50 milliárdos keretmegállapodást kötnek NER-cégekkel, Tanács minisztériuma reagált

Többször is írtunk arról, hogy a központosított informatikai közbeszerzésekért felelős állami szerv, a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) olyan tendereket folytatott le, amelyek kapcsán felmerült a túlárazás és a kartellezés gyanúja. Tanács Zoltán, a TISZA-kormány tudományos és technológiai minisztere ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a DKÜ beszerzéseit, és átalakítják a közbeszerzési gyakorlatot. Most viszont egy olyan eljárásban hirdetett eredményt a DKÜ, amely látszólag ugyanolyan, mint a korábbi problémás tenderek, ráadásul két NER-cég is a nyertesek közé került. Megkérdeztük a Tudományos és Technológiai Minisztériumot (TTM), hogy mi történt.

A Digitális Kormányzati Ügynökség még 2025 februárjában írt ki közbeszerzési eljárást megjelenítő eszközök beszerzésére. A végleges ajánlattételi határidő 2025. augusztus 4. volt, a bírálati összegzést viszont csak idén szeptember elsején töltötték fel az EKR-be. Eszerint a különböző projektorokra, interaktív megjelenítőkre, kijelzőkre, videofalakra stb. vonatkozó, összesen nettó 50 milliárd forint értékű keretmegállapodást hét konzorciummal kötik meg. A konzorciumokban összesen 43 vállalkozás szerepel, a konzorciumvezető cégek pedig a következők: Bravogroup Rendszerház Kft., ETIAM Kft., Delta Technologies Zrt., IMG Solution Zrt., Euro-Profil Rendszerház Kft., 4iG Informatikai Zrt. és Visual Europe Zrt. Utóbbi kettő köztudottan NER-cég: a 4iG Jászai Gellért, míg a Visual Europe Balásy Gyula érdekeltsége.

Az eljárást egyetlen részben írták ki, és az ajánlattevőknek valamennyi termékcsoportra, tartozékra és kapcsolódó szolgáltatásra ajánlatot kellett adniuk. Mivel a terméklista a projektoroktól és az interaktív kijelzőktől a videófalakon át a videokonferencia-rendszerekig terjed, egy kisebb vagy specializált AV/IT-vállalkozás önállóan aligha tudott megfelelni a teljes követelményrendszernek, még akkor sem, ha saját szakterületén versenyképesebb lenne. Így jellemzően csak valamelyik nagy konzorcium résztvevőjeként kerülhetett be a rendszerbe.

A DKÜ a keretszámot ezúttal is 8-ban határozta meg. Összesen 11 ajánlat érkezett, ebből négyet érvénytelennek nyilvánítottak. Így az érvényes ajánlatot adó 7 konzorcium mind bekerült a keretmegállapodásba.

Ahogy arra korábban többször rámutattunk, a DKÜ minden keretközbeszerzésnél meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni. Ez a keretszám a DKÜ tenderei esetében 1 és 10 közötti sávban mozog, de a leginkább jellemző az, hogy 5 vagy 8 céggel szerződnek. Azoknak, akik szeretnének valamilyen informatikai terméket szállítani az államnak, mindenképpen meg kell szerezniük egy helyet a keretben, különben a következő 2-4 évre kiszorulnak az állami informatikai piacról.

A szűkös keretszám meghatározása pedig jellemzően azt eredményezi, hogy a piaci szereplők igyekeznek konzorciumokba tömörülni, hiszen ebben az esetben a több céget magában foglaló konzorcium is csak egy helyet visz el, így többen is odaférhetnek a „fazékhoz”. És hogy ezzel mi a gond? A több helyről érkező, egybehangzó információk alapján a fő problémát a piaci szereplők látszólagos összehangolt magatartása jelenti:

az ajánlattevők ugyanis nagy valószínűséggel előre egyeztetik az indulás feltételeit.

Erre a következők utaltak: az általunk korábban vizsgált 46 korábbi keretközbeszerzésből 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a DKÜ által meghatározott keretszám. 21 esetben pedig pontosan ugyanannyi (!) ajánlatot adtak be, mint a keretszám (ezeket a tendereket citromsárga színnel jelöltük a táblázatban).

