Heti dezinfó – A balliberális Kurucinfótól az örmény LMBTQ hatalomátvételig

Az egyre növekvő esetszámok ellenére a vírustagadás a koronavírus járvány második hulláma alatt is tarol. A héten ismét feltűnt a színen a hírhedt Doktor Gődény, és ha ez még nem lenne elég, a magyar médiapiac kiegyensúlyozottságáról is láthattunk egy tudományos elemzést. Összefoglalónk következik a hét legfontosabb álhíreiről.

Támogatási kampány

Az egyik legnépszerűbb hazai dezinformációs narratíva továbbra is a koronavírushoz köthető. Fontos változás azonban, hogy a Facebook új irányelveinek köszönhetően egyre szigorúbban ellenőrzi az orvosi tanácsokat adó oldalakat, ami miatt szeptember 24-én több magyar nyelvű vírustagadó és vírusszkeptikus oldalt felfüggesztettek a közösségi oldalon. Erre az egyik legjobb példa a Doktor Gődény György nevéhez köthető Facebook csoport.

86%

Év végéig még

17 470 235 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hiába azonban a törlés, kevés szünet után újult erővel kelt életre a saját magát vírusrealistaként definiáló csoport, és jelenleg több, mint 58 ezer tagot számlál. A csoport bejegyzéseit olvasgatva a maszkviselés és kézfertőtlenítés elleni tiltakozás mellett olyan gyöngyszemeket is lehet találni, mint az „Agykárosító homlokhőmérők?” című cikk. Doktor Gődény csoportja mellett Lenkei Gábor oldalának sem kegyelmezett a Facebook.

Forrás: Facebook

A koronavírussal kapcsolatos teóriák közül kiemelkedik a Titkok szigete nevű álhírportál friss cikke egyenesen egy globális összeesküvést lát a járvány mögé, amelynek célja, hogy az embereket „elmeprogramozással” fossza meg a szabadságuktól, a járvány generálta félelmet kihasználva.

A hét másik érdekessége egyértelműen a Médianéző Központ szeptember 30-án megjelent elemzése, ami a magyarországi médiapiaci helyzetet vizsgálja. A több, mint 20 oldalas elemzés a hazai médiapiac sokszínűségéről igyekszik meggyőzni 10 pontban az olvasókat, többek között egy, a „balliberális” újságokat listázó táblázat segítségével, amelyet az Azonnali szúrt ki.

A táblázatból kiderül, hogy a Holokamu, Cigánybűnözés, vagy Zsidóbűnözés rovatokkal működő Kurucinfó mellett az Alfahír, a Nők Lapja, és a még hivatalos indulás előtt álló Telex is megkapta a „balliberális” címkét.

Az eredményeket szintén torzítja, hogy az egyes médiumok online és nyomtatott változatai külön kerültek fel a listára.

Forrás: Médianéző Központ – Növekvő sokszínűség – 10 tény a magyar médiáról

Az elemzésből azt is megtudhatjuk, hogy a hazai médiapiac tökéletesen kiegyensúlyozottnak tekinthető, hiszen politikai hovatartozástól függetlenül bárki hozzáférhet a különböző médiumokhoz. Ráadásul a 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a „balliberális” médiumok száma, amelyek döntő többségükben nyereségesen működnek.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy mit takar pontosan az elemzésben előszeretettel hangoztatott „balliberális” kifejezés. Nem sokkal később erre is fény derült:

„Minthogy a jelenlegi kormánynak nincs jobboldali (nemzeti/konzervatív/kereszténydemokrata – ezen fogalmak szinonimaként itt felcserélhetőek) ellenzéke, így bármely sajtótermék, amely »ellenzékiként«, »kormányellenesként« lenne beazonosítható, egyértelműen besorolható a balliberális kategóriába” – mondta Boros Bánk Levente, a Központ Igazgatója az Azonnalinak.

Az elemzés azóta több kormányközeli orgánumban feltűnt, így a 888.hu és a Magyar Nemzet is közölte. A 10 pont talán legnagyobb érdekessége az utolsó megállapítás, amely szerint a közszolgálati médiumok kormány iránti politikai elfogultsága más országokban sem ismeretlen, így természetesnek mondható. Ezt követően nem meglepő, hogy szó esik az önkormányzatok sajtótermékeiről is, amelyek a Médianéző Központ szerint a 2019-es önkormányzati választások után sok városban a balliberális, ellenzéki üzeneteket közvetítenek.

Az elmúlt tíz év médiapiaci körképével adatvizualizációs csapatunk, az Átló is nemrég foglalkozott:

A magyar média elmúlt tíz éve / The past ten years of the Hungarian media

A MAGYAR HÍRMÉDIA ELMÚLT TÍZ ÉVE THE PAST TEN YEARS OF THE HUNGARIAN MEDIA Az Index tragikus ügye újra ráirányította a nemzetközi sajtó figyelmét is a hazai média helyzetére, noha a több mint nyolcvan újságíró kormányzati befolyás miatti felmondása csupán egy tíz éve ta

Nemzetközi kitekintés

A múlt héten az egyik legbizarrabb álhír az iravunk.com oldalon jelent meg, ahol arról számoltak be, hogy a 2018-as örmény „bársonyos forradalom” célja nem más volt, mint az LMBTQ hatalomátvétel. A híroldal szerint az ország szuverenitását veszélyeztető örményellenes puccsot Soros György is támogatta. A külső, fenyegető erőkről szóló narratíva nem ismeretlen az orosz dezinformációs mesék körében. A jelentés szerint elsősorban a volt szovjet köztársaság országaiban figyelhető meg hasonló narratíva, amely a Nyugat által finanszírozott puccsokról számol be.

Örményoszágról az örmény-azeri konfliktus tükrében is előkerült egy álhír. A Hegyi-Karabahban kitört háború ugyanis ebben az értelmezésben egyenesen Oroszország ellen irányul. Az agresszív Nyugat nyomása az orosz népre szintén gyakori témája az orosz dezinformációs narratíváknak. További érdekesség, hogy a magyar kormány Azerbajdzsán oldalára állt, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index megkeresésére elmondta, hogy „kiáll Azerbajdzsán területi integritása mellett” annak ellenére, hogy a vitatott területet többségében keresztény vallású örmények lakják.

Az EUvsDisinfo hétről hétre megjelenő hírlevelének célja, hogy az orosz dezinformációs narratívákról hírt adjon. A dezinformáció veszélye elsősorban abban rejlik, hogy a szándékoltan félrevezető információt egyre nehezebb kiszűrni, mivel ma már rendkívül kifinomult módszerekkel terjed – foglalja össze a site.

Szopkó Zita