonatkozó pályázatok nem minősülnek közérdekű adatoknak, azok ráadásul hallgatókra vonatkozó személyes és különleges adatokat tartalmaznak, melyek kiadását blogunk számára nem írja elő a felsőoktatási törvény. Természetesen vitattuk az egyetem álláspontját, mivel úgy véljük, hogy a pályázatok nyilvánossága a demokratikus kontroll szempontjból elengedhetetlen.

A per indítása előtt a pályázatokkal kapcsolatban megkerestük Vajda Tamást, az Egyetemi Levéltár vezetőjét, aki megjegyezte, hogy az egyetemi levéltár eddig még nem vett át az EHÖK-től iratokat, noha a szabályzat szerint vezető testületi ülések jegyzőkönyvét legkésőbb 15 év után a levéltárba kell adni. A hallgatói önkormányzattól viszont nemhogy az utóbbi 8-10 évből, de konkrétan 1990-től kezdve nem érkezett irat.

A következő tárgyalásokon az egyetem érvelése új irányt vett. Álláspontjuk szerint a HÖK alapszabálya csak a pályázat meghirdetését írja elő, tartalmi vagy formai követelményekről nincs szó. Ennek alátámasztására az egyetem képviselője becsatolt egy „állásfoglalást”, melyben Huszka Annamária irodavezető rögzíti, hogy a pályázatok tulajdonképpen kampányanyagok, melyek megőrzését hely hiányában az iroda nem is vállalhatja, az eljárás során kizárólag a hallgatói jogviszony meglétét vizsgálják. Ennek azonban ellentmond az Európa Rádióban elhangzott májusi riport, melyhez Török Márk az újságíró rendelkezésére bocsátotta pályázatainak többségét. Ugyanebben az interjúban megjegyezte, hogy csak a „rendes újságírók” élhetnek a betekintés jogával. A tárgyalást vezető bíró végül kötelezte az egyetemet arra, hogy csatolja be a 2010 és 2014 közti elnökválasztó választmányi ülések jegyzőkönyveinek vonatkozó részét.

A jegyzőkönyvek megérkeztek, az üléseken tapasztalt totális érdektelenségről, az alternatíva hiányáról (egyetlen pályázatról szavaztak minden évben) és a biodíszletként funkcionáló választmányi képviselőkről korábbi írásunkban megemlékeztünk. A per szempontjából azonban fordulópontot jelentett az iratanyag, abban ugyanis minden elnökválasztó ülés alkalmával rögzítették, hogy melyik évben hány pályázati anyag érkezett. Ez alapvetően ellentmond a korábbi érvelésnek, miszerint csak kampányanyagokról lenne szó.

Érdekes módon az elmúlt öt évben az EHÖK hivatalos lapjában és a weboldalon megjelent hirdetményekben minden évben megjelölték a pályázat tartalmi és formai követelményeit – fényképes önéletrajzot, motivációs levelet, vezetői koncepciót vártak el, sőt a 2014 májusi dátummal feltüntetett hirdetményben a Felügyelő Bizottság azt is jelezte, hogy ezek híján a pályázatokat nem áll módjukban elfogadni. Az már csak hab a tortán, hogy ezt a felhívást utólag, szeptember végén tették közzé, eltitkolva a júliusi beadási határidőt a lehetséges indulók elől, amivel megsértették az EHÖK alapszabályát (részletes írásunk itt).

A fentiek figyelembevételével, közel nyolc hónap után a hétfői tárgyaláson a Szegedi Törvényszék első fokon az adatok részleges nyilvánosságáról döntött és elrendelte az elmúlt öt év nyertes pályázatainak kiadását.

Ezúton is köszönjük az Átlátszó.hu jogászainak segítségét.

Gyakornoki programot indít az Átlátszó Oktatás! Ha szeretnél olyan dolgokról írni, amit mások inkább titokban tartanának, jelentkezz!