Szabálytalan lehet az MCC brüsszeli irodájának átláthatósági nyilatkozata, eltitkolták a végső tulajdonosokat

Az MCC brüsszeli szervezetének tényleges tulajdonosról szóló nyilatkozatából hiányzik, hogy a szervezet mögött a magyarországi MCC Alapítvány cégei állnak. Az MCC Brussels szerint cégeket nem, csak magánszemélyeket kell lejelenteni, azonban a magyar MCC-kekva vezetői sem szerepelnek a nyilatkozatban, annak ellenére, hogy az MCC két vagyonkezelője alapítóként jelentős befolyással bír a nonprofit szervezetként bejegyzett brüsszeli szervezetben. 

Az MCC Brussels egyik alapítója az a Gerhardus Talentum Kft., amely a Gellért-hegyre tervezett gigantikus MCC-központot építette volna. Az MCC Brusselst, az Orbán-kormány elitképzőjének brüsszeli szervezetét 2022-ben alapították. Míg a magyarországi Matthias Corvinus Collegium elsősorban oktatási, tudományos intézményként pozicionálta magát, az MCC Brussels nyíltan lobbiszervezetként működik.

A szervezet honlapján céljaik között az európai döntéshozók meggyőzését tüntetik fel: „Az MCC kiváló szakértői körére támaszkodva korunk politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseinek sajátos megközelítésével igyekszik nemcsak megismertetni az európai politikai döntéshozókat, hanem hatást is gyakorolni rájuk.” Ennek a működésnek egy jó példája volt, amikor 2024-ben az MCC Brussels az EU agrárpolitikája ellen szervezett tüntetést, amin több európai szélsőjobboldali politikus is részt vett.

A magyar nyilvánosságban az MCC Brusselst egyszerűen a magyar MCC – vagyis az állami hátterű közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) – külföldi irodájaként emlegetik. Azonban az MCC Brussels önálló, Belgiumban bejegyzett entitásként működik. A gyakorlatban azonban kérdéses, hogy mennyire válik el a brüsszeli szervezet a hazai – az új kormány határozata alapján július végével megszűnő – kekvától.

Erős függés a magyar kekvától

A belga igazságügyi hivatal honlapján megtalálható az MCC Brussels bejegyzéséről szóló okirat. Ebből kiderül, hogy a szervezetet nemzetközi nonprofit egyesületként jegyezték be, alapítója pedig két magyarországi cég, a Pelso Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. és a Gerhardus Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. Mindkét cég a magyarországi MCC Alapítvány (azaz a július végén megszűnő kekva) 100%-os tulajdona,

más leányvállalatokkal együtt ők is kezelik az MCC milliárdos ingatlanvagyonát.

A Pelso Talentumhoz tartozik az akadémia révfülöpi tábora, míg Gerhardusé az a Gellért-hegyi ingatlan, ami egykor a Munkásőrség központja volt. Az MCC azt tervezte, hogy több mint másfél milliárd forintért fog itt oktatási központot építeni – ezt a tervet azonban a kormányváltás keresztülhúzta.

A Gerhardus Kft. az MCC Brussels működése szempontjából is kritikus, ugyanis a szervezet alapító irata szerint a kft. nemcsak a brüsszeli egyesület indításánál bábáskodott,

de a jövőben is joga van az MCC Brussels két igazgatója közül legalább az egyik kijelölésére.

„Az egyesületet egy legalább két igazgatóból álló testület irányítja. Az igazgatókat a közgyűlés nevezi ki határozatlan időre. Az igazgatók legalább felét az alapító magyar korlátolt felelősségű társaság, a Gerhardus Talentum Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság által javasolt listán szereplő személyek közül kell kinevezni” – olvasható az iratban.

Ez a függés az MCC Brussels végtulajdonosi nyilatkozata szempontjából fontos. Belgiumban minden cég és egyesület köteles bejelenteni tényleges tulajdonosát, vagyis hogy a cégháló végén milyen személyek állnak. Az Átlátszó a De Morgen belga újsággal és a Hope Not Hate brit civil szervezettel közösen megszerezte azt a nyilatkozatot, amit az MCC adott be a belga Pénzügyminisztériumnak. Ebben azonban nem szerepel egyik alapító cég neve sem, csupán két magánszemély: Lánczi Péter és Juhász Anikó, akik az alapító okirat szerint az MCC Brussels igazgatói.

Lánczi Péter egyben a magyar MCC általános főigazgató-helyettese. Juhász Anikó a magyar MCC-n belül a Fiatal Tehetség Program pályázati igazgatója, illetve a teljes intézmény adminisztrációs és eljárási igazgatója volt.

Részletek az MCC Brussels UBO-nyilatkozatából

A Die Morgen kérdésére John O’Brien, az MCC Brussels kommunikációs igazgatója azt válaszolta: „Mivel az MCC Alapítvány nem természetes személy, ezért nem kell a nyilatkozatban feltüntetni (sőt, a gyakorlatban lehetetlen is lenne).”

