Így kezeli Törökország a Twittert és a YouTube-ot

Április 6-án ismét blokkolták a Twittert és a YouTube videómegosztót, mivel a korábbi túszdráma képei, melyben egy államügyész is életét vesztette, tömegesen kezdtek keringeni a világhálón. A Hurriyet Daily News értesülései szerint a hatóságok további 166 oldal elérését akadályozzák a képek miatt.

Kezdetben a Facebookot is blokkolták, de végül feloldották a tiltást, mert a közösségi oldal megállapodott a török hatóságokkal és levette a sértő képeket.

A közel országos kiterjedésű áramszünetet követő reggelen, 2015. március 31-én, képek kezdtek keringeni a Twitteren Mehmet Selim Kiraz államügyészről, amint valaki fegyvert tart a fejéhez: baloldali milicisták ejtették túszul az isztambuli törvényszék épületében. A több órás túszdrámának este vetettek véget a török speciális erők, de az akció közben két fogvatartó mellett maga Kiraz is életét vesztette.

Kiraz akkor vált a nyilvánosság számára is érdekes figurává, amikor hozzá került Berkin Elvan ügye. A tinédzser fiút a 2013-as Gezi parki tüntetések egyikén találta fejbe egy rendőrségi könnygázgránát, amibe a fiú később bele is halt. Az akkori miniszterelnök, mára már elnök Erdogan semmilyen bűntudatot nem mutatott, ráadásul odáig ment, hogy felvetette, a fiatal fiú terrorista szervezetekkel dolgozott együtt. Berkin Elvan egyébként a tüntetésekben sem vett részt.

Kiraz volt a negyedik államügyész, akit az ügyhöz rendeltek, de néhányak szerint az első, aki tett is lépéseket annak érdekében, hogy megtalálják a felelőst. Az államügyész halála ellenére is, minden kormányképviselő, beleértve Erdogan elnököt, elégedett volt a rendőrök munkájával és sikeresnek nevezte a műveletet.

Alig pár órával Kiraz elrablása után, képek kezdtek keringeni a Twitteren, ahogyan valaki fegyvert tart a fejéhez. Állítólag a fogvatartóitól származik a fotó, de a képeket egy olyan felhasználói fiókon tették közzé, amelyet nem sokkal a megosztás után felfüggesztettek. Másnap 13 médiaügynökséget tiltottak ki az államügyész temetéséről, értesülések szerint azért, mert azok közzétették a képeket. Az incidens napján, a hatóságok nyomására a televíziós hírcsatornák nem közvetíthettek a törvényszék épülete elől.

A török internetezőket nem lepte meg az újabb cenzúra, végül is láttak már ilyet. A 2014 márciusi választások kezdetekor a hatóságok blokkolták a főbb közösségi média oldalakat, miután egy hangfelvétel kezdett keringeni az interneten, melyen feltehetően az akkori miniszterelnök és fia, Bilal ötletelnek arról, hogyan rejtsenek el több millió dollárnyi készpénzt. Ez a hozzá közeli köröket is érintette, mivel a kiszivárgott felvételek rámutatnak a széleskörű korrupcióra, melyben az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tagjai, barátok és ügyvezetők is érintettek. Hogy leállítsák a zavargásokat és csillapítsák a kritikus hangokat, a hatóságok úgy döntöttek, hogy zárolják a YouTube-ot és a Twittert a török közönség elől.

Április 2-án eljárás indult hét török újság ellen, melyek publikálták az ellentmondásos a képeket. Április 6-ától pedig a hatóságok ismért akadályozzák a török internethasználókat abban, hogy elérjék a hírek és az információk megosztásában kulcsszerepet betöltő honlapokat.

---

 

Megjegyzés: az eredeti angol nyelvű bejegyzés április 6-án jelent meg, törökországi internethasználók beszámolói alapján a közösségi oldalak tiltása csak pár napig tartott. Az eset óta az országban ismét szabadon elérhető a YouTube, a Twitter és a Facebook. Szerző: Arzu Geybullayeva. Fordító: Katona Fruzsina.