Perelünk a közmédia eltitkolt kínai megállapodásaiért
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.
Az Orbán-kormány 2010 óta a Brüsszel és a civil szervezetek elleni harc részeként éppen ötödik nemzeti konzultációjára készül. Eközben egyetlen országos népszavazásra kerülhetett sor, amit a kormány ugyan maga kezdeményezett, de a kormánytöbbség által korábban a népszavazások korlátozása érdekében megszigorított szabályok miatt még az is érvénytelen lett.
A milliárdos kormányzati médiaköltségek miatt amúgy lassan egy népszavazás költségeit közelítő nemzeti konzultációk irányított kérdéseikkel immár hagyományosan nem megismerni, hanem alakítani akarják a választók véleményét. Hogy ez mennyire így van, arra az a legjobb példa, hogy az emlékezetes bevándorlásellenes kék plakátokkal hirdetett 2015-ös konzultáció volt tavaly nyárig az egyetlen, amelynek hivatalos eredménysora kormányzati honlapon szerepelt.
A 2011-es alkotmányos konzultáció adatsorát a Fidesz publikálta, a fennmaradó kettőét viszont sokáig senki. Különösen a 2012-es Gazdasági Konzultáció sorsa lett hányatott, mivel azt a kormány annak idején olyan szinten keverte le, hogy az eredményeket csak a válaszadókkal közölte, természetesen postai levélben.
Amikor egy magánszemély két éve az összes nemzeti konzultáció eredményét kérte a kormánytól, akkor – minket is meglepve – azzal utasította őt el a Miniszterelnökség, hogy az eredmények a konzultációkat követően elfogadott intézkedések, amiket mindenki megismerhetett. Az ügyből per lett, amit az Átlátszó jogászainak segítségével az adatkérő tavaly nyáron meg is nyert.
Az ítélet teljesítése során általa megkapott eredményeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy pdf-fájlban aztán a kormányzati honlapra is feltöltötte, de ezt annyira szemérmesen, egy nyúlfarknyi MTI-közleménnyel tette, mintha szégyellni kellene bennük valamit.
Ezeket az adatsorokat tesszük most közzé az újabb konzultációs időszakra készülve, méltó módon.
Szociális konzultáció (2011)
Már 2011. május 1-jén, azaz alig valamivel az alkotmányos konzultáció lezárása után elindult, a kérdőívet a kormány tájékoztatása szerint 1 millió 140 ezren küldtek vissza. A részletes eredménysort annak idején nem tették közzé, de Orbán Viktor a kérdőívből szemezgetve a többségi válaszok arányát 2011. július 4-i napirend előtti felszólalásában ismertette, az eredményekről szóló összefoglalót pedig kiosztották az országgyűlési képviselőknek. Utólag visszatekintve ezek közül a kérdések közül talán a soha létre nem jött egyéni nyugdíjszámlákat emlegető – igaz, valójában a nyugdíjszámítás módszertanára kérdező – 9. kérdés lehet kínos.
Gazdasági konzultáció (2012)
Az eddigi leghosszabb, 16 kérdést tartalmazó kérdőíveket 2012 májusában küldték ki, és ebből 699 ezer érkezett vissza az augusztus 20-i határidőig. Ennek az eredménysornak a nyilvánossága alakult a leghányatottabban, mivel az is csak egy novemberi kormányhatározat alapján derült ki, hogy az eredményekről a választ beküldő, a további kapcsolattartásról szóló nyilatkozatot is visszaküldő választópolgárokat közvetlenül tájékoztatták. E szemérmesség oka feltehetően az volt, hogy a kérdésekkel megalapozni kívánt konkrét intézkedések jó részétől, köztük 90% felett támogatott ötletektől őszre lehátrált a kormány.
Sepsi Tibor
Infografikák: D. Kovács Ildikó
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 – 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megtagadta, hogy teljesítse közérdekű adatigénylésünket, amelyben a más szervezetekkel kötött megállapodásaikat kértük. Az adatigénylés teljesítéséért perre megyünk a hivatallal.
Az Államkincstár szerint nem nyilvános a Fulmer GmbH-nak adott közel 1 milliárd forintos EU-s támogatás iratanyaga, de a bíróság másként gondolja.
Az állami cég azzal védekezett, hogy a Balásy-cégek árlistái üzleti titoknak minősülnek. Első fokon azonban pert nyertünk ellenük.