Korábban tabunak számító fegyvereket kap Ukrajna, a magyar kormány hozzájárul – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Szoledar orosz elfoglalása után kevés elmozdulás történt a frontokon, jelentős fordulat látható azonban az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásban. Az ukrán hadseregnek több ország egyszerre ajánlott fel nehézfegyvereket, köztük nyugati tankokat. A lépés arra utal, hogy a nyugati államok már nemcsak a folytatódó védekezéshez nyújtanak segítséget, hanem az orosz megszállás alatt álló területek felszabadítását szeretnék látni.

• Nyugati tankok és páncélozott csapatszállítók is szerepelnek az Ukrajnának ígért új katonai szállítmányokban. A közelmúltban bejelentett nehézfegyveres támogatás kifejezetten a megszállt területek visszafoglalására irányul.
• Németország húzódozik attól, hogy Leopard 2-ket küldjön Ukrajnába, de egyre inkább úgy tűnik, nem akadályozza meg, hogy Lengyelország vagy Finnország átadja saját német gyártmányú tankjait.
• Folytatódtak a harcok Bakhmut körül, az orosz hadi jelentések rávilágítanak a hadseregen belüli feszültségekre.
• Luhanszkban javultak az ukránok pozíciói, fontos orosz erődöt fenyegetnek.
• Az ukrán hírszerzés szerint a Roszatom is beszállít a szankciókkal sújtott orosz hadiipari cégeknek.
• Korrupciós ügyet tárt fel egy ukrán oknyomozó portál a hadseregben, a katonák élelmezése körül sikkaszthattak el milliárdokat a honvédelmi minisztériumnál.

Az elmúlt héten véget ért a NATO, az Európai Unió és társult országok ramsteini találkozója, amelyen az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokról döntöttek. A Ukraine Defense Contact Group ülésén a leginkább vitás kérdést a német Leopard 2 tankok Ukrajnának való felajánlása jelentette. A kiszivárgott hírek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok és több más NATO-tagállam, különösen Lengyelország nyomást gyakorol Berlinre, hogy felajánlja saját raktáron levő Leopardjait. Ezt a német kormány eddig – sokszor egymásnak ellentmondó indokokkal – kizárta, és a mostani találkozón sem döntöttek másként.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Német-lengyel huzavona a leopárdokról

A Leopard 2 a világ egyik legkorszerűbb tankja, amelyet számos európai hadseregben rendszeresítettek, köztük Magyarországon is. Bár Ukrajna a háború során már kapott tankokat nyugatról, ezek régi szovjet harckocsik, főként T-72-k voltak. A Leopard 2-k harcértéke ezeknél jóval nagyobb, ezért is jelentene eszkalációs lépést, ha felajánlanák őket Ukrajnának (az orosz oldalon ugyanis az ukránok szintén főként az elavult szovjet tankokkal néznek szembe).

Annalena Baerbok német külügyminiszter hétfőn úgy nyilatkozott a tankok újraexportálásáról: „Ha megkeresnek minket ezzel az üggyel, nem fogunk akadályt támasztani”. A Politicónak később a német kormány egy szóvivője azt mondta, a végső döntést az Olaf Scholz kancellár vezette biztonsági tanács hozza meg, ám azt nem mondta el, milyen döntés várható.

Ami biztosak tűnik, az az, hogy több harmadik, Leopardokat használó ország, elsősorban Lengyelország kész felajánlani a tankokat. Varsó részéről az is felmerült, hogy akár a német fél beleegyezése nélkül is készek küldeni a tankokból. Lengyelország mellett felmerült Svédország, Finnország és Norvégia is egy „Leopard-koalíció” tagjaként.

A nagy nemzetközi és belföldi nyomás – a német kormánykoalíció több tagja is küldené a tankokat – az a legvalószínűbb, hogy Németország saját tankjait nem ajánlja fel, de más államokat megakadályoz abban, hogy saját Leopard 2-iket leszállítsák Ukrajnának.

