Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, az ÁSZ elnöke továbbra is mérlegel

Hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság (IH) vezetője ellen. A vádirat szerint Biró többek között két autót is bérelt az IH számlájára, és az egyiket a felesége magáncélra használta, emellett korlátozta a másik két igazgatósági tag jogköreit. Továbbá egy családi ismerősét bízta meg havi 2 millió forintos fizetésért, és egy külföldi székhelyű céget bízott meg a hatóság brüsszeli külképviseletének felállításával és működtetésével – holott erre nem lett volna jogosult. Biró korábban minden vádat visszautasított. Az Állami Számvevőszék elnöke továbbra is kivár, a Tisza-kormány pedig hallgat az ügyben.

2025 elején jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét. Bár az ügyszség akkor nagy erőkkel vonult ki a hatósághoz, azóta látszólag semmi sem történt. Április végén aztán megírta a Blikk, hogy hamarosan megtörténhet a vádemelés. Ez most bekövetkezett.

Közpénzen autózott a felesége

Az ügyészség honlapján található sajtóközlemény szerint hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2026. június 5-én vádat emelt az Integritás Hatóság elnökével, Biró Ferenc Pállal szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Mint írják, a bíróságra benyújtott vádirat szerint a vádlottak (Biró és felesége) az alábbi bűncselekményeket követték el: Biró Ferenc Pál elnök azután, hogy az Integritás Hatóság két gépkocsivezetővel biztosított számára egy szolgálati személyautót, továbbra is fenntartotta a luxus terepjáró Hatóság által fizetett bérletét. Annak használatát ugyanakkor teljesen átengedte feleségének, aki nemcsak jogosulatlanul használta az autót, de azt a hatóság számlájának terhére tankolta is, ezzel minegy 21 milliós többletköltséget okozva a hatóságnak.

A vádirat rögzíti, hogy az elnök valóban jogosult személyes gépjárműhasználatra és gépkocsivezetőre, ugyanakkor az a részére bérelt személyautóval biztosított volt. Az elnököt személyében megillető jog indokolatlanul több autóra, illetve az elnök hozzátartozója gépjárműhasználatának milliós vagyoni hátrányt okozó finanszírozására nem terjed ki.

Biró korábban ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az IH 20 autót bérel, ebből kettő tartozik a helyetteseihez, egy hozzá. Olyan nem történt, hogy a hatóság nem állományban lévő személynek autót bérelt volna. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felsővezetők autóit a családok is használhatják. A felesége az ő személyes autóját használta, például boltba járásra.

Korlátozott alelnöki jogkörök, fiktív brüsszeli iroda

A vádiratban az is szerepel, hogy az elnök hivatali helyzetével visszaélve annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját törvényes jogaik gyakorlásából kizárja, bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta.

Az ügyészség szerint az IH elnöke továbbá egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel összesen három olyan szerződést is kötött, amelyek tartalmai összeegyeztethetetlenek voltak a hivatal hatáskörébe tartozó feladatokkal. A szerződések részben az elnök által Brüsszelben létrehozni tervezett diplomáciai képviselet felállításával voltak kapcsolatosak. Erre azonban a Hatóság nem volt jogosult, Magyarország kizárólag mint ország létesíthet külképviseletet.

„A szerződések teljesítése során az Integritás Hatóság összesen több mint 100 millió forintot fizetett ki a külföldi cégnek lobbi- és kommunikációs szolgáltatásokra, szükségtelenül” 

– olvasható az ügyészség közleményében.

A vád tárgyát képezi az is, hogy az elnök egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a hatóság nevében a tanácsadó cég brüsszeli címére, valójában azonban ott soha nem volt iroda. A vádlott ennek ellenére intézkedett arról, hogy a telephelyet bejegyezzék a közhiteles nyilvántartásba.

1,5 millió saját célra, 11 millió a család barátjának

Az Integritás Hatóság elnöke a külföldi kiküldetései során napidíjra volt jogosult, többek között az élelmezésével kapcsolatos költségek megtérítésére. Az ügyészség szerint Biró a jogosan járó összeget felvette, ugyanakkor a részére a Hatóság által rendelkezésére bocsájtott bankkártyával 1,5 millió forintot költött saját szükségleteire, amivel a Hatóságnak vagyoni hátrányt okozott.

A fentieken túl

az elnök 2024-ben úgy alkalmazott egy családi barátot, hogy tisztában volt vele, hogy a férfi nem rendelkezik a szükséges képesítésekkel,

alkalmazása nem egyeztethető össze az Integritás Hatóság feladataival. Az elnök által működtetni tervezett ún. Integritás Akadémia keretei között az alkalmazásban álló férfi olyan témakörökben tervezett oktatást, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása.”

A férfi munkaviszonya végül a törvény erejénél fogva szűnt meg, mivel kötelező ellenőrzése során nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel. Ezzel a vádlott 11 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a hivatalnak.

Szabadságvesztést, pénzbüntetést kérnek

Az ügyészség közleménye szerint

Biró a bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak.

A közlemény azzal zárul, hogy az ügyészség a vádlottak és védők részére 2026 áprilisában megküldte az eljárási iratokat, azzal, hogy a vádemelés előtti egy hónapban megtehetik észrevételeiket és indítványaikat. A terjedelmes beadványok és bizonyítási indítványok 2026. május 19. és 22. napjain érkeztek, melyeket az ügyészség a vádemelés előtt értékelt.

Ezt követően az ügyészség hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat.

A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az elnököt szabadságvesztésre, pénzbüntetésre ítélje.

A vádiratban – a gépkocsihasználatot és a bankkártyás fizetéseket érintően, mellyel a vádlott saját maga gazdagodott – 23 millió forintnyi vagyonelkobzásra is indítványt tettek az ügyészek.

A gépkocsihasználat vonatkozásában a bűncselekményt bűnsegédként elkövető vádlott tekintetében az ügyészség próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

Az Állami Számvevőszék elnöke „mérlegel”, a kormány hallgat

Az Integritás Hatóságról szóló törvény szerint a Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki, tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. Tisztségükről bármikor lemondhatnak az Állami Számvevőszék elnökéhez intézett írásos nyilatkozattal, de

az ÁSZ elnöke is indíthat közigazgatási pert a jogviszonyuk megszüntetése iránt, ha a „kinevezés feltételei már nem állnak fent”. 

Ha ez megtörténik, akkor a Fővárosi Törvényszéknek 30 napon belül kell döntenie az ÁSZ-elnök keresetéről, függetlenül a büntetőügy végkimenetelétől.

Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke és Dr. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke együttműködési megállapodást írt alá 2024 áprilisában. Fotó: ÁSZ

Eddig az ÁSZ elnöke, Windisch László nem indította meg a Biró felmentésére irányuló pert, de tavaly nyáron az ÁSZ azt nyilatkozta, hogy „amennyiben a jövőben újabb, a keresetindítás szempontjából releváns információk merülnek fel, az ÁSZ elnöke újra mérlegeli a keresetindítás lehetőségét”. Április végén megkerestük a Számvevőszéket, hogy megtudjuk, a vádelemelés lehet-e olyan „releváns információ”, amely alapján az ÁSZ-elnök megteszi ezt a lépést.

Az ÁSZ-tól akkor azt a választ kaptuk, hogy ha az Integritás Hatóság elnökével szemben vádemelésre kerülne sor, az „nyilvánvalóan olyan új tény lenne, ami alapján az ÁSZ elnökének újra mérlegelnie kellene az Integritás Hatóság elnöke jogviszonyának megszüntetését célzó bírósági eljárás megindítását.” Majd felsoroltak 29 olyan bűncselekményt, amelyek kapcsán a jogszabályok erre lehetőséget adnak, köztük a korrupciós bűncselekmény, a közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményt, a hivatali bűncselekmény és a közbizalom elleni bűncselekményt is.

Most ismét megkerestük az ÁSZ-t, ahonnan majdnem ugyanazt a választ kaptuk, mint korábban:

„az Integritás Hatóság elnöke elleni vádemelés az ügyben olyan új körülmény, ami miatt az Állami Számvevőszék elnöke ismételten mérlegeli a kereset benyújtását.”

Pár nappal ezelőtt, illetve most is megkerestük az ügy kapcsán a Tisza-kormányt is, Magyar Péter miniszterelnök ugyanis nem említette Biró nevét akkor, amikor megválasztása után több kulcsfontosságú állami, igazságszolgáltatási és médiarendszeri vezetőt szólított fel azonnali lemondásra.

Érdeklődtünk, hogy a vádemelés fényében változott-e a véleménye/véleményük. Cikkünk megjelenéséig a kormány nem reagált.

