Egyéb

Sikkasztással gyanúsítják a saját cégüktől ingatlant bérlő, majd azt kiadó idős házaspárt

Sikkasztásért vagy hűtlen kezelésért felelhet egy idős, Svédországban élő magyar házaspár, miután a magyar cégük tulajdonában lévő budapesti házat a férj olcsón bérelte, majd jó áron kiadta magánszemélyként.

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

Pap Huba és felesége, Éva hat éve küzd a magyar igazságszolgáltatással: a házaspár azt állítja, önhibájukon kívül történt, hogy vállalkozásuk, a Parco Kft. végelszámolás alá került, és az eljárás során odalett XI. kerületi értékes házuk.

A svéd-magyar állampolgároknak ráadásul a nyomozó hatóság előtt kell magukat tisztázniuk a hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja alól is. A végelszámoló feljelentése alapján ugyanis az idős embereket rabosították is, mert a hatóság szerint nem megfelelően kezelték a cég vagyonát, amikor a házat Pap Hubának kiadták, ő pedig magánszemélyként jóval drágábban talált rá albérlőket.

„Ez egy rémálom, nagyon megviselt, annyira, hogy csak altatóval tudok aludni” – így vezette fel történetét Pap Huba, aki hibásnak tartja magát abban, hogy megbízott cége könyvelőjében.

 „Öt évvel ezelőtt egyszer csak felhívott a bérlő, és közölte, hogy a háznál leparkolt két autó, és a társaság egyik tagja, aki végelszámolóként mutatkozott be, azt mondta, feltörik a házat, mert nem adta be cégünk az éves beszámolót.”

Papék így szereztek tudomást arról, hogy a Parco Kft-t megszűntnek nyilvánította a cégbíróság, és elrendelte a társaság végelszámolását. A férfi Svédországban tanult, ott alapított családot. Egy ideig Budapesten éltek, és minden évben valamennyi időt Magyarországon töltenek.

„A családi vállalkozást, a Parco Ingatlanhasznosító Kft-t 1995-ben alapítottuk és a házunkat ügyvédi tanácsra vittük be a cégbe, amely közös tulajdonunk a feleségemmel, aki egyben a társaság ügyvezetője lett. A kft. egyébként tevékenységet nem végzett, bevételei a ház kiadásából származtak.”

A Parco ugyanis bérbe adta az ingatlant Pap Hubának havi 50 ezer forintért, ő pedig tovább béreltette azt albérlőknek 1900 euróért.

Mindezzel semmi gond nem volt, amíg a már említett telefonhívás 2011-ben be nem futott.

„Akkor döbbentem rá, hogy a Parco kézbesítési megbízottja és könyvelője sem teljesítette azt, amiben megállapodtunk: a kft. részére érkező leveleket nem vették át, a cég beszámolóját több éven keresztül nem nyújtották be az adóhatósághoz. Mindezek miatt javában folyt a kényszer végelszámolás a társaság ellen.”

A helyzettel szembesülve aztán a házaspár igyekezett menteni a helyzetet. Taggyűlést hívtak össze 2011. szeptember 9-ére. Ott a könyvelő elismerte a mulasztását és vállalta, hogy a korábban elmulasztott beszámolókat pótolja. Ezt követően Pap Hubáék szerették volna elérni, hogy a cégbíróság a végelszámolást megszüntesse és a cég működését helyreállíthassák.

Hogy a ház tehermentes legyen, végtörlesztéssel éltek a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-nél, és befizettek mintegy 9 millió forintot.

A megtett lépéseket jelezték a végelszámolónak, Páhi Sándornak, aki arról tájékoztatta a házaspárt, hogy az ingatlant értékesíteni fogja, és kérte, hogy ha van hitelezői igényük, azt jelezzék neki. Ezt megtették, mivel a házon elvégzett felújítás és beruházás költségeit nem szerették volna veszni hagyni; követelésüket nagyjából 50 millió forintra taksálták. A végelszámoló azonban ezt az igényt megalapozatlannak és komolytalannak tartotta.

Páhi Sándor felbecsültette az ingatlan értékét és Pap Huba tudomása szerint a ház árát 60 millió forint körülire tették, ám a végelszámoló még ennél is jóval alacsonyabb értékben állapodott meg a házra egyedüliként pályázó vevővel, a Weissmann Immo&Cash Kft-vel.