A ramsteini gyűlésen azt megerősítették, hogy az Egyesült Királyság 14 darabot felajánl saját Challenger 2 tankjaiból. További keleti harkocsik is érkeznek: Csehország 90 darab, Lengyelország 100-150 általuk leszerelt T-72 szállítását jelentette be.

Változó politika Ramsteinben

Szintén Csehországon keresztül érkezik ismeretlen számú T-72 Marokkóból. Marokkó (amely Algéria mellett az egyetlen észak-afrikai tagja a ramsteini csoportnak) korábban Belarusztól vett tankokat, december végén pedig bejelentették, hogy Ukrajnának adják el őket. A francia nyelvű menadefense.net szerint januárban a tankok már egy csehországi műhelyben voltak, mivel a korábbi rossz karbantartás miatt alapos javítást igényelnek.

A tankok mellett továbbá Ukrajna százas nagyságrendben kap könnyebb páncélos járműveket (csapatszállítókat és lövészpáncélosokat). Korábban az ukrán hadvezetés többször elmondta, ahhoz, hogy vissza tudják foglalni az oroszok által megszállt területeiket, új páncélos hadtesteket kell felállítaniuk. Az elmúlt hét bejelentései alapján úgy tűnik, a nyugat ehhez ad támogatást: a korábbi fegyverszállítmányok olyan eszközöket tartalmaztak, amelyek inkább területvédelemre használhatók, ellentámadásokhoz kevésbé. A most ígért nehézfegyverek ezzel szemben lehetővé tehetik az orosz vonalak áttörését, amennyiben az ukránok képesek velük felszerelni elegendő katonát. A ramsteini gyűlésen látott retorika is ilyen elvárásokra utal.

Leopard 2 tankok a Magyar Honvédség garázsában (forrás:honvedelem.hu)

Mark Milley amerikai vezérkari főnök például úgy fogalmazott, az amerikaiak célja ma az, hogy Ukrajna offenzívát tudjon kezdeni a megszállt területek felszabadítására. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ülést megelőzően úgy nyilatkozott: a szövetség célja Ukrajna katonai győzelmének előmozdítása. Érdemes ezt összevetni Stoltenberg fél évvel ezelőtti nyilatkozatával, amikor a főtitkár arról beszélt: elhúzódó, bizonytalan kimenetelű háborúra kell készülni, amelyet végül tárgyalásokon lehet lezárni.

Az Oryxspioenkop projekt gyűjtése alapján a 2023 januárjában bejelentett fegyversegély több páncélozott járművet tartalmaz, mint az eddigi csomagok együttvéve. Az elmúlt két héten az alábbi nehézfegyverek Ukrajnába küldését jelentették be a szövetséges országok:

Tankok:

• 14 brit Challanger 2
• 14 lengyel Leopard 2 (valószínűleg)
• 90 T-72 Csehországból
• 100-150 lengyel T-72

Egyéb páncélozott járművek:

• 35 francia AMX-10RC
• 200 Bulldog (Egyesült Királyság)
• 200 Senator (Kanada)
• 109 Bradley (USA)
• 250 M111 (USA)
• 90 Stryker (USA)
• 500 HMWW (USA)
• 20 Bastion (Franciaország)
• 40 Marder (Németország)
• 50 CV90 (Svédország)

Tüzérség:

• 19 Caesar (Dánia)
• 12 Archer (Svédország)
• 30 AS90 (Egyesült Királyság)
• 18 M109 (USA)
• 16 Dana 2 (Szlovákia)
• 96 különféle vontatott ágyú (USA és balti országok)

Bradley PSZH-kat szállító vonat Lengyelországban

Nem tájékoztat a magyar kormány ukrajnai politikájáról

A ramsteini csoportnak egyébként Magyarország is tagja NATO- és EU-tagállamként. A mostani találkozón hazánk egy képviselője is részt vett, legalábbis erre utal, hogy a Reuters sajtófotóján, ahol a kerekasztal résztvevői épp Volodimir Zelenszkijt hallgatják, magyar zászló is látható. A magyar részvételről azonban a magyar állami források hallgatnak. Szeptemberben még Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára egy Facebook-posztban bemutatta, hogy részt vett az Ukrajnát támogató kontaktcsoport akkori gyűlésén, most azonban teljes a hallgatás arról, milyen módon vesz részt, milyen álláspontot képvisel Magyarország a diplomáciai és katonapolitikai csúcson.