Egyelőre nem tudni, mi Magyar Péter miniszterelnök véleménye az ügyről. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Nem látták indokoltnak vizsgálni az IH-t

Az Állami Számvevőszék egyébként a fennállása óta egyszer sem vizsgálta a közpénzből működő Integritás Hatóságot, és idén sem tervezték. A Biró ellen folyó eljárás, és az IH munkáját felülvizsgáló Alkalmassági Bizottság által feltárt hiányosságok ellenére sem.

Ezzel kapcsolatban kérdésünkre azt írták, az ÁSZ-vizsgálat egyik legsúlyosabb következménye éppen a büntetőfeljelentés megtétele lehetne, mely alapján később a nyomozó hatóság az ÁSZ-nál jóval szélesebb jogkörökkel és eszköztárral megvizsgálná a feljelentéssel érintett szervezet gazdálkodását. Mivel éppen zajlik az IH gazdálkodásának nyomozó ügyészség általi vizsgálata, így egy esetleges ÁSZ ellenőrzés hozzáadott értéket nem jelentene az eljárásban.

„Hasonló mondható el az Alkalmassági Bizottság vizsgálata kapcsán. Az IH munkáját a törvény alapján elemzi, ellenőrzi és értékeli az Alkalmassági Bizottság. Az ÁSZ-nak erre vonatkozó jogi kötelezettsége nincs. Mivel megállapítható, hogy az Alkalmassági Bizottság az IH-t értékelő feladatát rendben ellátja, így az ÁSZ az ügyben nem lát olyan kockázatot, ami alapján éves ellenőrzési tervében éppen az IH szakmai munkájának értékelését kellene vizsgálati témaként szerepeltetnie” – fogalmazott az Állami Számvevőszék.

Biró visszautasította a vádakat

Biró Ferenc 2025 elején azt nyilatkozta, a hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel kapcsolatos gyanú alaptalan, és panasszal élt ellene. Szerinte az ügyészségi eljárással kifejezetten a személyét támadták, és ezen keresztül az Integritás Hatóságot kívánják ellehetetleníteni.

„Az Integritás Hatóság munkatársa csak olyan ember lehet, akit erkölcsi szempontból megrovás, feddés nem érhet. Nemcsak feddhetetlennek kell lenni, annak is kell látszani. Aki a korrupció ellen harcol, azt nem érheti gyanú. Az Integritás Hatóság tevékenységének, ugyanúgy, mint a Hatóság munkatársainak, a feddhetetlenség és pártatlanság legmagasabb szintű normáit kell betartania. A tökéletes feddhetetlenség a legkevesebb, amivel a hazánkat szolgáljuk” – részlet az Integritás Hatóság etikai kódexéből.

Az IH elnöke a napokban hosszú interjút adott a DE! Akcióközösségnek, amelyben többek között arról beszélt, hogy a kormányzat részéről megpróbáltak nyomást gyakorolni rá, megtiltani, hogy végezze a munkáját. Majd amikor se megvesztegetni, se megfélemlíteni nem tudták, a családját támadták, és koncepciós eljárást indítottak ellene.

Katus Eszter

Nyitókép: Biró Ferenc az Integritás Hatóság egyik 2025-ös konferenciáján. Fotó: Facebook

Frissítés (2026.06.09.): Cikkünk megjelenése után Biró Ferenc közleményt adott ki, amelyben többek között azt írja, hogy a vádemelést teljes mértékben indokolatlannak tartja, ugyanakkor maximálisan bízik a bíróságok objektív működésében és a bírói függetlenség érvényesülésében. „Meggyőződésem, hogy a bírósági eljárás és az objektív bizonyítás során egyértelműen be fog bizonyosodni ártatlanságom, vétlenségem.” Biró emellett azt is írja, hogy „Különösen beszédesnek tartom az ügy időzítését: mindez azt követően történt, hogy múlt hét közepén megjelentek az első beharangozók a DE! Akcióközösségnek adott interjúmról, amely komoly vihart kavart, és amelyben az elmúlt évek nagy közpénzszivattyúiról beszélek, rámutatva olyan összefüggésekre, amelyeket egyesek rejtve szerettek volna tartani.”

Más kérdés, hogy a vádirat már június 5-én elkészült, míg az interjú június 7-én jelent meg. Biró ráadásul tisztában lehetett azzal, hogy hamarosan megtörténik a vádemelés, ugyanis a nyomozást (ami 1 éve folyt), áprilisban bejezték, a  beadványokat és a bizonyítási indítványokat (amelyekre 30 napjuk volt a feleknek) már 2026. május 19. és 22-én benyújtották.