A NATO-tagországok lakosságának átlagosan fele vonakodna a szövetséges védelmére sietni egy esetleges orosz támadás esetén

A háború kitörése előtt két évvel, 2020-ban készült felmérésből kiderül: annak ellenére, hogy szinte az összes európai NATO-tagország számára fontos az USA-val fenntartott jó viszony, sok országban elterjedt volt eddig az a nézet, hogy Egyesült Államok mellett Oroszországgal is szoros kapcsolatot  kell tartani. 

A Pew Research Center washingtoni agytröszt 2020-ban széleskörű kutatást készített a NATO-val kapcsolatban. A 16 NATO-tagállamban végzett felmérés alapján a tagországoknak átlagosan minden második lakosa ellenzi az ötös cikkely betartását egy esetleges orosz támadás esetén. Vagyis gondolja úgy, hogy egy szövetséges tagállam ellen irányuló orosz támadás esetén a hazájának nem kéne a szövetséges védelmére sietnie. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A közvélemény ennél egy fokkal magabiztosabb abban, hogy az USA megvédené a NATO-szövetséges országokat, ha Oroszország támadna: a felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka vélte úgy, hogy egy hasonló esetben számítani lehet az Egyesült Államok katonai fellépésére. 

A Transzatlanti Szerződés európai országai számára általánosságban fontos az USA-val való szoros kapcsolat fenntartása. 

Szinte az összes európai tagország inkább az Egyesült Államokkal tartana fent szoros kapcsolatot, mint Oroszországgal.

Ez alól csupán Bulgária és Szlovákia kivétel, de még ezekben az országokban sem elsöprő az orosz kapcsolatok támogatottsága: Bulgáriában, ahol a legtöbben tartják fontosabbnak az orosz kapcsolatokat az amerikainál, csak a társadalom egyharmada vélekedik így. 

A kutatás szerint Nyugat-Európában részesítik előnyben a legtöbben az amerikai kapcsolatokat. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában például tízből nyolcan fontosabbnak tartják az USA-val, mintsem Oroszországgal való szoros kapcsolatot. 

Aszimmetrikus viszonyok

Sok országban azonban azt tartják fontosnak, hogy hazájuk egyszerre tartson fent szoros kapcsolatot a keleti és a nyugati nagyhatalmakkal. Ez leginkább a kelet- és közép-európai országokra jellemző. 

Magyarország, Lengyelország és Bulgária lakosságának több mint fele egyformán fontosnak tartja, hogy hazája szoros kapcsolatokat ápoljon Oroszországgal és Amerikával is.

Olaszország, Görögország Csehország és Litvánia esetében pedig 10-ből 4-en vélekednek úgy, hogy hazájuknak mindkét nagyhatalommal szoros kapcsolatot kell fenntartania. 

A politikai nézetek a legtöbb országban jelentősen meghatározzák azt, hogy melyik nagyhatalommal való kapcsolatot tartják fontosnak az emberek. A legtöbb országban a baloldaliak hajlamosabbak az orosz kapcsolatokat támogatni, a jobboldaliak ezzel szemben inkább az Egyesült Államokkal fenntartott szoros kapcsolatot részesítik előnyben. A Pew Research Center kutatása rámutat, hogy ez alól csupán Magyarország kivétel, ahol egy baloldali 40%-kal nagyobb eséllyel támogatja inkább az Amerikával fenntartott szoros kapcsolatot, mint egy jobboldali, aki csak 21% valószínűséggel részesíti előnyben az USA-val való jó kapcsolatot. 

Szémann Tamás—Rédl Boglárka 

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.</