Eddig minden alkalommal kudarcba fulladt a mecseki uránbányák újranyitásának ügye, a projektbe invesztáló cég azonban nem adta fel. Az Átlátszóhoz eljuttatott dokumentumok szerint a Magyar Urán Resources Kft. nemrég bányatelek megállapítására irányuló kérelmet nyújtott be a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz a Nyugat-Mecsekben megkutatott ásványvagyonra. Bár az összefoglaló tanulmány arra jut, hogy a bányatelek kialakítása nem járna különösebb problémákkal, az élővilágra már a létesítés is negatív hatást gyakorolna, a működés pedig populációk megsemmisüléshez is vezethet, amennyiben az a karsztvízszint és a talajvízszint jelentős csökkenésével járna. A helyi zöld szervezetek korábban és most is tiltakoznak a bányanyitás ellen, és a pécsi önkormányzat sem támogatja a terveket. A cég viszont nem válaszolt a kérdéseinkre.
Társadalmi célú hirdetés
2012-ben született kormányhatározat a mecseki uránbányászat újraindításáról. A határozat szerint a külföldi tulajdonú Wildhorse Energy Limited Australia által alapítandó vegyesvállalatban a magyar állam tulajdonában álló Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt., a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. és jelképes értékkel az MVM Zrt., illetve a Paksi Atomerőmű Zrt. vesz részt „a mecseki uránbányászat újraindításának gazdaságossági, egészségügyi, társadalmi, valamint környezet- és természetvédelmi szempontú megvalósíthatóságát, a kitermeléshez szükséges feltételeket, továbbá az uránérc egyéb értékes nyersenyag-tartalmát megvizsgáló tanulmány” elkészítéséhez.
Az uránércbányászat Magyarországon 1957-ben indult a Mecsekben, Kővágószőlős település határában a Pécsi Uránércbánya Vállalat irányítása alatt. A termelés az 1980-as évek végén indult hanyatlásnak, és a rendszerváltás után, 1996-ban fejeződött be annak nem gazdaságos volta miatt. A bányaüzemeket 1997-ben zárták be végleg. A mecseki bánya közel 20 ezer tonna uránfémet termelt közel 40 éves működése során. A becslések szerint a mecseki lelőhelyen körülbelül 19 ezer tonna urán van még.
Chris Dinsdale, a Wildhorse Energy pénzügyi vezetője akkor azt nyilatkozta, a közös munka egyelőre a lehetőségek felmérésére irányul, ebben lehet partner a komoly bányászati tapasztalatokkal rendelkező Mecsek-Öko. A 2012-es tervek szerint a közös vállalat égisze alatt egyesítették volna a Wildhorse 42,9 négyzetkilométeres területre szóló, illetve a magyar vállalat 19,6 négyzetkilométeres területre szóló kitermelési jogosultságát (előbbi 38,5, utóbbi pedig mintegy 10 millió tonna kitermelésére szólt).
Az ausztrál vállalat már 2006-tól mintegy 400 próbafúrást végzett a területen, amelyekből arra jutottak, hogy
a több milliárd forintos beruházással újranyitott bányából a következő 20 évben évente 1,2 millió tonna uránércet is kitermelhetnének, 500 munkahelyet hozva létre.
Matt Swinney, a Wildhorse Energy ügyvezető igazgatója akkor azt mondta, az urán világpiaci ára − amely több mint ötszöröse a bánya 1997-es bezárásakor érvényesnek − megfelelő alapot ad a nagyszabású projekt tervezésének.
KiMitTud: Mennyiért adjuk a mecseki uránt? | atlatszo.hu
A tanulmányok elvileg a következő évre elkészültek, ám azokat a helyi médiumok kérésére sem adták ki. „Mivel a tanulmány a magyar kormány kérésére készült, azért a Wildhorse Energy nem dönthet egyedül arról, hogy mikor és milyen mélységben publikája a tanulmány eredményeit” − közölte a cég a Pécsma.hu-val 2013 elején. A lap a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is érdeklődött, ahol viszont úgy tudták, a tanulmány egyelőre nincs készen, illetve nem volt nyilvánosságra hozható állapotban.
Pécs, 1997. szeptember 26. Bányászok tolják Az utolsó érces csillét a pécsi uránbányában, ahol ezen a napon befejeződött a termelés. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
A lap emlékeztetett: „a társaság a kutatásokat követő engedélyezési folyamat során csak akkor kaphat jogosultságot a feltárt uránérc-vagyon kitermelésére, ha kutatásaikat igazoltan, az érvényben lévő törvények betartásával, az előírt valamennyi engedély beszerzésével elvégzik”.
Hogy végül mi okozta a problémát, nem tudni, de a vállalat 2014-ben elállt a beruházástól.
2016-ban a cég jogutódja, a Magyar Urán Resources Kft. újra megpróbálta az engedélyeztetését, amit azonban kétszer is elutasítottak a hatóságok.
A 2005-ben alapított, 0 fős Magyar Urán Resources Kft. (korábban Hercules Energy, Wildhorse Hungary, illetve Wildhorse Energy Hungary Termelő és Szolgáltató Kft.) főtevékenysége az urán- és tóriumérc-bányászat. Tulajdonosa a kővágószőlősi ROTAQUA Geológiai-, Bányászati-, Kutató-, Mélyfúró Kft. és a GOLDMINCO Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. A cégnek évek óta nincs bevétele, az adózott eredménye tavaly -17 millió forint volt.
A 24.hu összefoglalója szerint első körben a Baranya Megyei Kormányhivatal mondott nemet az uránbányára, másodfokon pedig a Pest megyei. Az indoklás szerint azért nem támogatták a beruházást, mert „a tervezett uránbánya felszín alatti bányaterülete, vágatai és létesítményei szinte teljes egészében a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű, védett természeti területe alatt helyezkednek el változó mélységben. Két helyszín pedig konkrétan érinti a Tájvédelmi Körzet felszíni, országos jelentőségű védett természeti területét, mely területek egyben a Natura 2000 hálózatnak is részei”.
2018-ban aztán újabb engedélyeztetési eljárás indult: a tervek szerint 2021-ben nyitották volna meg a bányát és legalább 27 évig működtették volna. Magyar Urán Resources Kft. arra hivatkozott, hogy a Nemzeti Energiastratégia szerint a következő két évtizedben az urán szerepének növekedése várható az országban, köszönhetően főként a Paks-II. projektnek.
A 2018-as tervek szerint a bánya legnagyobb nyersérc-termelési kapacitása: 1 200 000 t/év. Kitermelhető ásványi nyersanyag: uránérc. Kitermelhető nyersérc várható mennyisége: ~ 31 Mt. Kitermelés módja: mélybányászati eljárás. Művelési mélység: 500–1200 m. Végtermék: uránperoxid. Végtermék feldolgozási helye: a bánya külszíni ipari területén. Végtermék várható mennyisége: ~24 Mkg. Az előzetes tervek szerint 20-30 termelő és feltáró munkahely egyidejű üzemeltetésével biztosítható a tervezett 3.600 t/nap körüli átlagos érctermelés, amihez évi 345 munkanappal és folyamatos folytonos munkarenddel számolnak. A tervezett üzemidő 27 év. A tevékenység várható létszámigénye az 1-2. évben 15 fő, a 3-4. évben 230 fő, az 5-6. évben 360 fő és a 7. évtől kezdődően 540 fő.
A terveket azonban több civil szervezet és a lakosság jelentős része is ellenezte. A neMecsek mozgalom többek között közös nyilatkozatban utasította el az uránbányászat újraindítását, rögtön az első hírek megjelenésekor 2012-ben. „A bányászat káros a dolgozók egészségére, veszélyt jelent a környéken élőkre, ráadásul Pécs ivóvízbázisát is veszélyezteti. A mozgalom szerint az uránbányászat nem oldja meg térség foglalkoztatási gondjait, viszont újabb problémákat okoz: az urán árának alakulása kiszámíthatatlan, mindemellett az uránbányászat újraindítása szemben áll a város valamennyi XXI. századi stratégiai, fejlesztési céljával” – számolt be az ellenérvekről akkor az Index.
Később az Energiaklub lett a tiltakozás egyik szervezője, amelynek akkori szakmai igazgatója, Fülöp Orsolya a 24.hu-nak elmondta, a Mecsek azon részén védett és fokozottan védett állatok élnek, de nem csak ez a probléma az uránbánya tervezett nyitásával. „Az uránbányászat során keletkező por radioaktivitást hordoz magában, az uránérc feldolgozása során keletkező radon gáz megnövelheti a tüdőrák kockázatát. Egy esetleges szennyezés esetén az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet az ivóvízbe, így a környéken élők szervezetébe” – mutatott rá Fülöp Orsolya.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Osztályközi Tudományos Bizottsága által készített tanulmány szerint az egykori bányamunkások nagy százalékban még a nyugdíjkorhatárt sem érik meg. Az 1965 és 1989 között működő bánya dolgozóinak egészségi állapotát évenként vizsgálták ugyan, de az eredményeket szigorú titoktartás övezte. A vizsgálat emellett csupán a munka- és hőterhelésre terjedt ki, a bányászokat ért sugárterheléssel nem foglalkoztak. 2012-ben egy mecseki uránbányász mesélt arról a HVG-nek, milyen pokoli volt a munka az uránbányában. A lapnak nyilatkozó volt bányász 2016-ban, 61 évesen elhunyt.
A környezetért és az helyiek egészségéért aggódók azonban hamarosan ismét fellélegezhettek. 2019 telén a pécsi közgyűlés tiltakozó nyilatkozatokat fogadott el a Boda térségébe tervezett nukleárishulladék-lerakó és a mecseki uránbánya tervezett újranyitása ügyében, és úgy tűnt, a cég sem tudja megugrani az elé görgetett akadályt. A Magyar Urán Resources Kft. ugyanis az eljárás szüneteltetését kérte, miután a kormányhivatal által kért hiánypótlásokat nem tudták a megadott időre teljesíteni. Ehhez azonban nem kapták meg a hozzájárulást.
Akkor úgy tűnhetett, ezzel véget is ért a bányanyitás ügye. A napokban azonban olyan információ jutott el lapunkhoz, amely szerint a Magyar Urán Kft. újra nekifutott a projektnek.
„Társaságunk, a Magyar Urán Resources Kft. bányatelek megállapítására irányuló kérelmet kíván beterjeszteni a Nyugat-Mecsekben megkutatott ásványvagyonra.
A bányatelek jogosultság megszerzésének feltétele – szilárd ásványi nyersanyag feltárása és kitermelése esetében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben – a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély vagy a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró végleges elfogadó határozata. A fenti célból kérjük tisztelt Hatóságukat hatósági eljárás lefolytatására a digitális formában benyújtott dokumentáció alapján” – olvasható a kérelemben, amit Benkovics István ügyvezető nyújtott be a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz 2021. július 20-án.
A Mecseki Urán Projekt területe Délnyugat-Magyarországon, Baranya megyében, a Mecsek-hegység nyugati részén, Budapest fővárostól körülbelül 170 km-re, dél-délnyugati irányban található. A terület a közel 155 000-es lakosságszámú Pécs városától közvetlenül nyugat-északnyugati irányban fekszik. A nagymértékben megkutatott uránásványosodást tartalmazó lelőhely a Nyugat-Mecsekben, egy közel 61 km²-es területen helyezkedik el. A lelőhely közvetlenül a korábbi mecseki uránbánya szomszédságában található, amelyet 1997 évi bezárást megelőzően az állami tulajdonú Mecseki Ércbányászati Vállalat művelt. A vizsgált uránérc-lelőhely kutatási területe és a leválasztott bányatelkek a Nyugat-Mecsekben helyezkednek el. A művelésre tervezett a tervezett bányászati feltáró rendszer földrajzilag a Jakab-hegy K-i, DK-i, É-i lejtői, a Vörös-hegy és a Tubes-Misina vonulat DNy-i lejtője alatt húzódnak.
A csatolt dokumentumok szerint „a Társaság a Bányafelügyelet 6947/3/2006. számon kiadott kutatási engedélye birtokában, műszaki üzemi terve alapján ásványi nyersanyag kutatást végzett, melyről készített kutatási zárójelentést a Bányafelügyelet elfogadta, így a Társaság jogosult bányatelek megállapítására irányuló kérelmet beterjeszteni a megkutatott ásványvagyonára.
