Jeruzsálembe tervezték a NER új kulturális főhadiszállását, de már nem sikerült átadni

Miközben az Orbán-kormány évek óta látványosan építette politikai és diplomáciai kapcsolatait Izraellel, a választások előtt fél évvel szinte észrevétlenül hozott létre Jeruzsálemben egy új magyar intézményt. A Jeruzsálemi Magyar Akadémia a város egyik legdrágább negyedében működik, de egyelőre senki nem árulja el, pontosan mennyi pénzből, ki és miért finanszírozza. Az élére 2030-ig kinevezett vatikáni kitüntetett Vörös Győzőnek korábban a múmiákkal is meggyűlt a baja.

A Jeruzsálemi Magyar Akadémia 2025 decemberében nyitotta meg kapuit a város előkelő negyedében, saját folyóiratot indított, a hazai tudományos életben régóta vitatott pályát befutó vezetője öt évre (2030-ig) kinevezett igazgatóként hivatkozik magára, az intézmény pedig a magyar kulturális diplomácia zászlóshajójaként aposztrofálja magát. Ennek ellenére hiába kerestük, nem találtuk az erősen vallási-kulturális-tudományos „visszatérés-narratívával” kommunikált HAJJ alapító okiratát vagy a létrehozásról szóló kormányhatározatot, de az intézmény költségvetését sem.

Az ügyet ismerő forrásaink szerint Orbán Viktor terve az lehetett, hogy választási győzelme után első külföldi útja Jeruzsálembe vezet majd, a látogatás egyik kiemelt eseménye pedig az akadémia ünnepélyes átadása lesz. Információink szerint az intézmény éves költségvetése még a tel-avivi magyar nagykövetség teljes büdzséjét is meghaladhatta volna – egy közepes méretű európai külképviselet éves költsége becslések szerint néhány millió euró.

A múmia bosszúja

Az intézet kevés konkrét nyoma közül az egyik egy április elsején megjelent HírTV-s riport, és egy interjú az igazgatóval, Vörös Győző ókorkutatóval, aki a kilencvenes évek végén azzal vált országosan ismertté, hogy elveszettnek hitt egyiptomi fáraósírként mutatott be egy sziklaüreget. Ez alapján az alapításról szóló döntés 2025 első felében született meg, az intézmény pedig tavaly decemberben nyitotta meg kapuit.

Az akadémia honlapjáról mindössze annyi derül ki, hogy az a culture.hu hálózat része – tehát feltehetően a Kulturális és Innovációs Minisztérium vagy a Külgazdasági és Külügyminisztérium égisze alatt működik –, és saját angol nyelvű tudományos folyóiratot is kiad Hungarian Academy in Jerusalem Journal címmel, aminek költségvetéséről szintén nem találtunk semmit.

Ami szinte biztos, hogy a Jeruzsálemi Magyar Akadémia a város előkelő Talbiyeh negyedében, a George Washington utca 6. szám alatt működik, közvetlenül a Keresztény Ifjak Egyesülete (YMCA) épülete mellett, a cseh és a szlovák diplomáciai épületek közelében. Az intézményről készült első fényképeket szintén nem a magyar, hanem az izraeli sajtó közölte: a Times of Israel a megnyitó napján számolt be arról, hogy Magyarország „felvonta zászlaját az új jeruzsálemi »nagykövetségi kirendeltsége« fölé”.

Forrás: Google Street View

Az izraeli lap nem egyszerű kulturális központként, hanem „embassy branch”-ként, vagyis a nagykövetség egyik ágaként írja le az intézményt. Ez magyarázhatja, miért nem szerepel az akadémia neve az izraeli nonprofit vagy cégnyilvántartásokban sem.

Köddé vált közpénz

Megpróbáltuk feltárni a feltehetően közpénzből működő akadémia hátterét: kerestük az alapító okiratot, minisztériumi határozatot, kormányzati döntést, közlönyös bejegyzést, szervezeti és működési szabályzatot, költségvetésről szóló dokumentumot – hiába. Nem ismert, hány alkalmazott dolgozik az intézményben, mennyi pénzből működik, ki és milyen forrásból finanszírozza, milyen konstrukcióban használják az otthonául szolgáló értékes jeruzsálemi ingatlant. Az intézmény honlapja gyakorlatilag üres: a bejegyzések elavultak, nincs impresszum,

a programnaptár szerint pedig a nyitás óta nem rendeztek itt egyetlen eseményt sem.

Az akadémia finanszírozásának egyelőre nincs nyilvánosan azonosítható nyoma: sem költségvetési előirányzat, sem támogatási szerződés, sem gazdálkodási beszámoló nem érhető el sem a Kulturális és Innovációs Minisztérium, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyilvános dokumentumaiban.

Mindez azért is furcsa, mert az akadémia már saját tudományos folyóiratot is kiadott: a Jerusalem HAJJ első számában olyan szerzők publikáltak, mint Veszprémy László, aki 2021-ig vezette a honvédelmi tárca alá tartozó Hadtörténeti Intézetet. Plusz adalék, hogy a tavaly decemberében megnyitott intézmény Facebook-oldalát csak idén április elsején indították el – mintha az akadémia online jelenlétét utólag, fél évvel később kezdték volna felépíteni.

Forrás: Facebook

A jeruzsálemi magyar csoda

Az izraeli sajtó visszatérően a „diplomatic mission” és a „foreign mission” kifejezéseket is használja az intézetre, ami arra utal, hogy a Jeruzsálemi Magyar Akadémiával Orbánék célja nem pusztán kulturális, hanem egy külpolitikai és ideológiai projekt lehetett.

A kezdeményezésnek egyértelmű előzménye is van: 2019-ben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter közösen avatták fel a magyar külgazdasági képviseletet Jeruzsálemben, a Ben Yehuda utca 34. szám alatt található City Tower-ben. Az eseményen Netanjahu arról beszélt, hogy ez az első európai diplomáciai misszió a városban hosszú évtizedek óta, és méltatta Magyarország szerepét abban, hogy megváltoztassa Európa hozzáállását Izraelhez.

A Jeruzsálemi Magyar Akadémia még ennél is ambiciózusabb vállalásnak tűnik: az erősen vitatott pályájú, azóta vatikáni kitüntetést is bezsebelő Vörös az intézményről adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány „újraalapította” az ezeréves jeruzsálemi magyar jelenlétet. Saját elmondása szerint azért őt kérték fel igazgatónak, mert tizennyolc éve Jeruzsálemben él, és kiterjedt tudományos kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

Nagy visszatérés, keresztes hadjárat

A „visszatérés” fontos eleme az intézmény önreprezentációjának: Vörös a „magyar jelenlétet” egészen Szent István koráig vezeti vissza, hangsúlyozva az ötödik keresztes hadjáratot vezető II. András szerepét, és az 1946 és 1948 között működő jeruzsálemi Magyar Intézet rövid történetét is. A történeti folytonosság látszatának megteremtése tehát nyilvánvalóan cél volt.

A HAJJ tehát egyelőre inkább tűnik egy diplomáciai logikát követő, kultúrpolitikai küldetéssel felruházott kormányzati költésnek, mint egy hagyományos kulturális intézetnek. Miközben vezetője történelmi küldetésről, ezeréves magyar jelenlétről és új szellemi végvárról beszél, az állami fenntartású intézményről a legalapvetőbb közérdekű adatok is hiányoznak.

Hogy megtudjuk, milyen jogi formában működik a Jeruzsálemi Magyar Akadémia, mekkora a költségvetése, kik az alkalmazottai, milyen döntés alapján jött létre és ki finanszírozza a működését, közérdekű adatigénylést küldtünk Vörös Győzőnek, a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, a Nemzeti Vagyonkezelőnek és az Államkincstárnak is. Válasz egyelőre sehonnan sem érkezett.

Solti Hanna

Címlapon: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Jeruzsálemben 2018. július 19-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd