Orbánék bukása után amerikai támogatásban bízhat az európai szélsőjobb
Orbán amerikai útjával egy időben hirdetett közel 5 millió dolláros programot az amerikai külügyminisztérium európai „szuverenitáspárti” célok támogatására.
Évi 15 ezer tonna műanyag- és fémpalack feldolgozásával bővítheti az ALTEO Circular Kft. a kistarcsai telephelyét, amely már eleve sokféle hulladéktípus gyűjtését, emellett veszélyes akkumulátor-, valamint fém-, fa- és műanyaghulladékok kezelését végzi. A helyiek viszont attól tartanak, hogy a környezetvédelmi engedély és hatásvizsgálat nélkül működő, a lakóházakhoz extrém közelségben lévő üzem kockázatait nem mérték fel kellőképpen a hatóságok. Videóriport.
„Csendes, zöld és panorámás terület Kistarcsa magasabb pontján” – így jellemzik a kistarcsai Fenyvesliget lakóparkot az ingatlanközvetítők. A valóban takaros utcákból álló zöldövezeti városrész egyes házaiban és kertjeiben viszont néha zavaróan hallani az ALTEO Circular Kft. fadarálójának hangját. Ráadásul a lakók szerint a házaik közvetlen szomszédságában lévő telephelynek nemcsak a zaja, hanem egyre bővülő tevékenységei – köztük veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolása, akkumulátor-hulladék darálása, műanyag- és fémpalackok feldolgozása – is aggasztóak, ráadásul a több ezer tonna hulladék kezelésének összeadódó környezeti hatásait soha nem vizsgálták a hatóságok.
2025. június 9-én, pünkösd hétfőn arra figyelt fel néhány fenyvesligeti lakos, hogy a kertjében egész nap repülőgép zúgására emlékeztető zaj zavarja a pihenést. Mint kiderült, az akkor még az Éltex tulajdonában lévő hulladéktelep sarkában,
a házaktól alig 200 méterre raklapokat daráltak nagy teljesítményű darálógépekkel.
Az egyik fenyvesligeti lakos, Farkas Krisztina értesítette Juhász István (Fidesz-KDNP) polgármestert, aki egy zárt Facebook-csoportban így reagált a problémára. „Nem volt egy világbajnok ötlet egy ipari terület mellé lakóövezetet kialakítani, mert igazából bármikor jöhet oda egy zajos tevékenység, és ha annak a tevékenysége megfelel az adott terület besorolásának, marha nehéz kezdeni vele valamit.”
A polgármester ehhez hozzátette, hogy egyeztetett a céggel, amely megígérte, hogy hétvégenként nem fognak fadarálást végezni. Csakhogy a lakók hétköznap sem szeretnék „élvezni” otthonaikban és kertjeikben a folyamatos darálás hangját, amihez hozzáadódik a munkagépek, targoncák, a tehergépjárművek zaja. Márpedig a lakossági panaszok szerint ez történik, ám a helyiek észrevételeire a hatóság azzal reagál, hogy a zajhatárértékek így is teljesülnek.

Farkas Krisztina, a „Zöld Kistarcsáért” civil csoport tagja. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)
A helyiek arról is értesültek a Világgazdaság című lap 2025 júliusi cikkéből, hogy az ALTEO Nyrt.– mely 2025. július 1-től az Éltex Kft. 100%-os tulajdonosa lett – új tevékenységként augusztusban üzembe kívánja helyezni Kistarcsán azt a nemesfémkohót, melyre az Éltex már korábban engedélyt kapott.
A társaság fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével, Simon Anitával készült tavaly nyári interjúból akkor az is kiderült, hogy a kistarcsai telephelyen
a nemesfémkohó működtetése mellett egy olyan üzemet is létesítenek, ahol kötelező visszaváltási rendszerből (DRS) érkező anyagokat, műanyag- és fémpalackokat fognak válogatni és kezelni.
Az új tevékenységekhez kapcsolódóan 2026 januárjában a telephely zajkibocsátási határértékeit megállapító korábbi határozat módosítására is sor került. Ebben az szerepelt, hogy tíz Fenyves és Galagonya utcai ingatlan is beletartozik a zajvédelmi hatásterületbe; a határozat szerint azonban a hulladéktelep működése nem fog a zajhatárértékek átlépésével járni.
A Fenyvesliget lakóparkban élőket azonban leginkább az „sokkolta”, hogy a telephely kerítése mellett egymásra halmozott, veszélyes akkuipari anyagok jelöléseit tartalmazó hordókat láttak – írtuk meg idén áprilisban. Cikkünkben beszámoltunk arról is, hogy a céget 16,2 millió forintra büntette a hatóság dolgozói veszélyeztetése miatt. Az akkugyári katódhulladékok darálását végző üzemrész dolgozói ugyanis nem estek át a kötelező monitoring vizsgálaton, miközben a munkahelyi légtérben a rákkeltő anyagok mennyisége meghaladta az engedélyezett határértéket.
Áprilisi cikkünk megjelenését követően kistarcsai és környéken élő lakosok az ALTEO Circular tevékenysége kapcsán petíciót indítottak a lakóövezetek, kórház, bölcsőde, óvoda mellett zajló és egyre bővülő, álláspontjuk szerint „intenzív környezetszennyező ipari tevékenységek” miatt.
A jelenleg 2090 aláírást tartalmazó petícióban többek közt azt kérik a város polgármesterétől, Juhász Istvántól:

A kistarcsai és környéken élő lakosok petíciója.
A polgármesteri beavatkozást sürgető petícióra reagálva Juhász István egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében adott tájékoztatást. Eszerint a kistarcsai képviselő-testület sürgősséggel tárgyalta az ügyet, és többek közt megállapította: az ALTEO hulladékkezelésének helyet adó, Gipe-1 építési övezetben jelenleg sem végezhető „környezetre jelentősen kedvezőtlen hatású” ipari tevékenység.
A testület és a polgármester szerint a környezeti hatásokat a szakhatóságok illetékessége vizsgálni, viszont az ALTEO-val kapcsolatos egyes hatósági eljárásokba ügyfélként az önkormányzatot eddig nem vonták be. Ennek ellenére
az önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy az összes hulladékkezelési tevékenység együttes hatását is vizsgálja a kormányhivatal;
valamint ígéretet tett a polgármester arra is, hogy az üzem környezetében a város talaj- és porvizsgálatokat fog megrendelni.
Ezen felül polgármesteri kezdeményezésre két lakossági bejárás is történt a kistarcsai telephelyen. Az idén márciusban tartott bejáráson viszont csak a nemesfémkohóval kapcsolatban tehettek fel kérdéseket a résztvevők, majd június 23-án a tervezett DRS hulladékválogató üzemről és a nemesfémkohóról készült prezentációt mutatták be a cég képviselői a látogatóknak, valamint válaszoltak a lakosok kérdéseire.
Azonban
a telephely bemutatására ezen a júniusi bejáráson nem került sor.
ennek okáról pedig Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a megjelentek által feltett sok kérdés megválaszolása miatt már nem volt idejük és módjuk bemutatni az üzemet.

Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)
Júliusban a kistarcsai önkormányzat az ígért talajvizsgálatot elvégeztette az ALTEO üzem környezetében, és az erről szóló tájékoztatót közzétette a honlapján.
„A mérési eredmények alapján sem az üzem közvetlen környezetében, sem a távolabbi mintavételi helyszíneken nem mutatható ki olyan mértékű fémfelhalmozódás a felszínközeli talajban, amely egészségügyi kockázatra vagy egészségre ártalmas szennyezésre utalna” – olvasható a tájékoztatóban, melyhez a vizsgálatot végző laboratórium szakértői nyilatkozatát is csatolták.
A lakók szerint azonban az egyszeri mérésen kívül a kibocsátott szennyezőanyagok folyamatos ellenőrzésére, köztük levegőszennyezettségi mérésekre is szükség lesz – különös tekintettel arra, hogy új tevékenységekkel bővül az üzem.
Az évi 15 ezer tonna műanyag- és fémhulladékok válogatásáról és kezeléséről szóló hulladékgazdálkodási engedélyt július 6-án adta meg a hatóság az ALTEO tulajdonában álló FE-GROUP INVEST Zrt. számára; ehhez Kistarcsa Város Önkormányzata új telepengedélyt adott ki. Az engedélyezési folyamatba azonban még azok a lakosok sem szólhattak bele, akiknek a korábbi, zajkibocsátási határértéket megállapító határozat szerint a zajhatásterületen belül van ingatlanjuk: számukra nem engedélyezte az ügyféli jogállást a kormányhivatal.
A Fenyvesligetben élők viszont továbbra is panaszkodnak a telephely zajos tevékenységére, az időnként érezhető vegyszerszagra, valamint az egyre növekvő kamionforgalomra. Emellett hatósági felülvizsgálatot sürgetnek a veszélyes anyagok és az akkumulátorhulladékok kezeléséről szóló, korábban kiadott engedélyek ügyében is.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók és videó: Balogh Dénes
Címlapkép: Átlátszó-montázs
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Orbán amerikai útjával egy időben hirdetett közel 5 millió dolláros programot az amerikai külügyminisztérium európai „szuverenitáspárti” célok támogatására.
Fél évvel a megnyitása után már le is fejezték azt a jeruzsálemi akadémiát, aminek létrehozására Orbánék több mint egymilliárd forint közpénzt szántak a választások előtt.
A vállalkozó már többször kérte a szálloda miatt a HÉSZ módosítását, de a nagymarosi testület egyelőre még nem szavazta meg.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, korábban OE-LOT lajstromjelű Bombardier Global 6500-as magángép lajstromjele nemrégiben OE-LAD lett.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!