A tervezett bányatelek megállapításnak kérelme kizárólag a korábban kiadott kutatási engedélyben foglalt terület alatt, meghatározott mélységben (a felszín alatt 300 méterrel) lehatárolt térrészre fog vonatkozni majd.”
A Nyugat-Mecsek és környéke földtani térképe.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének, és hogy a bányatelek megállapítás során tényleges építési munkálatokra nem kerül sor. A tervezett bányatelek területe 13,7 km², felszíni vetülete egybeesik majd a korábbi kutatási területtel.
Mivel az uránércbányászat előzetes vizsgálat köteles, a Magyar Urán Resources Kft. az IMSYS Kft.-t bízta meg a tervezett beruházással kapcsolatos dokumentáció elkészítésével. A 86 oldalas tanulmányban olvasható összegzés szerint:
A budapesti IMSYS Kft. készítette a korábbi tanulmányt is, tulajdonosa Varga József, aki korábban a Mecsekérc Zrt.-nél dolgozott, akárcsak a Magyar Urán Kft. ügyvezetője, Benkovics István.
Sokkal borúlátóbbak a növény-és állatvilágra gyakorolt lehetséges hatásokat bemutató tanulmányok. Az egyik írás rámutat: a szűkített hatásterületen és annak pufferzónájában 46 védett és 2 fokozottan védett madárfajt sikerült megfigyelni. A közösségi jelentőséggel bíró Natura 2000 jelölőfajok száma nyolc (Alcedo atthis, Dendrocopos medius, Dryocopus martius, Ficedula albicollis, Haliaeetus albicilla, Lanius collurio, Pernis apivorus, Picus canus). A védett és fokozottan védett fajokat felsoroló kormányrendelet (2005) szerint a vizsgált területen a terepbejárások alatt 30 védett növényfaj került elő, ebből egy Natura 2000 faj, a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus).
Populációk semmisülhetnek meg. Magyar tarsza. Fotó: Pribéli Levente, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0
A tanulmányok szerint a létesítéssel járó prognosztizált zaj- és porszennyezés nem fogja jelentősen befolyásolni az állatvilágot (bár a madarak költését megzavarhatja), kivétel ez alól a magyar tarsza, a nagy tűzlepke, a vöröshasú unka, a mezei pacsirta, a búbospacsirta és a fülemüle.
Ezen fajok esetében már a létesítés is súlyos következményekkel járhat.
Az építkezési területek beépítésével bizonyosra vehető az ott élő populációk megsemmisülése a magyar tarsza esetén, a költési időszakban történő építkezés a tojások, fiókák pusztulásával járhat, illetve az élőhelyek átalakulása és eltűnése egyes madarak elköltözéséhez vezethet.
Az üzemeltetés során a karsztvízszint esése jelenthet nagyon súlyos veszélyt több fajra is. A magyar vakcsiga, mivel szűk elterjedésű endemikus faj, azaz a teljes globális állomány az abaligeti vízrendszerre szorítkozik (azaz az egész faj egyetlen populációból áll), a karsztvíz szintjének drasztikus csökkenése a faj globális túlélését is veszélyezteti. A vízszint lehetséges csökkenése, a területek szárazabbá válása több másik puhatestűt, lepkéket és szitakötőket is veszélyeztet, akárcsak egyes madárfajokat.
A növényvilágot elsősorban a talajvízszint csökkenése veszélyeztetheti.
„A Mecseken az 1950-es évektől mintegy négy évtizeden át folytattak uránérc bányászatot. Ennek talajvízszintre gyakorolt hatására csak annyi bizonyítékot lehet feltenni, hogy a Szuadó-völgyben levő patak/időszakos patak eltűnt” – írja az egyik tanulmány szerzője. Hogy a tervezett bányatelekben végzett bányászati tevékenység milyen hatással lesz a növényzetre, az elsősorban attól függ, hogy a kivájt üregek mennyire közelítik meg a felszínt. Elsősorban a völgyekben várható talajvízszint csökkenés, így az Éger-völgy és a Kis-mélyvölgy növényzete tűnik veszélyeztetettnek.