A takarékszövetkezeti banktól 2006-ban felvett kölcsönhöz egyébként az ingatlan értékét annak idején 133 millióra becsülték, de a szomszédos Oltvány utcai házak értékét is jóval többre tartotta az értékbecslés készítője, négy közül három árát 100 millió forint fölé becsülte.

Pap Hubáék feljelentést tettek hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán. A végelszámoló, Páhi Sándor viszont – információink szerint – azt jelezte a hatóságoknak, hogy minden lehetséges fórumon bepanaszolták, feljelentették és panaszt tettek a lépéseivel szemben, ezért több év alatt sem tudta elkészíteni a vállalkozás záró vagyonfelosztási javaslatát, így az ingatlanért kapott pénzt sem tudta kifizetni a tulajdonosoknak.

Ez fontos lett volna Pap Hubáék számára, mivel még a mai napig nem jutottak hozzá a ház árához, ezért a Fővárosi Törvényszéken indított kártérítési perben sem tudták meghatározni a keletkezett káruk nagyságát.

Páhi Sándor az Átlátszónak azt mondta, a végelszámolás a perek miatt húzódott el, s amíg azok nem zárultak jogerősen, nem tudja az eljárást befejezni, ám erre most már néhány héten belül sor kerülhet.

„Már az elején úgy indult az egész, hogy hosszú időn át nem tudtam felvenni a kapcsolatot a Parco Kft. tulajdonosaival, vagy nem vették át a leveleket, vagy megkapták, de nem reagáltak rá.”

Páhi Sándor úgy gondolja, a cég illetékesei több módon is gondoskodhattak volna arról, hogy a hivatalos küldeményeket megkapják.

A végelszámoló eljárása miatt a kárvallott házaspár a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének Etikai Bizottságához fordult. Ott arról tájékoztatták az Átlátszót, hogy az ügyet megtárgyalták, és végül nem marasztalták el a végelszámolót.

Az eljárásdömping a másik oldalon sem maradt el: Páhi Sándor is feljelentést tett hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja miatt. Szerinte ezt az alapozta meg, hogy a tulajdonos havi 50 ezer forintért bérbe adta saját magának a társaság ingatlanját, amit ő viszont már magánszemélyként 1 900 euróért – közel félmillió forintért – adott bérbe külföldieknek.

Az Átlátszónak Páhi Sándor azt mondta, hogy számtalan olyan esettel találkozott, amikor a cég vagyonát az ügyvezető szabad kezelésű kasszájának tekintik, vagyis nem tesznek különbséget a vállalkozás és a magánszemély vagyona között. Véleménye szerint adóoptimalizálás miatt választották ezt a megoldást Pap Hubáék.

A végelszámoló hangsúlyozta, még ha egy házaspárról és a saját vállalkozásukról van is szó, akkor is hűtlen kezelést vagy sikkasztást követhettek el. Ugyanakkor Páhi Sándor is elismerte, hogy az 50 ezer forintos bérleti díjat szívességi bérbeadásként határozták meg, illetve hogy Pap Huba és a cége közötti bérleti szerződés nem tartalmazott olyan kikötést, hogy mennyiért adhatja tovább az ingatlant.

A végelszámoló hangsúlyozta, hogy „a társaságban lévő ingatlan saját részre történő bérbeadása függetlenül annak összegétől, mindig problémás.” Álláspontja szerint ezzel a megoldással a társaság vagyonát csökkentették.

A feljelentést egyébként a XI. kerületi kapitányságon első körben elutasították, mert nem látták megalapozottnak, hogy a férfi engedély nélkül adta volna ki az Oltvány utcai házat.

Miután a végelszámoló ügyvédje révén megpanaszolta a feljelentés elutasítását és az ügyészség elrendelte a nyomozás folytatását, tavaly Pap Hubát és nejét is meggyanúsították – most mégis az a nyomozó hatóság véleménye, hogy a férfinak el kellett volna számolnia a Parco Kft. felé az 50 ezer forint és az 1 900 euró közötti összeggel.

Az idős házaspár nem érti a rendőrségi eljárást, a hatóság azon álláspontját, hogy saját magukat károsították meg és ezért akár több év szabadságvesztés is fenyegetheti őket.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás