A kormány 6 milliárd forintos uniós fegyvert vet be a családokért vívott háborúban

 

Az új Wunderwaffe kódja EFOP-1.2.6-VEKOP-17, a neve pedig „Családbarát ország” – nyilván komoly támogatást jelent majd a családokért a genderrel meg a többi természetellenes dologgal vívott harcban.  A kezelőszemélyzet is megbízható, a Családbarát Ország Nonprofit Kft., mögöttük pedig az uniós források felhasználásában komoly tapasztalattal bíró Új Nemzedék Központ Nkft. áll. A témában érintett civil szervezetek szerint valójában az Isztambuli Egyezmény végrehajtásának meghekkeléséről van szó.  

Balog miniszter minapi genderező megjegyzése fényében nehéz másképp értelmezni azt a 6,2 milliárdos uniós forrásallokációt, amelynek egyetlen lehetséges kedvezményezettje a Családbarát Ország Közhasznú Nonprofit Kft. A kiírás szerint a projekt stratégiai célja, hogy „a társadalomban is újra megerősödjön (…) a családbarát értékrend, ami egyúttal jelent család- és gyermekbarát szemléletet, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetését.”

Van egy kis kavarodás a kedvezményezett körül, merthogy a szervezetnek nincs múltja, de jogelődjei révén 20 éve mégis létezik, de a genezis nem olyan bonyolult: a Családbarát Ország Nkft. jogelődje  a „Zánka-Tours” Kft, majd ennek átalakulása nyomán, 2013-tól 2016-ig a Magyar Vitorlássport Nkft.

Ez utóbbi már többeknek ismerős lehet Gál András Levente ex-államtitkár sztorijából. Gál a Magyar Vitorlásszövetség elnöke volt 2013-ig, de akkor a tisztújításon váratlanul alulmaradt civil kihívójával szemben. Két héttel később a „Zánka –Tours” átalakulásával megjelent a színen a Magyar Vitorlássport Nkft, júliusban ennek felügyelőbizottsági tagja lett Gál András Levente.

Gál rögtön elkezdte kiépíteni a hídfőállásait: a Magyar Vitorlássport nem sokkal később már 20 millióért szervezhetett egynapos konferenciát, összejött egy stratégia megállapodás a fejlesztési minisztériummal, és megkapták egy füredi szálloda vagyonkezelői jogát is.

A következő három évben a társaság négy ügyvezetőt fogyasztott el – az első kettő Gál elnöksége idején a vitorlásszövetségben dolgozott – , az ötödiket, Lebovits Gábort tavaly májusban nevezte ki a tulajdonos, az Új Nemzedék Központ Nkft – fél évvel korábban Gál és a vele érkezettek kikerültek a Magyar Vitorlássport felügyelő bizottságából.

Időközben az év egyik csúcsbotrányába keveredett Új Nemzedéknél is garnitúraváltás történt: a társaságnál az ÁSZ feljelentése alapján tavaly az ügyészség nyomozást rendelt el – az eljárásról azóta nincs hír, de az Új Nemzedék újratöltése lendületesen halad.  A Magyar Vitorlássport pedig csendben átalakult Családbarát Országgá. Ez tehát az a szervezet, amelyik a 6,7 milliárdos családpolitikai projekt kedvezményezettje.

A névváltással együtt új vezetők is érkeztek a Családbarát  Ország Nkft-hez: az ügyvezető Lebovits Gábor új szereplő az állami nonprofit szférában, korábban a Postabank alapkezelőjénél, a MÁV-nál, az Erzsébet Utalványforgalmazónál és a BKK-nál töltött be vezető tisztségeket. Igaz, az ESZA Kht. korábbi ügyvezetőjeként komoly tapasztalatra tehetett szert az uniós források hasznosulásával kapcsolatban.

A Forster Központ beszerzési főosztályáról érkezett a Családbaráthoz Prieszol Eszter, Tóth László pedig tavaly októberben még a HM Zrinyi NKft-nél töltött be vezető tisztséget, Baranyai Noémi pedig a BKK-nál volt vezető. Az ügyvezetőt tavaly májusban nevezték ki, a többiek idén január végén érkeztek, a személyi döntések már a 6,2 milliárdos családbaráti pénzköltés előkészítése érdekében történhettek.

Feltűnő ugyanakkor, hogy – bár elsősorban nyilván menedzsment jellegű feladatai lesznek az új vezetésnek -, egyik új kinevezettnek sincs szakmai tapasztalata a területről.

De mire jó ez az egész, mi lesz ebből a 6 milliárdból? Először is a szokásos pénzpermetezés: a kiírás logikájából nagyjából látszik, melyek lesznek azok a szervezetek, amelyek eredményesen tudnak majd közreműködni a „Családbarát társadalom fejlesztése”-részcél megvalósításában: jöhetnek a nemzeti nőszervezetek, a CÖF meg az egyházak körüli civil szervezetek.

Fontos feladat jut majd a kormány legkedvesebb kommunikációs ügynökségeinek, hiszen a projekt része lesz a „család, mint pozitív érték folyamatos kommunikációja”, továbbá növelni kell a családok tájékozottságát „a családi értékekkel és a családtámogatási és gyermeknevelést támogató lehetőségekkel kapcsolatban.”

Bizonyos megfogalmazott részcélok persze érdemi eredményt is hozhatnak, bár az általunk megkérdezett szakértők szerint nem tudni, hogy például a kisgyerekes anyák munkaerőpiacra visszatérését miért pont kompetenciafejlesztéssel meg átképzésekkel kell támogatni.

A várható eredményekkel kapcsolatos kételyeket erősíti, hogy a projekt társadalmasítása, vagyis az érintett csoportokat képviselő civil szervezetekkel való szakmai egyeztetés elmaradt.

De ezek apróságok ahhoz képest, amit a kritikusai mondanak a Családbarát Országra szabott projektről. Az ugyanis szerepel a kormány által ratifikálásra az Országgyűlés elé terjesztett Isztambuli Egyezmény végrehajtását támogató eszközök között.

Az egyezmény a nők elleni erőszak visszaszorítását célozza, lassan három éve molyol vele a kabinet, érthetően: a dokumentum pont arról szól, amiről a kormány következetesen hallgat, az ún. családi értékeket állítva szembe a nők társadalmi szerepéből következő ezer problémával.

Az elemzésből kiderül, hogy a kormány saját forrásból mindössze 90 millió forintot szán a nők elleni erőszak visszaszorítására, az egyezményből fakadó többi feladatot egytől egyig uniós projektekkel oldaná meg. Ezek zászlóshajója pedig éppen a Családbarát Ország Nkft-nek kiírt 6,2 milliárdos „Családbarát ország”-projekt lesz, amelyben még említés szintjén sem szerepel a nők elleni erőszak.

Igaz a részcélok közt ott van a „nőkkel szembeni társadalmi és gazdasági sztereotípiák lebontása” – rögtön „az idősebb nemzedék és a fiatalabb generációk családon belüli együttműködésének erősítése” után.

Becker András