Szúrós csodabogyó a Pintér-kert Arborétum. Forrás: Komlós Attila/Duna-Dráva Nemzeti Park/Facebook
A növénytársulások közül a nedvesebb erdőkben várható több-kevesebb szárazodás, így elsősorban a fűzligetekben, az égerligetekben és a szurdokerdőkben. Nagyobb mértékű talajvízszint csökkenés mellett számolni kell egyes védett fajok esetleges eltűnésével: pl. borostás sás. Számos nedvességkedvelő, nem védett faj is kipusztulhat a völgyekből, így a lecsüngő sás, a ritkás sás vagy az aranyos veselke – olvasható a tanulmányban.
Azt is írják ugyanakkor, hogy a felszín alatt 500 m-től mélyebben tervezett bányászati tevékenység talajvízszint-csökkenésre gyakorolt hatása a kapott ismertetés szerint minimális, így a talajvízszint csökkenéséből adódó növényvilágot érintő kockázat nem jelentős.
Szerettük volna megtudni a cégtől, hogy:
A Magyar Urán telefonos elérhetőségei nem élnek, ezért a kft.-t tulajdonló cégekhez tartozó email címekre küldtük el a megkeresést. Mivel nem érkezett rá semmilyen reakció, két nap múlva újra elküldtük a levelet, bízva abban, hogy ezúttal elérjük az illetékeseket.
Válasz helyett azonban egy kioktató hangvételű levelet kaptunk egy ügyintézőtől, aki közölte, ahhoz, hogy egyáltalán reagáljanak-e egy sajtómegkeresésre, belső megbeszélésre van szükség. „Szerencsére elég sok projektünk fut ahhoz, hogy a prioritási listán sokadik helyen szerepeljen az Önöknek adott válasz.” Majd hozzátette, véleménye szerint „nem kelt szimpatikus benyomást”, ha újra elküldjük a megkeresést, mert az „nem szaknyelven kifejezve: „nyomulós”.
A levélből az is kiderült, hogy a „tolakodás” azonban őt is mint az e-mailek egyik kezelőjét „sérti”, egyúttal biztosít minket arról, hogy „az érintett személyek privát fiókjára továbbításra került” az első, eredeti levelünk. „El fogják dönteni, hogy kívánnak-e nyilatkozni, s amennyiben válasz nem érkezik, az egy nem-et jelent” – zárta sorait Istovics Krisztina, a Rotaqua Kft. ügyintézője.
Mivel válasz azóta sem érkezett, ez alapján a cég nyilván „nem kíván nyilatkozni” az ügyben.
Megkerestük Pécs polgármesterét is, értesültek-e a fejleményekről, illetve mi az önkormányzat álláspontja az ügyben.
Mint írták, a céggel az önkormányzatnak semmilyen kapcsolata nincs, a városvezetésnek az az álláspontja, amelyet már a 2019-es választások hajrájában és a választásokat követően is egyértelműen kinyilvánított az atomtemető és az uránbánya ügyében nem változott azóta sem.
A kővágószőlősi északi és keleti táró lefalazott bejárata. (A szerző felvétele.)
Péterffy Attila programjában uránmentes és atomhulladék-mentes jövőt ígért Pécsnek.
„(…) ha a pécsiek megválasztanak, akkor a város határában biztosan nem épül atomtemető. Pécsnek a tervezett bodai atomtemetőből semmilyen előnye nem származik, kockázatot viszont annál többet rejt magában. Nem hagyhatjuk, hogy egy olyan kockázatos létesítmény épüljön pár kilométerre a várostól, mint a paksi kiégett fűtőelemek végleges befogadására szánt atomtemető. Nem engedhetjük, hogy mások döntsenek a fejünk fölött Pécs jövőjéről, hogy gyermekeinket és még sok generációt veszélyeztessenek felelőtlen, megalapozatlan módon. Pécsnek a gyerekeink, unokáink, dédunokáink és ükunokáink életében is élhető városnak kell lennie. Ezért mindent meg kell tenni, hogy ne legyen atomtemető Pécs mellett.
Az élhetőség megőrzésé érdekében meg kell akadályozni az uránbánya megnyitását is. E célok eléréséért minden lehetséges jogi eszközt be kell vetni.
Alapvetően helyi népszavazás kiírása és sikeres lebonyolítása az egyik legfontosabb eszköz” – olvasható a mostani polgármester 2019-es kampánybeszédében.
Vagyis a pécsi városvezetés továbbra is ellenzi az uránbányászatot a Mecsekben.
A bányanyitás terveinek híre eljutott az egyik legaktívabb pécsi zöld szervezethez, a Zöld Fiatalok Egyesülethez (ZöFi) is, amelynek elnöke, Konkoly-Thege Júlia az Átlátszó kérdésére elmondta, figyelemmel fogják kísérni az engedélyeztetési eljárást, és a lakosság tájékoztatását is célul tűzték ki. Ehhez egyeztetésbe kezdtek több környezetvédelmi civil szervezettel, és szeretnének együttműködni a városvezetéssel és az érintett önkormányzatokkal is.
Bányászati emlékhelyhez vezető turistaútvonal jele egy fán a Nyugat-Mecsekben. (A szerző felvétele.)
„Az uránbánya nyitása az utóbbi évtizedben többször felmerült már, de szerencsére rendszerint az előzetes engedélyeztetési folyamatok során elbukott vagy elhalt a kezdeményezés. Minden ilyen alkalommal megszólaltak tiltakozó hangok, ezúttal sem lesz másképp. A város bányászmúltjával kapcsolatban érzett lakossági nosztalgia mára elhalványodott, mindez a történelmünk részévé vált és a kultúránkban él tovább. Eközben az embereknek számára egyre fontosabb szemponttá válik a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés iránti igény” – hangsúlyozza Konkoly-Thege Júlia.
A ZöFi elnöke hozzátette, véleményük szerint a városvezetés és Pécs lakossága sem ilyen gazdasági fejlődést képzel el a város számára, és minden bizonnyal az utóbbi évtizedben a turizmusra építő Abaliget és Orfű is hasonlóan gondolkodik.
„Az uránbánya nyitásával kapcsolatban továbbra is fenntartjuk azt az álláspontunkat, amelyet 2018 őszén, több környezetvédelmi civil szervezettel közösen fogalmaztunk meg az akkori kezdeményezés kapcsán, vagyis azt, hogy a beruházás veszélyt jelentene a dolgozók és a környéken élők egészségére, az ivóvízbázisra, védett természeti környezetünkre és gazdasági zsákutca lehet” – teszi hozzá Konkoly-Thege Júlia.
Mátyás Eszter, a ZöFi energiapolitikával foglalkozó tagja szerint a tervezett beruházás a Natura 2000 és a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területére esik, ez pedig önmagában is elég erős ellenérv a bányanyitásra.
„Olyan védett-és fokozottan védett állatok is veszélybe kerülhetnek, amelyek a Kárpát-medencében sehol máshol nem őshonosak.
Az uránbánya újranyitásával az eddig ismert mecseki tájkép és élővilág olyan radikálisan megváltozhat, amelyen már utólag nem lehet segíteni. Ezért fontos, hogy megakadályozzuk az uránbánya megnyitását” – érvel Mátyás Eszter.
Uránbányászati emlékhely Petőczpusztán. (A szerző felvétele.)
Mindum Károly bányamérnök és környezetvédelmi szakmérnök (ZöFi) szerint problémás, hogy a mostani előzetes engedélyeztetési dokumentációban nem tesznek említést az uránbányászat egészségkárosító hatásáról, valamint a befejezést követő rekultivációról és utógondozásról, illetve ezek költségességéről, pedig ezekről tapasztalatok is rendelkezésre állnak.
Az egykori uránbányászatot követő, máig tartó, több százmilliós rekultivációs költségek nem megkerülhető kérdések
– mutat rá Mindum Károly.