A fegyverszállítások mellett több millió euróval növelik az EU-s tagállamok az növelik az úgynevezett Európai Békekeret Ukrajnának juttatott pénzügyi támogatását is, ez azt jelenti, hogy idén további 500 millió eurót kap Ukrajna, amelyekből fegyvereket vásárolhat, és további 45 millió eurót adnak a tagállamoknak ukrán katonák kiképzésére. Bár korábban arról szóltak a hírek, hogy a magyar kormány meg akarja vétózni a döntést, hétfőn Szijjártó Péter azt mondta, hogy „a magyar kormánynak ugyan nem tetszik, de a döntést nem akadályozzuk meg”. A békekeretbe a tagállamok, így Magyarország is fizet saját költségvetéséből.

A frontokon Luhanszk és Donyeck mellett a dél-keleti Zaporizzsja megyében történtek összecsapások, utóbbiban több hónapnyi viszonylagos csend után új offenzívát indított Oroszország. Bár saját hadi jelentéseik szerint itt több, a fronthoz közeli falut elfoglaltak, ezeket független források vagy felvételek nem erősítették meg. A régió ukrán katonai vezetése január 22-én azt jelentette, hogy az orosz erők nem folytatnak nagyszabású hadműveleteket Zaporizzsja irányában.

A héten folytatott Bakhmut orosz ostroma. A szomszédos Szoledar elfoglalását kihasználva az oroszok további területeket foglaltak el a város körül, megszállva Pidhorodne falut északon. Itt az ukránok a Bakhmutovka folyó vonalán vettek fel új védekező állásokat. Délen Kliscsivka irányában próbáltak áttörni, a legfrissebb infomációk szerint a faluban és környékén harcok zajlanak. Az oroszok a napokban felhagytak a város elleni frontális támadásokkal, ehelyett annak utánpótlási útvonalait próbálják elvágni. Azonban az előrenyomulásukat a terep nehezíti: az ukránok magaslatokat és a Bakhmutovka folyó partját védik.

A bakhmuti hadműveletek egyébként rámutatnak az orosz hadseregen belüli ellentétekre. A város bevétele az oligarchából kvázi-hadúrrá avanzsált Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport kiemelt célja volt. Szoledar elfoglalását a zsoldoscsoport az általa kezelt Telegram-csatornákon saját győzelmének állítja be, egy videóban Prigozsin egyenesen a sztálingrádi csatához hasonlította a kisváros elfoglalását. Ha ez túlzás is, azt számos felvétel bizonyítja, hogy a wagneresek jelentős szerepet játszottak a harcokban.

#Prigozhin compared #Soledar to #Stalingrad at another gathering with liberated convicts.

The Institute for @TheStudyofWar noted that Prigozhin’s star began to fade after he promised to take #Bakhmut, but failed to do so. Now he is trying to sell Putin Soledar as a big victory. pic.twitter.com/wcuSOD9vBk

— NEXTA (@nexta_tv) January 23, 2023

Ezzel szemben, ha megnézzük az orosz Hadügyminisztérium jelentését, abban azt látjuk, hogy a reguláris fegyveres erők minden szárnyát (még a Balti Flottát is!) megnevezik, mint akik részt vettek a harcokban. A Wagner-zsoldosokat azonban egy szóval sem említik.

Az eset rámutat az orosz fegyveres erőkön belüli rivalizálásokra. Ebben, ahogy a Háborúkutató Intézet (ISW) elemzésében is szerepel, jelenleg a hagyományos haderő áll nyerésre. Az intézet szerint Prigozsint, aki a háborúban saját politikai karrierjét szerette volna előmozdítani, és rendszeresen bírálta a hadügyminisztériumot és az orosz vezérkart, Putyin (illetve a reguláris erők vezetői) kiszorítja a mainstream politikából.

