Hátsó kapukon keresztül az orosz hadsereghez is eljuthattak olyan felvételek, amelyeket kínai gyártmányú térfigyelő-rendszerek készítettek Ukrajnában – a digitális kémkedést többek között Kijev bombázásához is felhasználták. A kémkedés gyanújába keveredett kínai távközlési cégek több országban feketelistára kerültek, Magyarországon viszont több közbeszerzésben is felbukkantak, például a rendőrségnek és a Katasztrófavédelemnek is vettek tőlük eszközöket. Sőt, idén a Honvédség cége egy hadiipari üzembe is kínai térfigyelő kamerákat szerelt volna fel.
2023. május 16. éjszakáján az orosz légierő számos rakétát lőtt ki Kijevre. A bombázások során az ukrán fővárosban megsérült a Patriot légvédelmi rakétarendszer egyik eleme. Orosz propagandacsatornák már egy-két órával a történtek után videókat tettek közzé a becsapódásról, amelyeken látszik, ahogy működésbe lép, majd találatot kap az ukrán légvédelem – a felvételeket nem a levegőből, hanem láthatóan a városon belülről készítették.
Az eset kapcsán több ukrán szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy kockázatot jelenthetnek az internet-kapcsolattal rendelkező térfigyelő kamerák. „Kijevben több videót is közzétettek a légvédelmi rendszerünkről az éjszaka folyamán, amelyek fontos információkkal szolgálnak a légvédelmi műveletek jellegéről. A videókból világossá válik a bevetés sorrendje, az érintett légvédelmi rendszerek száma és típusa, valamint az indítási területek hozzávetőleges nagyságrendje. Például az egy pontról indított rakétakilövések számának rögzítése sokat elárul a légvédelmi rakétarendszerek jellemzőiről.
Az orosz műholdak nem képesek folyamatosan pásztázni a becsapódási területeket, ezért a videokamerák gyors adatkiadása a legjobb módja a hírszerzésnek (…)
Ha valaki kamerát telepít az udvarába vagy az otthona közelében, hogy megfigyelje a lakását vagy a birtokát, az normális. (…) De ha egy kamera egy várost pásztáz, azt ellenőrizni kell, mivel már mások biztonságát érinti.” – írta Jurij Butuszov, a Censor.net főszerkesztője.
Az UnLawyers nevű oknyomozó csoport májusban a kínai gyártmányú térfigyelő kamerák jelentette kockázatokra hívta fel a figyelmet. Ukrajnában két kínai tech-vállalat, a Hikvision és a Dahua nevű cég csaknem monopolhelyzetben van a biztonságtechnika területén. A háború előtt az ukrán állam „Biztonságos Városok” projektje során e két cégtől rendelt térfigyelő kamerákat szerelt fel országszerte. Az ukrán rendőrségnél szintén elterjedtek a két vállalat telekommunikációs eszközei.
A két vállalat nemcsak Ukrajnában piacvezető: a Hikvision és Dahua, vitatott megítélése ellenére, a világ két legnagyobb biztonságtechnikai vállalatának számít, 2022-ben a két cég összesen 15 milliárd dollár bevételt könyvelt el.
A UnLawyers szerint feltételezhető, hogy az orosz hírszerzés ismeri a kínai eszközök sebezhetőségeit, hiszen a cégek többek között az orosz fegyveres erőknek is beszállítanak. Ukrajna hivatalosan is „a háború nemzetközi szponzorainak” nyilvánította a Hikvisiont és a Dahuát, mivel állításuk szerint olyan eszközöket szállítottak Oroszországnak, amelyeket katonai célokra (például felderítő drónok gyártására) használtak.
Az ukrán állami szankciós adatbázis szerint a Hikvision oroszországi leányvállalatának bevétele 42 százalékkal nőtt a 2022-es teljes körű háború kitörése óta, nettó nyeresége pedig 1526 százalékkal,
ennek köszönhetően megduplázták dolgozóik létszámát is. A Dahua nem volt ilyen sikeres: a Tadviser orosz üzleti portál cégprofilja szerint a Dahua helyi vállalatának bevétele 59 százalékot zuhant 2021-ről 2022-re.