„A másik kifejezetten aggasztó aspektusa egy esetleges bányanyitásnak a megbolygatott vízbázis. Az elkövetkező kornak az egyik legkardinálisabb kérdése lesz a vízgazdálkodás és az ivóvíz ellátottság, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezt a kérdést ne kezeljük kiemelten. A tanulmányokban is említik, hogy számítani lehet valamennyi talajvíz csökkenésre, azonban ennek mértékét nem becsülik jelentősre. Ezzel az a probléma, hogy a nem jelentős csökkenés is okozhat jelentős károkat az élővilágban, főleg hogy a klímaváltozás idején felerősödhetnek ezek a problémák. Ráadásul a vízbázis védelme hosszú évtizedekre adna feladatot, egyúttal jelentene kockázatot, még a bányászat lezárását követően is” – véli a környezetvédelmi szakmérnök.
Aknatorony Kővágószőlősön. (A szerző felvétele.)
2019-ben még azt írta a G7.hu, semmi nem utal arra, hogy a 2007-es világpiaci csúcsárfolyamok belátható időn belül visszatérnének, és így a magyar urán nyereséggel kitermelhető lenne. A cikk rámutatott, hogy 2017-ben még Kazahsztán is arra kényszerült, hogy három évig önként korlátozza a saját kitermelését, hogy megpróbálja feljebb tornászni az árfolyamot. A fukusimai atomerőmű-baleset után ugyanis annyira visszaesett a kereslet, hogy a korábbi uránkészletek sem fogytak el.
Kazahsztán felel a globális uránellátás 42 százalékáért, ezt Kanada és Ausztrália követi 13 és 12 százalékos részesedéssel.
A G7 szerint annak az érvelésnek sem lenne sok alapja, hogy orosz vagy kazah mintára Paks II. ellátásbiztonsága miatt egy állami kontroll alatt álló „magyar erőműbe magyar urán”-programot kellene indítani. A kibányászott uránból ugyanis még fűtőelemet kell gyártani – valahol külföldön. „Ilyen bőség mellett azonban sokkal ésszerűbbnek tűnik például az olcsó kazah vagy orosz uránból legyártatni a fűtőelemeket, mint ragaszkodni a valószínűleg jóval drágább mecseki uránunk megutaztatásához” – írta a gazdasági portál.
Úgy tűnik azonban, hogy 3 év elteltével valamelyest megváltoztak a dolgok. A Napi.hu ez év áprilisában ugyanis már arról számolt be a Wall Street Journal elemzésére hivatkozva, hogy ismét megnőtt a kereslet az uránra.
„A bányászati cégek folyamatosan vásárolják fel a földterületeket, ahonnan azt remélik, hamarosan kitermelhetik az uránércet, hogy kielégítsék a növekvő keresletet.
A kereskedők és elemzők szerint ilyen nagy mennyiségben még nem volt példa ilyen döntésekre és beruházásokra. Ennek egyik oka az urán piacának szeszélyessége, amely eltér a legtöbb más árucikk piacától. Az uránérc-koncentrátum 70-80 százalékát hosszú távú szerződésekkel adják el az atomerőművekkel rendelkező közművek számára” – írta a lap.
A Paksi Atomerőmű. (Forrás: atomeromu.mvm.hu)
Ugyanakkor a a cikk szerint az árak történelmi összehasonlításban továbbra is alacsonyak. Az U3O8 néven ismert uránvegyület heti spot ára április 19-én 29,20 dollár volt fontonként, ami jóval alacsonyabb, mint a valamivel több mint egy évtizeddel ezelőtti 73 dolláros uránár.
Az Energiaklub szerint a mecseki uránbányászat nem lenne gazdaságos.
„A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12% (1 tonna érc 1,2 kg uránfémet tartalmaz – a szerk.) ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc-telep – írta a szervezet korábbi petíciójában.
Katus Eszter
Nyitókép: Befalazott táró kijárata Kővágószőlősön. A szerző felvétele. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el...
Egyre több részletre derül fény a Hajdúnánás külterületére tervezett MotoGP pályaépítéssel kapcsolatban. A 2023-ra ígért, 65 milliárdból megvalósuló beruházásról hónapokig...
A múlt héten hivatalosan is megkezdődött a jelöltállítás az ellenzéki előválasztásra. Az Átlátszó interaktív térképén nyomon követhető, hogy az egyes...
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!