Északabbra, Luhanszk megyében az ukránok tudták javítani a pozícióikat. Az apró Novoszelivszke falunál a közelmúltban több összecsapás is zajlott, a falu többször gazdát cserélt. A napokban ukrán és orosz források is megerősítették, hogy az ukránok megszilárdították állásaikat a faluban, amely jelentős magaslaton fekszik, innen belőhető a térség több orosz erődje, elsősorban a szomszédos Kuzemivka. A napokban több felvétel is megjelent, amelyeken az ukránok a városban orosz célpontokat bombáztak, az oroszok kénytelenek voltak visszavonulni Kuzemivka keleti széléig.

Ukrainian Artillery and drone bombing on Russian Infantry #Kuzemivka, Luhansk Oblast
@GeoConfirmed 49.522187, 37.965827
Source: https://t.co/FoqI6W5wHl pic.twitter.com/854YZWh6bp

— Neonhandrail (@neonhandrail) January 23, 2023

A Wargonzo orosz haditudósító Telegram-csatorna szerint Kuzemivka elvesztése nagy csapás lenne a megszállóknak. „Ez egy veszélyes irány az orosz csapatok számára. A falun túl nincsenek települések, meglehetősen nyílt terület. Elég kényelmes út északnyugatról Szvatove felé” – írta. Szvatove fontos logisztikai központja az észak-luhanszki régiónak. Az oroszok az elmúlt hónapokban megerősítették Nizsnia Duvanka, Szvatove és Kreminna vonalát. Ennek a vonalnak az áttörésével, a sík terepen kevés természetes akadálya lenne egy ukrán offenzívának Luhanszk megye visszafoglalására.

Megkerüli a szankciókat a Roszatom, korrupció az ukrán haderegnél

A héten ukrán forrásokból visszás pénzügyekre derült fény mind az orosz, mind az ukrán oldalon. Pénteken a Washington Post idézte a Roszatom egyik osztályvezetőjének 2022 októberi levelét, amelyet az ukrán hírszerzés szivárogtatott ki. Az állítólagos levél szerint a Roszatom állami atomvállalat felajánlotta, hogy árukat szállít az orosz katonai egységeknek és a szankciókkal sújtott orosz fegyvergyártóknak.

A Roszatom, amelynek egy képviselete Magyarországon is jelen van, hiszen ez a cég felelős a Paks 2 beruházásért, magát civil szereplőnek mutatja, ezért eddig nem sújtották szankciókkal. Ugyanakkor a WP cikke szerint az elmúlt évben olyan hadiipari cégekkel kötött üzleteket, amelyek épp az ukrajnai offenzíva felszerelése miatt kerültek szankciós listára. A cikk szerint a Roszatom épp szankciómentes státuszát arra használhatja fel, hogy olyan alkatrészeket szerezzen be, amikre egyébként az embargó miatt nem vásárolhatnának az orosz hadi vállalatok.

Ukrajnában ezzel egyidőben az ottani hadigazdálokdással kapcsolatos korrupciós ügy kavart botrányt. Az ukrán Nasi Dyenygi (a mi pénzünk) korrupcióellenes oknyomozó projekt alapítója a ZN.ua hírportálon írt cikket arról, hogy az ukrán védelmi minisztérium egy munkatársa jelentősen túlárazva vásárolt élelmiszereket katonáknak, hogy a pénzt elsikkaszthassa. A mintegy 130 milliárd forintnak megfelelő értékű közbeszerzésért a lap Bohdan Hmelnickijt, a minisztérium állami beszerzési igazgatóságának vezetőjét teszi felelőssé, akit egyébként már tavaly nyáron meggyanúsítottak egy 580 millió dolláros sikkasztással, ezt az ügy anyagai szerint a katonai felszerelések beszerzésekor követhették el.

A ZN-es tényfeltárás megjelenése után az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottsága állami számvevőszéki ellenőrzést ígért, és Volodimir Zelenszkij elnök is úgy reagált, „nem fogunk visszatérni ahhoz, ami volt, ahogy azt egyes emberek megszokták, akik közel álltak az állami intézményekhez, vagy azok, akik egész életükben a pozíciókért kapaszkodtak.”

Zubor Zalán