A járvány kezdete óta visszatérő probléma, hogy a hivatalos szervek, mint a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) féltve őrzik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos részletes és naprakész információkat. A Fővárosi Törvényszék múlt heti döntése érdekében azonban kénytelenek lesznek kiadni az eddig visszatartott alapvető fontosságú adatokat – amelyek egyébként minden valószínűség szerint eddig is könnyen rendelkezésükre álltak, ugyanis az egészségügyi intézményeknek napi szinten több tucat adatfajtára vonatkozó jelentési kötelezettségük van.
Múlt hét pénteken fontos mérföldkőről számolt be a 444. hu a járvánnyal kapcsolatos hivatalos adatszolgáltatást illetően: a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Az elsőfokú ítélet szerint a hivatalnak napokra és kórházakra lebontva kell kiadni, hogy hány koronavírusos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon tavaly szeptembertől idén márciusig. A lap arról is beszámol, hogy egy másik eljárásban hasonló döntést hozott a bíróság a március-áprilisi időszakkal kapcsolatban is.
A 444 cikkéből az is kiderül, hogy a hivatal főigazgató helyettese, Takács Péter elmondta, hogy a lap által kért adatok e-mailben érkeznek be a kórházaktól, „voltak ilyen adataink, az más kérdés, hogy tároltuk-e azokat”. Hozzátette azt is, hogy az üzenetek archiválásának rendjéről a titkárnőjét kellene megkérdezni, de szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket. Ezt követően, a meghallgatás végén a bíró tételesen végigkérdezte az összes kért adatot, az OKFŐ főigazgató-helyettese pedig szinte mindegyikről azt mondta, hogy nem áll rendelkezésre.
Nemrég egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is közleményt adott ki, amelyben kifejtik, hogy a polgármestereket tájékoztatni kell a települési fertőzöttségi adatokról. „A Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni” – írják.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő már tavaly ősszel megpróbált intézményi bontásban tájékoztatást kérni a kórházakban kezelt koronavírus-fertőzöttek számáról, Müller Cecília azonban azzal az indokkal utasította el adatigénylését, hogy
vagyis nincs arra vonatkozó adatuk, hogy egy-egy egészségügyi intézményben hány koronavírusos beteget kezelnek vagy kezeltek.
Az OKFŐ (és az NNK) érvelése – általánosságban a járványadatokkal összefüggő titkolózás –, valamint a nyilvántartás hiányára való gyakori hivatkozás azért különösen visszás, mert az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén (aminek fenntartója egyébként az OKFŐ) létezik egy olyan aloldal, ahová minden egészségügyi intézménynek naponta fel kell töltenie a koronavírus-járványhoz köthető, részletes adatokat.
COVID19 VIR Telephely adatszolgáltatás epidemiológiai adatgyűjtő űrlap (forrás: EESZT)
Az adatszolgáltatás az oldal tájékoztatása szerint 2020. október óta minden fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó működési engedéllyel rendelkező intézmény számára kötelező.
A napi jelentéseket intézményi telephelyenként szükséges közölni, az adott telephelyre vonatkozó összesített adatokkal. Az indoklás szerint „az új koronavírus megbetegedések miatt elrendelt veszélyhelyzetben az egészségügyi ellátórendszer működésének monitorozásához kapcsolódó fokozott adatigény kielégítésére egységes ágazati epidemiológiai adatgyűjtő űrlap alkalmazást hoztunk létre az EESZT rendszerében, melynek célja, hogy a COVID specifikus elemzési adatokról legyen azonnal elérhető információ a döntéshozók részére”.
Részlet a kitöltendő űrlap kórházi berendezésekre vonatkozó kérdéseiből (forrás: EESZT)
A kitöltési segédletből pedig arról is képet kaphatunk, hogy egészen pontosan milyen adatok állnak nap mint nap az OKFŐ rendelkezésére.
A tájékoztató alapján a kórházaknak 85-féle adatot kell elküldeni minden egyes nap, a személyzet létszámán át a rendelkezésre álló berendezéseken és védőeszközökön át egészen a pontos kórházi kapacitásokig.
Az adatokból kiderül például, hogy épp mennyi a felhasználható gumikesztyűk és gyorstesztek száma, vagy hogy a rendelkezésre álló betegágyakból mennyi áll használat alatt az adott napon. De ami még érdekesebb, hogy részletekbe menő adatokat kér a koronavírussal kapcsolatban is: a COVID-gyanús és pozitív, lélegeztetett és nem lélegeztetett felnőttek-gyerekek létszáma, a járó- és fekvőbetegellátásban lévő igazolt fertőzöttek, a súlyos állapotban lévő betegek, valamint a covidos egészségügyi dolgozók pontos száma is kiderül a jelentésekből.
