Megkaptuk a leiratát annak a levelezésnek, amiben nyakatekert érvekkel próbálta megmagyarázni a BVOP, hogy miért nem akarja kiadni nekünk a börtönőrök ellen indult fegyelmi eljárások számát.
Tavaly decemberben kikértük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP), hogy hány tiltott tárgyat találtak a fogvatartottaknál a kapcsolattartás szigorítása óta, és hány bv-dolgozóval szemben indult eljárás azzal a gyanúval, hogy közreműködtek tiltott tárgyak bejuttatásában.
A fegyelmi eljárások adatait nem küldte meg akkor a BVOP arra hivatkozva, hogy ezek döntéselőkészítő adatok, és a büntetőeljárásokat nem is ők, hanem a rendőrség indítja meg. Jogászaink álláspontja szerint az adatok kiadásának megtagadása jogellenes volt, ezért panaszt tettünk a BVOP ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Ez használt, március végén a NAIH felszólítására a BVOP kiadta a fegyelmi eljárások számát.
Május elején megkaptuk a NAIH levelét az ügyben lefolytatott vizsgálatról. A dokumentumból kiderül, hogy a BVOP egészen észveszejtő indokokkal érvelt az adatok eltitkolása mellett.
A BVOP többek között azzal magyarázta az igénylésünk megtagadását, hogy
A “tiltott tárgyak intézeti bontásban történő kiadása befolyásolhatja a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági rendszerével kapcsolatos stratégiai döntések, továbbá a személyi állomány eljárásrendjét és a kapcsolattartási normák módosítására, illetve a feladatok végrehajtása során követendő eljárásrendre, magatartásra vonatkozó döntések megalapozását” – ezért adatigénylésünk a BVOP feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátásának “veszélyeztetésére alkalmas”.
Az adatok megismerése alapján “egy civil személy, jelen esetben újságíró által tévesen levont következtetések nyilvánosságra hozatala alkalmas lehet a fogvatartás biztonságának veszélyeztetésére”.
A büntetőeljárásokat nem ők folytatják le, hanem a rendőrség, így azok adatait nem kezelik.
Az eljárás befolyásolásáról
A NAIH álláspontja szerint viszont az, hogy bizonyos eseményeket (jelen esetben a tiltott tárgyak bejutását) figyelemmel kísér a BVOP, és azokkal kapcsolatban döntéseket kell hoznia, még nem jelenti azt, hogy erre hivatkozva korlátozhatja a közérdekű adatok nyilvánosságát.
Egyrészt megjegyezte a NAIH, hogy amennyiben a 2017 decemberében beadott adatigénylésünk idején még nem hoztak döntést egy fél, illetve másfél évvel korábban elkövetett jogsértés miatt, akkor annak önmagában is súlyos következményének kellene lennie. De – és ezt mi tesszük hozzá – nyilván nem az, hogy erre hivatkozva statisztikai adatokat titkolhat a BVOP.
Másrészt ezzel kapcsolatban általánosságban is rögzítette a NAIH, hogy
“A folyamatos ellenőrzésre, az újabb döntéshozatali eljárásokra való hivatkozás ugyanis azt eredményezné, hogy az említett információk tekintetében a nyilvánosság teljesen ki lenne zárva. Ez pedig az információszabadság mint Alaptörvény által védett alapjog kiüresítéséhez, lényeges tartalmának alkotmányellenes korlátozásához vezetne.”
Közölte a NAIH azt is, hogy „Továbbá az információszabadság nem alkalmas a “fogvatartás biztonságának veszélyeztetésére”. A fogvatartás biztonságának fenntartása ugyanis olyan fizikai és egyéb intézkedések megtételét feltételezi, amelyekre semmilyen hatással nem lehet a bejelentő (az Átlátszó újságírója – a szerk.) által megismerni kívánt statisztikai adatok nyilvánossága.”
Nehéz is elképzelni, hogy mégis milyen biztonsági kockázatot jelent, ha tudjuk, hogy két évvel ezelőtt hány büntetés-végrehajtási alkalmazottal szemben indult fegyelmi eljárás, és mi lett azok eredménye.
A téves következtetésekről
Azt is megállapította a NAIH, hogy az adatokból esetlegesen tévesen levont következtetésekre is jogellenesen hivatkozott a BVOP az igénylésünk megtagadásakor.
“Egyrészt az információszabadság egyik legfontosabb alkotmányos funkciója a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadság előmozdítása. Ezek a demokratikus jogállam és társadalom szempontjából kiemelt alkotmányos jogok és értékek nem érvényesülhetnének akkor, ha a közfeladatot ellátó szervek az általuk kezelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerését ellehetetlenítenék.
Másrészt az olyan tényadatok, mint amilyenek az Ön (az Átlátszó újságírója – a szerk.) által megismerni kívánt statisztikák is, épphogy nem a téves következtetések levonását, hanem a BVOP egyes intézményeinek helyes működéséről kialakított helyes kép kialakítását segítik elő.
Harmadrészt a BVOP nem jogosult a közérdekű adatigénylő vagy az állampolgárok részéről azt feltételezni, hogy a közérdekű adatok megismerése révén téves következtéseket vonnának le a szervezet működésével összefüggésben. Ez ugyanis sértené az érintettek emberi méltóságát.”
Végezetül a Hatóság megjegyezte, hogy „a “téves következtetések levonása” olyan távoli, esetleges veszély, amely nem alapozhatja meg az információszabadság jogszerű korlátozását”.
A teljes NAIH-dokumentum itt olvasható:
És ami titokban maradt
A NAIH mindezek miatt felszólította a BVOP-t, hogy küldjék meg számunkra a kért közérdekű adatokat, és azokat március végén meg is kaptuk, egy kivétellel: nem tudtuk meg, hogy mennyi büntetőeljárás indult az érintett bv-s alkalmazottakkal szemben, mert a BVOP saját nyilatkozata szerint nem kezel ezzel kapcsolatos adatokat.
Ez felettébb furcsa. Ugyanis ha felmerült valakinek a büntetőjogi felelőssége az érintett ügyekben, akkor a bv-intézet parancsnokának hivatalból feljelentést kell tennie, amit ha elutasítanak, akkor tudja, mi lett a sorsa, ha pedig elrendelik a nyomozást, akkor a hivatásos bv-st az elöljárója útján kell idézni.
Sőt, a hivatásosok jogviszonyát szabályozó törvény szerint a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárójának köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bármilyen bűntett megalapozott gyanúját közölték. Így nehezen hihető az, hogy az állomány tagjaival szemben indult büntetőeljárásokról ne lenne tudomása a BVOP-nak. Az meg biztos, hogy a tájékoztatással szemben az ilyen eljárások lefolytatása nem a rendőrség, hanem az ügyészség hatáskörébe tartozik, ugyanis hivatásosok elleni nyomozásra a rendőrségnek nincs hatásköre.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A NAV-nak nincs adata arról, hogy mennyi 480-as üzemanyag fogyott az árstop idején, és a kutakat semmi sem kötelezte, hogy továbbítsák a beszkennelt forgalmik adatait.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!