A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést. Az ezt követő bírósági eljárás érthetetlenül hosszúra nyúlt: a Fővárosi Bíróság többször is indoklás nélkül halasztott, emiatt az LMP 2010 végén, tehát másfél év elteltével kifogással élt. Két hónappal később új bíró kijelölésével folytatódott az ügy, amelyben az alperes a keresetet teljes egészében elutasító álláspontja a kormányváltást és az MVM teljes menedzsmentjének cseréjét követően sem változott. Annak ellenére sem, hogy a Fidesz ellenzékben még elszámoltatást ígért ebben a rendkívül korrupciógyanús ügyben (lásd Az MVM alkotmányos költsége, Élet és Irodalom, 2010/36., szept. 10.).
A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint két éve teljesen eredménytelenül nyomoz az állami áramszolgáltatónak sok milliárd forintos kárt okozó, szövevényes offshore-ügyekben. A Fővárosi Bíróság Pataki Árpád bíró vezette tanácsa 2011. januárjában első fokon teljes egészében helyt adott az LMP keresetének, az indoklásban azt hangsúlyozva, hogy állami tulajdonú, közfeladatot ellátó cégként az MVM az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozik, ezért a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekből nyilvánosak (az MVM ezt más ügyekben is vitatja, lásd: Körkörös adatvédelem, Élet és Irodalom, 2011/20., május 20.). Az MVM fellebbezett az első fokú döntés ellen, de az LMP az ügyet április végén másodfokon, jogerősen is megnyerte.
Az MVM június végén kiadta az LMP-t képviselő Schiffernek az igényelt dokumentumokat, ám azok tartalmát jelentős részben – megintcsak az üzleti titokra való hivatkozással – kitakarással olvashatatlanná tették. Az atlatszo.hu ezért – miközben ezúton nyilvánosságra hozza az MVM által kiadott dokumentumokat – további adatigényléssel fordult Baji Csabához, az MVM elnök-vezérigazgatójához a kitakart részek nyilvánosságáért. A kiadott dokumentumok álláspontunk szerint messze nem csupán a jogszerű pénzügyi, gazdasági és piaci tevékenységre vonatkozó üzleti titkokat nem tartalmazzák, ezért az adatigénylésünk valamennyi kitakart adatra kiterjed.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.