A főemlősök kihalásának súlyos kockázatáról évek óta érkeznek a hírek, most azonban egy metaanalízis az eddigieknél is riasztóbb helyzetelemzést nyújt: forradalmi változások hiányában 50 éven belül tömegesen tűnhetnek el bolygónkról legközelebbi rokonaink.
Hirdetés
Múlt szerdán jelent meg a 31 nemzetközi főemlős szakértő részvételével készült tanulmány aScience Advances magazinban, amely a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája, az ENSZ adatbázisai és vonatkozó kutatások alapján mintegy 500 faj státuszát, az őket fenyegető veszélyeket és a megőrzésükre tett erőfeszítések eredményeit fésülte össze.
A témában eleddig legátfogóbb elemzésről több lap, így a francia Le Monde és a brit The Guardian is beszámolt, e cikkek alapján foglaljuk össze a következtetéseket. A tudósok szerint az emberi tevékenység miatt a majomfajok 60%-át kihalás fenyegeti, és a populációk 75% már csökkenőben van. A 6 nagy főemlős közül 4 egy lépésre áll a kipusztulástól – ahogy arról már tavaly ősszel tájékoztatott az IUCN. Két-két gorillafaj – az egyaránt Közép-Afrikában élő keleti és nyugati – illetve orangután-faj (a borneói és a szumátrai) vannak a legrosszabb helyzetben, a csimpánzok és a bonobók „csupán” veszélyeztetettek.
A növény- és állatfajok majd harmadának egyedszáma rohamosan csökken
Az IUCN mintegy 10 000 kutató közreműködésével állítja össze hírhedt vörös listáját – a szervezetnek több ország és civil szervezet is tagja. Az állatok esetében 3 generáció, vagy a gyorsabban szaporodóknál minimum egy évtized változásai alapján kategorizálják a fajokat. Ha a populációk csökkenése eléri a 30%-ot, akkor „sérülékenynek” minősülnek, ennél súlyosabb kockázatra utal a „veszélyeztetett” és „súlyosan veszélyeztetett” címke.
A Le Monde infografikája az IUCN adatai alapján: a veszélyeztetett fajok számának növekedése.
A tavaly ősszel közreadott eredmények összesen 82 954 növény- és állatfajra vonatkoztak, ezek 29%-át, 23 928 fajt találtak fenyegetettnek – ebből 5107 súlyosan veszélyeztetett minősítést kapott. A lista legutóbbi, 2009-es közzététele óta eddig „sosem látott ütemben” zsugorodnak a populációk. Ahogy a fenti ábrán is látható, amely az 1996 és 2016 közötti változást mutatja az élőlények egyes csoportjai esetében, az utóbbi 20 évben a legdrámaibban a kétéltűek helyzete romlott.
Visszatérve a főemlősökhöz, fajaik kilencven országban élnek vadon: Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Többségük trópusi erdőkben érzi jól magát, de előfordulnak a szavannán, mérsékelt égövi erdőkben, prériken és a sivatagban is. Két-harmaduk mindössze 4 országban található: Brazíliában, Madagaszkáron, Indonéziában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahogy az alábbi térkép is mutatja, gyakorlatilag mindenütt veszélyeztetettek: Madagaszkár szigetén a fajok 87%-a, Ázsiában 73%-uk, Közép-Afrikában és Latin-Amerikában 36-37%-uk.
A veszélyeztetett fajok aránya országonként; piros szín: több mint 90%; kék: kevesebb mint 10%; a rombusszal jelölt országokban több mint 40 majomfaj él; forrás: Le Monde
Ezeknek az állatoknak nem csupán jelképes vagy érzelmi jelentőségük nagy: központi szerepet játszanak élőhelyük kultúráján és hagyományain túl a gazdaságban és az ökoszisztémában is. Például hozzájárulnak az erdők megújulásához és karbantartásához, többek között a magok terjesztésével.
Az emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti a majmok egészségét
Kihalásuk okai közt a legáltalánosabbnak a mezőgazdasági területek terjeszkedése tűnik (ez a fajok 76%-át érinti), mögötte a fakitermelés (60%), az állattenyésztés (31%), a közút- és vasútvonalak építése, olaj- és gázkitermelés, bányászat szintén hozzájárul (2-13%) ahhoz, hogy a majmok élettere csökken.
1990 és 2010 között a mezőgazdasági területek 1,5 millió négyzetkilométerrel nőttek a majmok élőhelyein – azaz 16 magyarországnyi területtel. Az olyan termékek, mint a szója, pálmaolaj, nádcukor, rizs, illetve a hús iránti kereslet óriási növekedése meggyorsította az erdőirtás ütemét: összesen 2 millió négyzetkilométerrel az érintett országokban. Az állatok birodalma nemcsak zsugorodik, hanem szigetesedik is.
Az amúgy is számos káros hatással rendelkező pálmaolaj termelése veszélybe sodorta Borneó és Szumátra orangután populációját: 1985 és 2007 között 60%-kal csökkent a terület, ahol élnek. Dél-Kína kaucsuk termelése a kihalás szélére juttatta a fehérarcú bóbitás gibbont, és bájos rézvörös bundájú rokonát, a hainani gibbont.