21 esetben pontosan ugyanannyi ajánlatot adtak be, mint a keretszám. Forrás: ekr.gov.hu/Átlátszó gyűjtés

Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy olyan keretközbeszerzések esetében, ahol egyes konzorciumokban akár 10 cég is szerepelt, és összességében akár 50 cég lett szerződő fél, hajszálpontosan annyi csapatba rendeződtek a szereplők, mint ahány hely volt? És ráadásul mindezt ennyi alkalommal. Véleményünk szerint erre – háttéregyeztetések nélkül – matematikailag szinte nulla az esély. És bár eredeti cikkünk óta eltelt 2 év, ez a „modell” azóta is működik, lásd a témában írt tavaszi cikkünket és a mostani eljárást.

Fellépést, változtatásokat ígértek

A HVG májusban írt arról, hogy Tanács Zoltán miniszter a kinevezése előtti meghallgatásán arról beszélt, a kormányzati informatika sok problémával terhelt, ebből az egyik a közbeszerzések rendszere. „Tanács szerint több mint 3000 milliárd forint folyt keresztül ezen a területen, és ha ez a pénz jól hasznosult volna, Magyarország jóval előrébb tarthatna. Szerinte ezek a közbeszerzések korrupcióval terheltek voltak, és óriási károkat okoztak. Kitért arra is, hogy egy tényfeltáró cikk (az Átlátszó cikke – a szerk.) szerint 46-ból 28 keretszerződésnél felmerül az összejátszás és a versenykorlátozás, ez 1200 milliárd forintos összeget érintett”.

Tanács egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy át akarják alakítani a közbeszerzési gyakorlatot. A több éves keretmegállapodásoknál ugyanis szerinte nem lehet reális árat adni, hiszen nem lehet előre tudni, hogy 4 év múlva mennyibe kerül majd egy laptop vagy egy processzor. Ilyenkor a beszállító a kockázatok miatt eleve kétszeres-háromszoros árat mond – mutatott rá.

Tanács emellett azt is kiemelte, hogy a beszerzéseket gyorsítani is kell. Ő ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy az ötlettől a tényleges beszerzésig kilenc-tizenkét hónap teljen el. „Úgy fogalmazott, ma előfordulhat, hogy az állam a piaci ár háromszorosáért vesz laptopot, amely csak hónapokkal később érkezik meg. A megoldást részben abban látja, hogy a kereteket vissza kell adni az intézményeknek, és nem szabad minden beszerzést központosítani” – írta a HVG. Ezzel milliárdokat lehetne megspórolni az államnak.

Nem volt már ráhatásuk

Ehhez képest megjelent a cikk elején említett, megjelenítő eszközök beszerzésére vonatkozó tender eredménye, amely látszólag minden ígérettel szembemegy.

Megkerestük ezért a Tudományos és Technológiai Minisztériumot, hogy megtudjuk:

• felülvizsgálta-e Tanács Zoltán vagy a minisztérium/kormány az érintett eljárást? Általánosságban folyamatban vannak-e az ígért vizsgálatok a DKÜ-nél? Ha igen, van olyan, ahol eredmény is született? Ha igen, mivel zárult a vizsgálat?
• Várható-e, hogy ebben az eljárásban megkötik a szerződést a nyertes cégekkel? Ha igen, ki és milyen szakmai indokok alapján hagyja ezt jóvá?
• Hogyan egyeztethető össze ez a konstrukció a kisebb informatikai és AV-cégek piacra jutásának ígéretével?
• Tervezik-e a tényleges lehívások, a termékváltások és az alkalmazott árak nyilvánosságának biztosítását?
• A 4iG állami szerződéseinek bejelentett átvilágítása kiterjed erre a keretszerződésre is?

A minisztériumtól a következő válaszokat kaptuk:

„A megkereséssel érintett keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje a tavalyi évben lejárt, az ajánlati kötöttség mind az Ajánlatkérő, mind pedig az ajánlattevők számára beállt, erre tekintettel

a közbeszerzési dokumentumok felülvizsgálatára és esetleges módosítására a TISZA-kormány hivatalba lépése után nem volt már jogszerű lehetőség,

a minisztérium az eljárás lezárásához szükséges hozzájárulását az eljárást lefolytató DKÜ Zrt. részére megadta. Fontos rögzíteni, hogy a központosított közbeszerzési eljárás eredményeként ebben az eljárásban egy keretmegállapodás megkötésére kerül sor, amely sem a központi beszerző szervként szerződő DKÜ Zrt., sem pedig a jelenleg hatályos 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti érintett szervezetek számára nem keletkeztet konkrét beszerzési kötelezettséget.” (Vagyis nem biztos, hogy sor kerül egyedi lehívásra.)

„A DKÜ szerződési portfolióját folyamatosan vizsgáljuk, és az egész cég hosszútávú szerepével kapcsolatban is folyamatosak az egyeztetések. Az alapvető cél, hogy a DKÜ egy horizontális informatikai standardokat képviselő intézmény legyen, megőrizve a beszerzési koordinációs szerepét minden olyan eszközcsoportban, ahol annak értelme van és nem piactorzító hatású.

Ahogy az a megkeresésben is hivatkozásra került, a keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban az összegezés 2026.09.01. napján került megküldése az EKR-en keresztül. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján nem áll fenn olyan körülmény, ami a keretmegállapodás megkötése alóli mentesülést lehetővé tenné, így

az Ajánlatkérő köteles eleget tenni a törvényben foglalt kötelezettségének.

Amennyiben megkötésre kerül a keretmegállapodás, úgy azt a DKÜ jelenlegi vezérigazgatója fogja aláírni a DKÜ Zrt. részéről. A tulajdonosi joggyakorló TTM ezt a döntést a Kbt. rendelkezéseire is tekintettel direktben nem bírálhatja felül, de folyamatosan vizsgáljuk mind a korábbi, mind a jelenlegi vezetői döntéseket átláthatósági és integritási szempontok alapján is.”

(Egy hasonló szituációba egyébként Vitézy minisztériuma is belekerült, ott ezt a lépést tették):

A TTM szerint a kiírás jellege önmagában nem zárta ki kisebb cégek indulását, „legfeljebb az a körülmény hátráltatta azt, hogy a közbeszerzés tárgyából adódóan az eszközcsoportok szétválasztása a teljesítés során okozhatott volna funkcionális problémákat: aki ismeri az AV piacot, annak nyilvánvaló, hogy a fő konferenciaeszközök, szoftverek és licenszek, valamint a kapcsolódó „kis” eszközök, kábelek, fejegységek, asztali konzolok, mikrofonok, vezérlőegységek, kiegészítő kamerák stb. beszerzése azért történik csomagban, mert így a telepítés és karbantartás nagyban egyszerűsödik és elkerülhető, hogy más eszközökkel és szoftverekkel inkompatibilis termékeket vegyen egy-egy intézmény.

A csomag tipikus ára (45-55 M Ft) egyébként egy közepes méretű kereskedő cégnek már nem okozhat önmagában problémát, de a közbeszerzési eljárás komplexitása igen. A TTM – összhangban Magyarország európai uniós kötelezettségeivel – fontos szempontnak tartja a KKV-k lehetőségeinek bővítését, tehát kiemelten kezeljük majd azt a keretmegállapodások és egyedi döntések körében is.

Fontos kiemelni, hogy a megkereséssel érintett eljárás tekintetében

a keretmegállapodás megkötése esetén európai uniós forrásból megvalósítani tervezett közbeszerzések nem kerülhetnek megvalósításra belőle.”

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a tényleges lehívások, a termékváltások és az alkalmazott árak nyilvánosságának biztosítását, a minisztérium a következőket írta: „a keretmegállapodás megkötését követően a DKÜ Zrt. által működtetett központosított közbeszerzési rendszerben (Integrált DKÜ Portál Rendszer) a megkötött keretmegállapodás – ideértve az annak megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumait is –, valamint annak mellékletei közzétételre kerülnek (…), így az IDPR-ben ezen adatok és dokumentumok felhasználói regisztrációt követően elérhetőek lesznek, ahogy jelenleg is elérhetők valamennyi megkötött keretmegállapodás tekintetében.

