Bejelentésünk nyomán 4 milliós bírságot szabtak ki a Szent Ágota tendere kapcsán

Négymillió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóra, miután közérdekű bejelentést tettünk a kommunikációs kampányukra vonatkozó tenderük kapcsán. Az eljárás során a Szent Ágota egymásnak ellentmondó tájékoztatást adott az ajánlattevőknek, majd a saját hibája miatt érvénytelenítette a cégek – köztük Balásy Gyula érdekeltségének – ajánlatait. Az eredménytelen (és jogsértő) tender után az egyház saját forrásból valósította meg a kampányt, és annak részleteiről nem árult el semmit.

Társadalmi célú kommunikációs kampány lebonyolítására írt ki közbeszerzési eljárást a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tavaly nyáron. A „Nekik sikerült – nevelőszülői szeretettel” című kampány célja a nevelőszülői hivatás társadalmi megbecsültségének növelése, valamint a nevelőszülői hálózat bővítése lett volna. Az összesen 430 millió forint értékű, 4 hónapra szóló tender azonban 2025 őszén eredménytelenül zárult. Ennek ellenére a következő hónapokban mégis megjelentek a nevelőszülőséget hirdető plakátok szerte az országban.

Mivel a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató állami támogatásból is működik (és az eljárás összege is meghaladta az értékhatárt), megkérdeztük tőlük, hogyan lehetséges ez, hogyan tudták kikerülni a közbeszerzést. Azt a választ kaptuk, hogy a fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye úgy döntött, saját hatáskörében, saját forrásból valósítja meg a kampányt.

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató 2016 óta működik országos gyermekvédelmi intézményfenntartóként. Fenntartója a Szeged–Csanádi Egyházmegye. Fő feladata az állami gondoskodásban élő gyermekek és fiatalok ellátása, nevelőszülői hálózatok, gyermek- és lakásotthonok működtetése.

Ezután megkerestük az egyházmegyét is, hogy megtudjuk, mely cég és milyen megbízás alapján készítette a plakátokat, hány darab készült, és ezek ennyibe kerültek, illetve, hogy milyen további kampányelemeket rendeltek meg, kitől, és milyen beszerzés alapján.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye minderre nem válaszolt „tekintettel arra, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye a 2011. évi CCVI. törvény szerint elismert magyarországi bevett egyház, a Magyar Katolikus Egyház jogi személye, így az Egyházmegye által megkötött vonatkozó szerződés nem tartozik a közbeszerzésekről szóló, a szerződés megkötésekor hatályos 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá a hivatkozott jogszabály 5.§ (2) és (3) bekezdése alapján. A Szeged-Csanádi Egyházmegye a szolgáltatást saját forrásból, piaci alapon rendelte meg, így a fentiekben kifejtettek alapján a feltett kérdéseire tájékoztatást nem tudunk adni.”

Mindkét ajánlattevőt ugyanazért zárták ki

Mivel az egyház nem árult el részleteket a megbízásról, információk hiányában nem állapítható meg, hogy jogszerűen kötött-e szerződést a kampányra. Ami viszont azóta biztossá vált, hogy az eredeti, Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által kiírt közbeszerzési eljárás jogsértő volt.

A tender sorsát mi azért követtük, mert számítani lehetett rá, hogy a NER-es vállalkozó, Balásy Gyulai kommunikációs cége is jelentkezik majd rá. Ez így is lett, két társaság tett ajánlatot: Balásy New Land Media Kft.-je és a Perform Consulting Kft.

Az eljárást azonban eredménytelennek minősítették, miután az ajánlatkérő szerint kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be.

Az érdekes ebben az volt, hogy a Szent Ágota szerint mindkét cég pontosan ugyanazt a hibát követte el: 0 forintot írtak be a műszaki leírás 7.1.1 pontjában részletezett „Összesített nettó kampánymenedzsment díj” értékére. Azonban, mint írták, „a nullás megajánlás nem értékelhető fordított arányosítás esetén, nullás megajánlás esetén a fenti képlet torz eredményt mutat, amely sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, ennek megfelelően az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.”

Részlet a bírálati összegzésből. Forrás: EKR

Csakhogy – ahogy arra egy olvasónk felhívta a figyelmünket – a médiakampányok 15%-os díja a törvény szerint fedezi a kampánymenedzsment költségeit, így nem is szabad(na) ezért külön díjat felszámolni. Tehát eleve hiba volt beletenni az ártáblázatba, és főleg hiba volt nem elfogadni a nulla forintos megajánlást.

Megállapították a jogsértést, bírságot szabtak ki

Lapunk közérdekű bejelentést tett az ügyben. A Közbeszerzési Hatóság lefolytatta a vizsgálatot, és arra jutott, hogy a közbeszerzési dokumentumokban olyan ellentmondások voltak fellelhetők, amelyek nem biztosították a megfelelő ajánlattétel lehetőségét az ajánlattevők számára. Ezért a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását kezdeményezte.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a napokban hozott határozatot, amely szerint

„az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 50. § (4) bekezdését.”

A Döntőbizottság ezért az ajánlatkérővel szemben 4 000 000 forint bírságot szabott ki.

A Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő kommunikációja ellentmondásos volt, mert amíg a dokumentáció tiltotta a nullás megajánlást, addig a kiegészítő tájékoztatás engedélyezte azt. Ezzel az ajánlatkérő olyan bizonytalanságot teremtett, amely mindkét ajánlattevő érvénytelen ajánlatához és az eljárás meghiúsulásához vezetett. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság osztotta a kezdeményező azon álláspontját, hogy a közbeszerzési dokumentumok előírásai és az ajánlatkérő által adott kiegészítő tájékoztatás alkalmazott megfogalmazása sértette az ajánlattevők esélyegyenlőségét (Kbt. 50. § (4) bekezdése).

A Döntőbizottság a bírság kiszabásakor figyelembe vette, hogy a megvalósított jogsértés súlyosnak minősül, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési dokumentumok, a közbeszerzésen való részvétel és a szerződés elnyerésének feltételei kialakításával, a tételes jogszabálysértésen keresztül a megjelölt jogi normák által is hivatkozott esélyegyenlőség, mint alapelvi követelménynek a sérelme is megvalósult.

Katus Eszter

Nyitókép: Olvasói fotó a Szeged-Csanádi Egyházmegye nevelőszülői kampányának egyik plakátjáról