A háború alatt a két cég orosz leányvállalatai nyilvánosan árultak drónokra szerelhető hőkamerákat (ezek például a fedezékbe bújt katonák kiszúrására használhatók) és olyan ipari drónokat, amelyek kis átalakítással katonai célokra is használhatóvá válnak. A Hikvision Oroszország webshopjában korábban rádióhullámú drónelhárító puskát is lehetett venni, de júniusban ezeket (legalábbis nyilvánosan) már nem forgalmazták.
A másik kockázatot az jelenti, hogy a biztonságtechnikai eszközök adataihoz potenciálisan kínai hírszerzők is hozzáférhetnek. Kína ugyan semleges a háborúban, azonban a geopolitikában Oroszország partnerének számít, így az ukránok és szövetségeseik szerint valós a kockázata, hogy hírszerzési információkkal segítik Moszkvát, akár a biztonsági cégek által gyűjtött adatokat felhasználva.
Peking ugyanakkor láthatóan ügyel arra, hogy amennyire lehet, ne tűnjön az orosz háborús agresszió pártolójának. Ezt a politikát jól illusztrálja Kína részvétele az augusztus 6-7-i dzsiddai békekonferencián. Kevesebb figyelmet kapott, de legalább ennyire jelentős az is, hogy miután fény derült rá, hogy az orosz erők Ukrajnában kínai gyártmányú, átalakított civil drónokat vetettek be, a kínai kormány exportkorlátozásokat vezetett be több drónra és hozzájuk kapcsolódó egyéb műszerekre.
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2023/08/07/magyarorszag-nelkul-gyult-ossze-a-beketabor-fokozodik-a-tengeri-haboru-heti-osszefoglalonk/
A Hikvision neve korábban a kiszivárgott Pentagon-iratokban is előkerült. Egy amerikai kormányzati dokumentumban, amit a BBC idézett, a Hikvisiont a „kínai hírszerző szervezetek partnereként” jellemezték, amely kifejezetten arra törekedett, hogy „hátsó kapukkal” ellátott eszközöket adjanak el amerikai kormányzati szerveknek, közük a Védelmi Minisztériumnak is.
Az Egyesült Államok már korábban is kitiltotta a Hikvision-termékeket a kormányzati ellátási láncokból, tavaly novemberben pedig a szabályozó hatóságok tovább léptek, és a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva országos tilalmat vezettek be rájuk.
A kijevi bombázás után az ukrán hatóságok az amerikaiaktól kértek segítséget a kínai gyártmányú biztonsági rendszerek lecseréléséhez. Idén júniusban az Egyesült Királyságban is feketelistára kerültek a kínai biztonságtechnikai eszközök: az állami szervezetek többet nem vásárolhatnak a kínai vállalatoktól, és fél évet kaptak a meglévő eszközeik lecseréléséhez.
A Kyivpost májusban hosszú cikkben sorolta, milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejthetnek a kínai biztonságtechnikai eszközök. 2017-ben a Dahua kamerák és videorögzítők számos modelljében fedeztek fel egy hátsó ajtót, ami hozzáférést tett lehetővé harmadik félnek.
2022-ben biztonsági kutatók több mint 80 000 Hikvision térfigyelő kameránál fedeztek fel olyan sebezhetőséget, amelyen keresztül illetéktelenek átvehették felettük az irányítást.
Tavaly, már a háború idején hackerek több tízezer felhasználó adatait kínálták eladásra orosz fórumokon, az adatokkal a vásárlók szintén Hikvision-kamerákhoz férhettek hozzá.
A kínai termékek sebezhetőségei nem feltétlenül tervezési hibáknak tudhatók be: Kína 2017-es nemzetbiztonsági törvénye ugyanis előírja, hogy a kínai magáncégek kérésre együttműködnek a hírszerző ügynökségekkel. Nem meglepő módon a tech-cégek a Kínán belül zajló megfigyelésekben is szerepet játszanak, például az ujgurok elnyomása kapcsán. Amerikai és EU-s szervek szerint a Hikvision az ujgurokat fogva tartó internáló táborokba is szállított felszerelést.