A keretmegállapodás alapján megvalósított konkrét közbeszerzésekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettség teljesítéséért a Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján az adott közbeszerzést megvalósító érintett szervezet a felelős, így azok EKR-ben történő, utólagos rögzítéséért is, összhangban 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakkal. A központi beszerző szerv és a minisztérium is elkötelezett azt illetően, hogy a központosított közbeszerzési rendszerekben megvalósított közbeszerzések adatai egységes struktúra szerint, kereshetően és publikusan elérhetőek legyenek.”

Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Karmelita kolostorban 2026. március 2-án. MTI/Hegedüs Róbert

A 4iG állami szerződéseivel kapcsolatos átvilágítással kapcsolatban a minisztérium azt írta, „a 4iG állami szerződéseinek bejelentett átvilágítása alapvetően néhány nagy értékű szolgáltatási szerződésre, kölcsönszerződésre, állami hitelgaranciára és a kapcsolódó tőkeviszonyokat befolyásoló megállapodásokra koncentrál. Figyelemmel az 1. kérdés kapcsán már ismertetett azon körülményre, hogy az érintett központosított közbeszerzési eljárás eredményeként keretmegállapodás kerül megkötésre, amely alapján az érintett szervezetek a Kbt. szerinti konkrét közbeszerzések eredményeként (közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás) kötnek majd egyedi szerződéseket, így magát a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást jelenleg nem vizsgálja semmilyen folyó átvilágítás.”

Volt államtitkár szavai erősítik a gyanút

Hogy az állami informatikai beszerzésekkel kapcsolatban felmerül a korrupciógyanú, arról legutóbb Vályi-Nagy Vilmos beszélt a napokban. A második Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkár a Partizánnak adott interjújában többek között azt mondta, egyes piaci szereplők mondták meg az állami intézménynek, hogy „márpedig te ezt fogod fejleszteni, ezt a megoldást fogod választani, neked nincs beleszólásod.” Vagyis nem a valós igények, hanem egyes cégek érdekei alapján írták ki a tendereket.

A Partizán interjúja Vályi-Nagy Vilmossal

Szerinte általánossá vált az is, hogy a magyar állam közbeszerzési terveit egy-egy szereplő mindenkinél korábban megismerhette, és az ő koordinációjával zajlott a piac megszervezése. „Minden területnek megvolt a maga gazdája és ura.” Úgy fogalmazott, „mindig volt egy megmondó ember – nagyjából ’16-’17 környékétől – aki kezébe vette a piacot, és azt mondta, hogy

te bekerülhetsz ebbe a keretmegállapodás, te a konzorciumvezető leszel, te meg takarodjál innen”.

A legnagyobb szereplő ezen a területen a 4iG lett. Vályi-Nagy Vilmos szerint több állami intézmény és informatikai cég is azt állította, hogy minden közbeszerzési terv először a 4iG-hoz került. A cégcsoport munkatársai „úgy jártak be az intézményvezetőkhöz, mintha hazamennének”. Ők már hónapokkal a kiírás előtt láthatták a pályázatokat.

Vályi szerint a keretmegállapodások esetében a 4iG mondta meg, hogy például egy notebook- vagy szerverbeszerzésnél ki indulhat konzorciumvezetőként, akik aztán eldönthették, kik lesznek a tagok. Ebben azonban vétójoga volt a 4iG-nek. „Nélkülük egy PC-t sem lehetett Magyarországon az állam részére eladni” – fogalmazott.

A túlárazásokra pedig volt államtitkár hozott egy konkrét példát is. Idén márciusban a NAV laptopokat vásárolt. A hozzá eljutott adatok szerint a beszerzési érték 1,1 milliárd, míg a nyertes ajánlat 1,88 milliárd forint volt. Így a profit a 700 millió forintot is meghaladta. Szerinte nagyjából féláron lett volna reális ez a beszerzés, vagyis a NAV dupla áron jutott hozzá a termékekhez. Egy évben több tucat ilyen beszerzés van az informatikában, így ki lehet számolni, hogy mekkora kár érte és éri a magyar államot – tette hozzá.

Az interjú megjelenését követően Jászai Gellért és a 4iG Csoport bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesznek Vályi-Nagy Vilmos ellen a „hazugságokra és minden alapot nélkülöző vádakra épülő interjú” miatt.

Katus Eszter

Nyitókép: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter beszédet mond a budapesti Millenárison 2026. június 25-én. Fotó: MTI/Purger Tamás