A szakértők előrejelzései szerint, ha az eddigi trendek érvényesülnek, a nagyipari mezőgazdaság, a fakitermelés és a bányászati tevékenységek miatt 2050-ig 25 millió kilométerrel nőhet a közlekedési úthálózat a trópusi erdőkben. Csupán Malajzia egyetlen államában, Sirawakban, 12 gigantikus vízierőmű építése 2430 km2 -rel csökkentené a helyi erdőket, ezzel a szintén a kihalás szélén álló, komor-elegáns Müller-gibonokat veszélyeztetve.
Veszélyeztetett fajok a nagy majmok-lakta régiókból; A: arany piszeorrú majom, Kína; B: gyűrűsfarkú maki, Madagaszkár; C: Uzungwa vöröskolobusz, Tanzánia; D: jávai lajhármaki; E: szumátrai orangután; F: Azara éjimajom, Dél-Amerika; fotók forrása.
Ha az erdők kisajátítása és kiirtása nem lenne elég, a majmokat még vadásszák is, és kereskednek is velük: 2005 és 2014 között 450 000 élő egyedet értekesítettek a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmi egyezményének adatai szerint, további 11 000 egyedet darabokban (test, szőr, koponya). Húsukat fogyasztják és egyes testrészeiket a hagyományos gyógyításban is használják, talizmán vagy trófea lesz belőlük. Csak Borneó szigetén évente 2-3000 orangutánt ölnek meg húsáért. Ezen felül még orvosi kutatásokban, állatkertekben és „házi kedvencként” is hasznot húzunk belőlük.
Russell A. Mittermeier, az IUCN főemlősöket vizsgáló csoportjának elnöke és a kutatás egyik résztvevője szerint
„már évek óta figyelmeztetünk a majmok helyzetére, de ez a valóságban sokkal súlyosabb, mint gondoltuk. Bár hosszú idő óta léteznek erőfeszítések a fajok megőrzésére, és ezeknek hála nem halt ki egyetlen főemlős faj sem a XX. században, de mindez ma már nem elegendő.”
„A populációk jelenlegi csökkenése és az emberi tevékenységek jelentette nyomás várható mértéke alapján kijelenthetjük, hogy jelképes státuszuk sem védi meg a majmokat a kihalástól” – fogalmaz a projekt egyik irányítója, Paul Garber, az Illinois egyetem antropológusa. „Azonnali, nagyívű, forradalmi intézkedésekre van szükség a megvédésükhöz, miközben a kilátásokat politikai, társadalmi-gazdasági bizonytalanság, szervezett bűnözés és korrupció, illetve a rövid távú döntések határozzák meg.”
A tanulmány javaslatokat is tartalmaz, lokális, regionális és nemzeti szinten az állatok védelmére. Mittermeier szerint természetesen a vadászat, vagy a mezőgazdasági, bányászati tevékenység visszaszorításán is kell dolgozni, de ami szinte azonnali prioritás, az a védett területek létrehozása.
A majmok helyzetének javításához az emberek helyzetének javításán keresztül vezet az út
A drámai helyzetkép ellenére a tudósok hisznek benne, hogy ha komolyan vesszük a problémát, megmenthetők az emberszabású majmok. Perdöntő, hogy a helyi lakosság, amely számára alapvető megélhetési forrás az erdő, bevonódjék annak kezelésébe, akárcsak a szegénység elleni küzdelem.
A majmok helyzetének javításához az emberek helyzetének javításán keresztül vezet az út: minden olyan, humán tőkébe történő befektetés, amely csökkenti a szegénységet, az egyenlőtlenségeket, javítja a lakosság egészségügyi helyzetét, növeli a nők esélyegyenlőségét – hozzájárul a főemlősök megőrzéséhez is. Természetesen szükség van a helyiek képzésére, főleg a döntéshozók és a fiatalok esetében, és segíteni kell abban, hogy a fák, erdők megőrzése a lokális gazdaságok alapkövévé váljon.
Reményre adhat okot például, hogy az afrikai Nagy-tavak környékén élő keleti gorilla, a helyi erőfeszítések nyomán az egyetlen olyan faj, amelynek egyedszáma növekszik. Továbbra is súlyosan veszélyeztetett, mindössze 890 állatról tudunk, de a hatóságok, a helyi lakosság és a tudósok együttműködése révén sikerült, legalábbis egyelőre feltartóztatni a csökkenő tendenciát. A gorillákra ma különösen értékes állatokként tekintenek a helyiek, és megőrzésükből mindazok a fajok profitálnak, amelyeknek az erdő védelmet nyújt: maga az ember is.
Dobsi Viktória
A címlapképen egy szumátrai nőstény orangután kicsinyével, fotó forrása.
Ha érdekesnek találtad a cikket, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!
Januári előfizetési akció!
Januárban minden huszadik régi és új előfizetőnket megajándékozzuk egy Átlátszós pólóval. Részletek itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