A kínai állam emellett jellemzően tulajdonos is a nagyvállalatokban. A Hikvisionben is az állam a legnagyobb részvényes: a cég részvényeinek 38,88 százalékát egy állami holding birtokolja.
A biztonsági aggályok ellenére a magyar állam több alkalommal rendelt biztonságtechnikai rendszereket problémás kínai vállalatoktól. A kínai cégek rendszerei állami intézményekben, hatóságoknál és stratégiai fontosságú ipari létesítményekben is feltűnnek Magyarországon.
2021-ben országos nyilvánosságot kapott, amikor a siófoki önkormányzat bejelentette, hogy 39 mesterséges intelligenciával működő, arcfelismerésre is képes kamerát szerelnek fel a városban. A kamerákat a már említett Dahua cég gyártja.
Akkor a döntéshozók azzal hárították az adatvédelmi aggodalmakat, hogy a kamerák képe nem kapcsolódik össze a rendőrségi nyilvántartással, vagyis a kamerák csak a többi kamera által detektált arcokat képesek felismerni. Ugyanakkor a magyar rendőrség korábban leszerződött a Dahua vállalattal.
Az Országos Rendőr-főkapitányság 2017-es szerződéslistáján szerepel két szerződés a Dahua magyar leányvállalatával:
az egyik tárgya szervermigráció a határőri feladatokkal kapcsolatban, a másik a Robotzsaruhoz, a rendőrség saját ügyintéző rendszeréhez kapcsolódik.
2021-ben újabb magyar biztonsági szerveknek vettek eszközöket egy problémás kínai vállalattól. A Közbeszerzési Értesítő adatai szerint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. leányvállalata, a Pro-M Zrt. 9 milliárd forintért rendelt Hyteara márkájú rádióterminálokat és kiegészítőket egy magáncégtől. Az eszközöket a hirdetmény szerint az országos készenléti, katasztrófavédelmi, katasztrófaelhárítási célú hálózatban használják.
2022-ben a Hytera termékeit is betiltották az Egyesült Államokban, adat- és nemzetbiztonsági kockázatok miatt.
A Hikvision termékeit szintén széles körben használják magyar közintézmények. Az Elektromos Közbeszerzési Rendszerben található adatok alapján több hazai egyetem és a Tudományos Akadémia is vett Hikvision-termékeket, és több önkormányzat is használja a kínai cég biztonsági rendszereit, főleg térfigyelő kamerákat. 2021-ben a cég neve megjelent a Készenléti Rendőrség két közbeszerzésében is: a rendőrség Hikvision dóm- és csőkamerákat rendelt.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján a zalaegerszegi ZalaZONE Ipari Park Rheinmetall gyárépületében 2022. március 26-án. (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Júliusban a HVG írt arról, hogy a magyar hadiipar új zászlóshajójába, a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi hadiipari komplexumba majdnem kínai cégektől rendeltek tesztkamrákat, a lőcsatornát figyelő kamerarendszert, sőt, teljes beléptetőrendszert is.
A lap értesülése szerint a magyar fél a kínai YLi nevű vállalattól vett volna biztonsági eszközöket, a beszerzést azonban a német partner, a Lynxt fejlesztő Rheinmetall biztonsági kockázatokra hivatkozva megvétózta. Magyar részről az üzem a ZalaZone Ipari Park Zrt.-n keresztül az N7 Holding érdekeltsége. A holding a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában áll, igazgatója pedig Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter.
Zubor Zalán
Címlapkép: Biztonsági kamerák Pekingban, a Tienanmen téren (forrás: Wikimedia Commons)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A néhány éve botrányos körülmények között megszűnt Drégelyvár Oktatási Központ nemcsak szakképzőket működtetett, de volt titkosszolgákkal is együttműködött, akikkel együtt egy magánhírszerzői akadémiát próbáltak létrehozni.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!