A korrupció tartja egyben Afganisztánt?

A Transparency International által a héten megjelentetett Korrupció Érzékelési Index első három helyét sorrendben Szomália, Észak-Korea és Afganisztán foglalják el. Az OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project)  Afganisztánt vizsgáló cikke egyenesen azt állítja, hogy a korrupció az afgán állam egyik alappillérévé vált.

kép innen

Nemzetközi erők által hónapokig kiképzett egyenruhás erők szolgálatba lépve vámszedőként követelnek pénzt az országutakon felállított ellenőrzőpontoknál. Mikor számon kérik őket, tovább folytatják. Egy másik példa szerint tartományi vezetők és helyi hadurak gyakorlatilag kereskednek a hadseregben pozíciókkal. Az OCCRP által megszólaltatott amerikai katonák által elmesélt történeteket támasztják alá az atlatszo.hu hazai menekültügyet bemutató videójában elhangzó történet a civileket fosztogató egyenruhásokról.

A 2014-es amerikai csapatkivonások közeledtével egyre nagyobb kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán küzdeni a mindennapi életben létező korrupciós bűncselekményekkel, vagy a nagykutyákra kéne koncentrálni – hátha azok lebukásával csökkenthetőek kisebb vesztegetések is. Az utóbbi kategóriába sorolható az OCCRP által is idézett Kabuli Bank botránya. A tavaly napvilágra került eset során arra derült fény, hogyan kerültek dunai bankszámlák közbeiktatásával a bank vezetőinek zsebébe az állami pénzintézeten keresztül a hadseregnek és a rendőrségnek szánt segélyek. Az ilyen nagyléptékű korrupciós esetek jól mutatják, milyen veszélyben vannak az országba érkező külföldi pénzek. Egy 2012 közepe óta végzett kutatás megállapításai szerint 10,6 milliárd dollár segély kétharmadát visszaélésektől kell félteni.

Ez is közrejátszhat a már több mint egy évtizede tartó afganisztáni beavatkozás egyre csökkenő nemzetközi népszerűségében. Hiszen nem mindegy, mit látunk majd pár év múlva: fejlődést, vagy azt, hogy egy rakás pénzt beleöntöttünk egy feneketlen gödörbe – idézi forrásait a reportingproject.net-en megjelent írás. Azt megjósolni sem lehet, kinek lesz kedve pénzt fektetni egy olyan ország fejlődésébe, mely esetében kérdéses, hogy a nyugati erők kivonulása után mennyire lesz ellenőrizhető az átutalt dollárok sorsa.

Külföldi pénzek nélkül viszont működésképtelen lesz az ország és ezt jól tudja a sokak által amerikai bábnak tekintett Hamid Karzai, akinek uralma is fenntarthatatlanná válhat a nyugati támogatás nélkül.

Miközben azt sem lehet tudni, hogy a jövőre esedékes kivonulás után is az országban maradó, javarészt amerikai katonákból álló 8-10 ezres nemzetközi kontingens mikor hagyja el teljesen az országot, nagyobb kérdés, hogy egyáltalán mit akarnak hosszú távon kezdeni a nyugati államok Afganisztánnal. A teljes kivonulás nem csak a hatalmi egyensúly megbomlását, hanem a bűnözés, benne a mindennapossá vált, mindent behálózó korrupció – beláthatatlan következményekkel járó – elszabadulását is jelentheti.