Michel Maus, a csalásellenes törvényekre szakosodott jogászprofesszor szerint azonban az MCC Brussels mögött álló cégek kihagyása a nyilatkozatból „a társasági és egyesületi jogszabályok, valamint a pénzmosás elleni jogszabályok potenciális megsértését jelenti.”

 „Nem elég azt mondani, hogy egy szervezet áll a háttérben, mert akkor tovább kell nyomozni az iránt a természetes személy felé, aki a végső haszonélvező. A nyilvántartást éppen azért hozták létre, mert szükség van az egyesületeken belüli átláthatóságra” – mondta.

A tényleges tulajdonosi nyilatkozatnak a belga pénzügyi hatóság honlapja szerint tartalmaznia kell minden olyan szervezet és személy nevét, akik befolyással lehetnek a szervezet működésére.

A cikkben említett szervezetek és személyek kapcsolati hálója

Ha valaki a befolyását több entitáson keresztül gyakorolja, akkor a „köztes entitásokat” is be kell jelenteni,

csakúgy, mint az ezeket tulajdonló vagy vezető emberek nevét.

Ennek tükrében az MCC Brussels tényleges tulajdonosai között lehet a Gerhardus Kft.-n keresztül a magyar MCC Alapítvány vezetője – jelenleg Szalai Zoltán, aki Orbán Balázstól vette át a tisztséget –, valamint a kekva felett alapítói jogokat gyakorló minisztérium vezetője: ez a Miniszterelnökség, vagyis jelenleg Ruff Bálint, előtte pedig Gulyás Gergely lehetett a tényleges végső tulajdonos.

Amennyiben az MCC Brussels tényleges tulajdonosi jelentése szabálytalan, az 250-től 50 000 euróig terjedő bírságot vagy akár büntetőjogi következményeket vonhat maga után.

Vitézy Dávid minisztériumához kerülhet az MCC Brussels

Az MCC Brussels egyébként az Európai Unió Átláthatósági Nyilvántartásának (EU Transparency Register) titkársága szerint sem választható el szervezetileg a magyar MCC-től – ez vezetett ahhoz, hogy felfüggesztették regisztrációját a lobbista-adatbázisban, ami azt is jelenti, hogy a szervezet többé nem vehet részt az Európai Bizottság szakértői csoportjainak ülésein és az Európai Parlament bizottsági meghallgatásain.

Az MCC Brussels-szel szemben 2025-ben indult vizsgálat a Corporate Europe Observatory feljelentése alapján. A lobbiellenes szervezet azért tett feljelentést, mert szerintük az MCC Brussels nem számolt be megfelelően a pénzügyeiről. Azonban végül nem ezért függesztették fel a regisztrációját, hanem az úgynevezett egységes nyilvántartásba vétel elvének megsértése miatt.

Az Átláthatósági Nyilvántartás szerint ugyanis az MCC Brussels és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány nem választható külön, ezek egyetlen, közös bejegyzéssel kellene, hogy rendelkezzenek. Ezt az MCC vitatta, közleményük szerint a két szervezet különálló jogi személy, és „érdekképviseleti tevékenységeik teljesen eltérőek.”

Az MCC közleménye szerint a döntés politikai motivációjú volt, hiszen más nemzetközi szervezetek, például a WWF egyes egységeit is külön-külön regisztrálták.

Az MCC Brussels 2024-ben 6,37 millió eurós költségvetésből működött, amihez a forrást csaknem teljes egészében a magyar MCC Alapítvány biztosította.

Ruff Bálint és a Miniszterelnökség mellett képbe jöhet az új kormány egy másik tárcája is: Vitézy Dávid Közlekedési és Beruházási Minisztériuma. Ugyanis az MCC-kekva megszüntetéséről szóló kormányhatározat szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány megszüntetésével állami tulajdonba kerülnek az alapítvány részesedései is a gazdasági társaságokban, vagyis a Gerhardus Talentum Kft. is az államhoz kerül.

A rendelet kimondja, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója a legtöbb cég esetében a pénzügyminiszter, „az ingatlanfejlesztési tevékenységi kört megvalósító gazdasági társaságok tekintetében a közlekedési és beruházási miniszter” lesz. A Gerhardus Kft. az utóbbi körbe tartozik, így a cégen keresztül a jövőben elvileg Vitézy Dávidnak lehet beleszólása az MCC Brussels igazgatóságának kiválasztásába.

Az ügyben megkerestük a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, milyen befolyása lesz az államnak és a tulajdonosi jogot gyakorló Minisztériumnak az MCC Brusselsben.

Zubor Zalán

Címlapkép: MCC Brussels/Átlátszó montázs. Ez a cikk az Átlátszó, az amerikai Inkstick media, az egyesült királyságbeli Hope not hate és a belga De Morgen együttműködésében készült.