Részlet a kitöltendő űrlap koronavírus statisztikára vonatkozó kérdéseiből (forrás: EESZT)
Nemrég írtunk arról az Átlátszón, hogy a koronavírus-járvány negyedik hullámában egyre aktuálisabb kérdés lesz, hogy mennyien fertőződnek meg, és egyáltalán: a kórházban, lélegeztetőgépen lévők között hányan vannak, akik akik megkapták már a vakcinát. Arról is beszámoltunk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki adatokhoz akar jutni:
Müller Cecília elárulta nekünk, hogy mekkora az oltottak száma az új regisztrált fertőzöttek között, de a lényeges adatokra még várunk | atlatszo.hu
Emelkednek az esetszámok a koronavírus járvány negyedik hullámában, így természetes, hogy egyre több embert érdekel, mennyire hatásos a védőoltás, mennyien kapják el a vírust oltás mellett, és egyáltalán, milyen arányban kerülnek kórházba, lélegeztetőgépre olyanok, akik megkapták már az egyik vagy akár mindkét dózist
November elején mi is megpróbáltunk adatot szerezni a kórházakban uralkodó állapotokról az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. Válasz nem érkezett, ezért egészségügyi dolgozóknál érdeklődtünk arról, mi a helyzet a járvány negyedik hullámában. Később pedig a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NKK) fordultunk közérdekű adatigényléssel. Még várjuk a választ, ugyanis a veszélyhelyzetre hivatkozva a 15 nap lejártakor közölték, hogy 45 napra hosszabbítják a válaszadási határidőt.
A határidő hosszabbítására a Magyar Közlönyben tavaly novemberben megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek. Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák. Áprilisban azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet általánosan a járványra hivatkozva hosszabbítani, magyarázatot kell adni arra, hogy a közérdekű adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terhet jelentene az aktuális szerv számára.
Hasonló a helyzet a kórházi állapotok mellett az oltottságra vonatkozó információkkal is. A Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) tavasz óta igyekszünk többet megtudni arról, mennyien döntöttek úgy, hogy beoltatják magukat az egyes településeken, de az NNK és az OKFŐ is elutasította adatigénylésünket azzal az indokkal, hogy a kért bontásban nem rendelkeznek adatokkal. Később az egészségügyi intézményekbe kiszállított oltóanyagok listáját kértük ki vakcinatípus szerinti bontásban, de a kapott táblázat adataival komoly gondok voltak: a hivatalos adatok szerint ugyanis jóval több adag vakcinát adtak be április végéig, mint amennyit kaptak az NNK tájékoztatása szerint az oltópontok.
Közel fél évig vártunk az oltási adatokra az NNK-tól, több kérdést vetett fel a kapott táblázat, mint amennyit megválaszolt | atlatszo.hu
Először öt hónapja, március végén fordultunk közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban. Több sikertelen adatkérést és egy 90 napos határidő hosszabbítást követően most végre sikerült adatokhoz jutnunk arról, hogy állt a vakcinák kiosztása.
Nemcsak a sajtó munkatársainak és az olvasóknak lenne fontos, ha nyilvánosságra kerülnének a járványadatok. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos az Átlátszón megjelenő cikksorozatában múlt héten szintén arról írt, hogy a naprakész adatok az egészségügyben dolgozók munkáját is segítenék, hiszen így könnyebb lenne az ellátást szervezni, a kapacitásokat felmérni, de a COVID19-betegek kórházak közötti szállítását is jelentősen megkönnyítené, most ugyanis értékes időt vesztenek el azzal az orvosok, hogy egymásnak telefonálgatnak emiatt. A járvány negyedik hullámában, az egyre növedvő esetszámok mellett pedig ismét egyre aktuálisabb lesz az elérhető információk kérdése:
Lovas András: a terhelés már most a határokat súrolja, a kórházak hamarosan elérik a maximális kapacitásokat | atlatszo.hu
A helyzet a negyedik hullám felszálló ágán ismét drámai – a kórházak hamarosan elérik a szakmailag elfogadható maximális kapacitásokat. A rendelet alapján minimum négy kritikus állapotú betegre ajánlott egy szakirányú szakorvosjelölt vagy szakorvos, egy húsz ágyas intenzív osztály esetében pedig harminc direkt ápolói létszámot határoznak meg.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Ferenci Tamás biostatisztikus is pár nappal ezelőtti véleménycikkében, amit a Telex szúrt ki. Ferenci hosszan érvel amellett, hogy a transzparencia és az adatok széles körű közzététele több okból is a sikeres járványkezelés alapja: segíthet az emberek bizalmának kiépítésében és fenntartásában, ami a járvány kezelésének egyik alappillére, ráadásul az adatok visszatartása a legjobb táptalaj a különböző összeesküvés-elméletek terjedéséhez. Fontos szempont a minőségbiztosítás is, hiszen az adatok egyúttal az egészségügyi ellátórendszer működéséről, a járványkezelés hatékonyságáról is tudósítanak.
„Az emberektől csak akkor várhatjuk el, hogy a helyzet súlyának megfelelően viselkedjenek, ha tisztában vannak a helyzet súlyával” – írja az Óbudai Egyetem docense, aki cikke végén egy listát is közölt arról, hogy pontosan milyen adatok közlését tartaná létfontosságúnak. Tavaly márciusi cikkünkben mi is foglalkoztunk azzal a témával, hogy miért lenne érdeke a kormánynak a teljeskörű tájékoztatás, és miért nem szerencsés, ha eltitkolnak bizonyos adatokat.
Szopkó Zita
Címlapkép: Ápolók Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán (forrás: Balázs Attila/MTI)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és...
A Kisvárdától nem messze lévő Rétközi-tó partján egy tábla hirdeti, hogy 1,7 milliárd forint EU-s forrást költöttek a Felső-Tisza-vidék vizes...
Nagyjából három évvel ezelőtt adta el a 100 főnél is kevesebb lakosú Kány önkormányzata azt az telket, amelyen korábban egy...
A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat –...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!